|
MNB+PSZÁF=szuperfelügyelet? A PSZÁF-nak nincs hivatalos értesülése arról, sem az MNB-től, sem a kormányzati szervektől, hogy a két szervezet összevonásáról politikai döntés született volna. Ilyen témájú munkában való közreműködésre a felügyeletet nem kérték fel sem a jegybankból, sem kormányzati körökből. Ha ez bármikor felmerülne, akkor a vonatkozó Státusztörvényben foglalt jogosultsága alapján véleményt nyilvánít, javaslatot tesz – mondta el Binder István szóvivő. |
A válság terméke a nem kívánatos esésre játszó short értékpapírügylet, mert nem kívánatos hatást indíthat el a tőkepiacon. Ez nem csak a hazai PSZÁF véleménye, hanem az Európai Bizottság által kialakított álláspont is – hangzott el a PSZÁF sajtótájékoztatóján.
Már a régi pestiek is
Wermeser Zsolt ügyvezető igazgató szerint nagyon régi jelenség a shortolás, az esésre játszók száz éve is megvoltak a pesti parketten, bessz-spekulánsoknak, kontaminőröknek (contaminaeur) nevezték őket, és a tőkepiac természetes velejáróinak tekintették. Nem magyar jelenségről, nem ágazati jelenségről, hanem évszázados gyakorlatról van szó. Erre a Felügyelet szerint a felügyeletek összehangolt munkájával lehet választ adni – hangzott el.
Már a 2008-as válság kapcsán vezettek be időszakos korlátozásokat, ám általában csak bizonyos ágazatokra és egyes országokban korlátozottan. Tavaly novemberben azután újabb, ezúttal már összeurópai korlátozások léptek életbe. A magyar hatóságok korábban szintén eseti adatszolgáltatást rendeltek el, majd nálunk is életne léptek az európai korlátozások.
Ez egy indokolatlan rosszkedv?
A short-üzletektől azért kell tartani, mert indokolatlanul felerősítik az árfolyamzuhanásokat – mondta Wermeser. A jelenség felvet egy elszámolási problémát, mivel olyat adnak el, ami nincs a birtokukban, így a vevőhöz sem kerülhet, valójában az sem rendelkezhet még vele. Mindez pedig veszélyezteti az ügylet elszámolását. A fedezetlen (meztelen) short ügyletek, amikor az eladó még kölcsön sem kéri az adott értékpapírt, hogy eladja – csak ígéretet tesz rá lényegében –, eleve tiltottak.
Tucatnyi lényegesebb tranzakció néhány hónap alatt
Novemberben bejelentési kötelezettséget írtak elő az EU-ban a short üzletekre, Európa-szerte több ezer bejelentés érkezett, ebből a PSZÁF mintegy 90-et kapott, amiből mintegy tucatnyit tett közzé. A közzétételi kötelezettség a részvénytársaság tőkéjének 0,5 százaléka feletti értékekre vonatkozik, bejelentést tenni a felügyeletek felé 0,2 százalék felett kell. (A közzétételekről a Privátbankár korábban beszámolt.) Az állampapírokra csak bejelentési kötelezettség vonatkozik, Magyarországon ennek értékhatára körülbelül a 17 milliárd forint körüli tranzakcióknál van.
Ugyanaz a piaci szereplő újra és újra felbukkanhat az adatokban, ha ugyanis a részvénytulajdona 0,1 százalékpontot elérő mértékben változik, újabb bejelentést kell tennie. Az EU-ban az ESMA nevű szervezet – és az egyes országok saját felügyeleti szervezetei – foglalkoznak az adatok publikálásával. Egységes adatbázist is működtetnek, ennek révén például az OTP-re vonatkozó összes ügylet eljut a hazai felügyelethez is, bárhol is jelentsék azt le.
Hedge fundok játékszere, de módjával
Nálunk az OTP-részvények shortjával kapcsolatos a legtöbb bejelentés. (Ezek közül a nagyobbakat itt publikálják, a listát lásd a cikk végén.) Ám a hazai részvények összmennyiségére vetítve elhanyagolható, vagy nem jelentős a short-állomány és az ezzel foglalkozó szereplők száma – mondják a PSZÁF-nál. A shortolók általában angolszász hedge fund-ok (például Lansdowne, Linden Advisors), amelyeknek korábban még a létezéséről sem lehetett hallani. A pozíciókat a keletkezésük utáni nap délig be kell jelenteni.
Titokban shortoltak?
A PSZÁF szerint volt piaci hatása a szabályozás változásának. Más felügyeleti hatóságok is megerősítették, hogy a korlátozások, nyilvánosságra hozatali kötelezettségek életbe lépése előtt sok piaci szereplő lezárta a pozícióit, csökkent a short-állomány. Ezért azt feltételezik, hogy sokan nem akartak a nyilvánosság elé lépni. Csökkent annak idején a hazai CDS-felár is.
Binder István PSZÁF-szóvivő szerint ez a szabályozás még új, az elején vannak, kevés a tapasztalat, de remélik, nem lesz majd a jövőben sem keletkezik majd túl sok negatív történet.
Jól jöhet még a spekuláns a háznál
Örök vita, hogy a shortolókra mennyire van szükség. Válsághelyzetben nagy szükség van rájuk, mert vásárlásaik – pozíciózárásaik – tompítják az eséseket – mondta Wermeser. (A korábban eladott termékeket ugyanis ilyenkor rendszerint visszavásárolják, ezzel stabilizálhatják az árfolyamot, tompíthatják az esést, növelhetik a likviditást és a forgalmat – a szerk.)
De negatív események esetén nagyon gyorsan elindul egy hirtelen lefelé mutató árspirál, mindenki egyszerre szeretne shortolni, ami gyors árfolyamesést okoz. Ezért igyekeznek ezt korlátozni, illetve tompítani különböző eszközökkel, például kereskedési szünetekkel, felfüggesztési limitekkel is. Sokféle eszköz van erre, a short-üzletek korlátozása az egyik.
Jelentős a Tisza Párt fölénye. 
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
