A magán-nyugdíjpénztári államosítás óta nem volt annyi részvény a befektetési alapokban, mint június végén - írja a Világgazdaság Csaknem 24 százalékkal nőtt az idén a befektetési alapokban a részvények állománya a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. Az alapokban június végén 261 milliárd forintnyi hazai és külföldi részvény volt.
Az alacsony hozamkörnyezetben a befektetők a pénzpiaci és kötvényalapok után már a kockázatosabb konstrukciókat keresik, a népszerű vegyes alapok pedig részvényeket is tartanak. A valódi részvényalapoktól még tartanak a kisbefektetők, de ezek népszerűsége is nő, amiben fontos szerepe lehetett a Budapesti Értéktőzsde idei kiváló teljesítményének.
A közvetlen részvénybefektetéseknél jóval nagyobb arányt képviselhetnek az alapokon belül a közvetett részvényeszközök - mondta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. Ezekről viszont a jegybank nem vezet statisztikát, az úgynevezett egyéb kategóriába sorolja, amelyben viszont ott vannak a részvényalapok befektetési jegyei és az ETF-ek mellett a lekötött betétek, a számlapénz és az ingatlanok is.
A háztartások részvényalapokban tartott pénze egyelőre így is kevés: májusban is csupán 9,9 milliárd forintjuk volt hazai, valamint 27,5 milliárd forintjuk nemzetközi részvényalapban. A legtöbb friss pénz - mint látható - nem a Budapesti Értéktőzsdén befektető konstrukciókba kerül, a hazai részvényalapokban a BAMOSZ szerint alig 28 milliárd forint van. Mindezt annak dacára, hogy a legmagasabb hozamot az idén a magyarországi részvényalapok közül a Budapesti Értéktőzsdén befektető konstrukciók érték el a BAMOSZ adatai szerint. A BUX-indexet követő konstrukciók közül az OTP BUX ETF-je vezeti a toplistát több mint 36 százalékos hozammal az év eleje óta.
A 35 év túlmegy az uniós irányelven. 
