A tőzsdén vegyünk részvényt vagy részvényalapba tegyük a pénzünket?

Egyedi részvények

Az egyedi részvények megvásárlása sokszor tűnik vonzónak egy befektetőnek, ha egy cég felkapott, új iparágban tevékenykedik. A jövő nagy reménységének tartják, emiatt óriási szárnyalást várnak tőle. Sokkal könnyebb elképzelni, hogy egy részvény emelkedik 30-50 százalékot, vagy akár a duplájára, netán a többszörösére is, minthogy a részvénypiac összessége teljesítsen így. Ez pedig óriási lélektani hajtóerő a befektető számára, hisz esetenként nem csak a jó hozam, hanem egyenesen a meggazdagodás reménye sejlik fel az adott ügyletnél.

Ez elvileg lehetséges is, hisz vannak rá példák is, hogy egy részvény a sokszorosára menjen. Klasszikus esetek: ha valaki a cégek tőzsdére menetelekor vett akár csak egy darab Microsoft vagy McDonald’s részvényt, és az osztalékot mindig visszaforgatta a papírba, akkor az illető ma dollármilliomos (persze egy részvénynél magas lehet a jutalék, de tételezzük fel, hogy nem egy részvényt vett a befektető, ebben az esetben ráadásul ma már többszörös milliomos lenne az illető). Ezek mellett sok olyan papír is akad, ami pár év alatt a többszörösére megy (Google, Apple stb.)

Csakhogy van egy bökkenő. Sokan azt hiszik, könnyű megtalálni az olyan részvényeket, amelyekre fényes jövő vár. A valóságban azonban roppant nehéz megítélni, mely cégekben rejlenek olyan lehetőségek, amik indokolnák az árfolyam sokszorozását.

Csőd miatt a tőzsdéről kivezetett részvények (Fotó: Eidenpenz József)

A befektetők gyakran követik el azt a hibát, hogy megtetszik nekik egy iparág, és azt gondolják, hogy elég megvenni az adott szektorban zászlóshajónak számító részvényt, és akkor már lehet is nemsokára a kasszához járulni. A probléma ott jelentkezik, hogy a jövő nagy reménységének tűnő iparág vagy nem váltja be a hozzáfűzött reményeket, vagy nem az adott cég lesz az, amelyik megvalósítja az elképzelést. És végül a leggyakoribb probléma: a befektetők nem vizsgálják meg elég gondosan, hogy az adott részvényt a többi befektető hasonló várakozása nem repítette-e már olyan magasságokba, ahol már bele van árazva a várható legnagyobb siker.

A kockázatok

Két példa a közelmúltból: a 3 dimenziós nyomtatás rendkívüli mértékben mozgatta meg sokak fantáziáját, és gondolkodás nélkül megvették az iparágat még nevében is képviselő részvényt, a 3D-t. A cég azonban távolról sem teljesít úgy, ahogyan ezt sokan várták: árfolyama a korábbi, 100 dollár körüli magasságok óta szakadatlanul esik, immár alig van 30 dollár fölött. Ez önmagában elfogadhatatlan mértékű veszteség (ha valaki a magasan vett), és ami a legveszélyesebb, hogy a trend akár folytatódhat, a papír el is értéktelenedhet. És itt érünk el az egyedi részvények legnagyobb kockázatához: ha nagyreményű cégnek nem jön be az elképzelése, esetleg a konkurencia leszorítja a pályáról, akkor pénzügyi gondjai adódhatnak, melyeket csak ideig óráig tud finanszírozni. Ezt követően vagy csődöt jelent, vagy olcsón felvásárolja egy konkurens vállalat. Mindkét esetben a részvény az eredeti ár töredékére esik, felszámolás esetén akár 0-ig.

Összefoglalva azt mondhatjuk, az egyedi részvény vásárlása, noha komoly hozamlehetőséget is jelent, egyúttal rendkívüli kockázatot is hordozhat magában. Ennek mérséklésére legjobb eszköz a stop, vagyis a veszteség limitálása. Sokan nem szeretik, illetve úgy érzik, ha kiüti őket stop, vége az álomnak, a reménynek, melyet az adott papírhoz fűztek.

Részvényalapok

Ezért az átlagos befektetőnek sokkal inkább ajánlható a diverzifikálás, vagyis több részvény tartása. Ennek legmegfelelőbb eszközei a részvényalapok. A papírok kiválasztását, és egyben kockázatuk kezelését így rábízhatjuk az alapkezelőkre. Az egyedi papír vagy akár egy iparág extrém kockázata ezzel ki van védve, ugyanakkor a részvénypiac emelkedéséből kivehetjük a részünket. Természetesen, ha a részvénypiac eső trendben van, akkor az alapok sem tudnak jól teljesíteni, viszont megfelelő portfólió-kialakítással, esetleg a készpénz arányának növelésével könnyebben átvészelik az eső időszakot. Ráadásul az alapok kiválasztásánál eldönthetjük, hogy egy adott ország, országcsoport vagy kontinens tőzsdéin forgó részvényeket szeretnénk-e birtokolni.

Összességében azt mondhatjuk, hogy az egyedi részvény vásárlása azoknak ajánlható, akik képesek egy részvényt elemezni, a kockázat/hozam arányt felmérni, adott esetben stopot húzni, és higgadtan tudomásul veszik, ha az eredeti befektetés nem bizonyult megfelelőnek. Utána hajlandók újabbakat keresni, és azokat ugyanolyan fegyelmezetten kezelni. Akik nem szeretnének ennyire elmélyülni a részvénybefektetés tudományában, de optimisták a részvénypiacokat illetően és szeretnének részt venni a hosszban, mindenképpen a részvényalapokat válasszák. Természetesen a McDonald’s-, vagy Microsoft-szerű meggazdagodás reményének búcsút kell mondani, azonban a nagymértékű, esetleg végzetes veszteség sem fenyeget minket, jó piaci körülmények között viszont szép hozamot érhetünk el.

A cikk támogatója a Concorde Alapkezelő