Az Európai Bizottság által korábban elfogadott és az Európai Parlament által is megszavazott szabályozás Magyarországon is érvényes, alkalmazását a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete biztosítja – írja az MTI. A CDS olyan származtatott piaci termék, amely egyfajta biztosítási ügylet, árfolyama azt jelzi, hogy mennyibe kerül tízmillió euró névértékű kötvény biztosítása csőd ellen, állampapíroknál államcsőd ellen. A CDS ügyletek fontos eszközei a pénzintézetek és más intézmények kockázatkezelési tevékenységének, állampapírjaik mellé gyakran vesznek CDS-t a kockázatok mérséklésére.
Tilos a meztelenkedés
Az új szabályozás értelmében tilos az államadósság nettó shortolása, CDS ügyleteket is csak addig a mértékig lehet kötni, hogy az fedezze az meglevő állampapírok kockázatait. Részletes módszertant dolgoztak ki a nettó pozíciók kiszámítására. (A short olyan üzlet, ahol árfolyamesésre játszva az eladó határidőre elad valamit, ígéretet téve az értékpapír későbbi visszavásárlására. A meztelen shortolás során az üzlet megkötésekor az eladó nem rendelkezik az ügylet tárgyát képező értékpapírral. Short pozíciót akkor érdemes kötni, ha lényeges árfolyamesésre számít valaki.)
|
| (Fotó: ÁKK) |
Az uniós szabályozás szerint tilosak bizonyos meztelen short ügyletek. Az Európában tevékenykedő pénzügyi szervezeteknek ezen kívül tájékoztatási kötelezettségük van a részvényekre, illetve állampapírokra felvett short pozíciókat illetően. Az adott vállalat piaci tőkeértékének 0,2 százalékát meghaladó short pozíciókat a Felügyeletnek kell bejelenteni, a 0,5 százalékot meghaladó pozíciókat pedig nyilvánosságra kell hozni.
Lenyomhatta a CDS-felárunkat az új szabály
Az uniós szabályozás ezen kívül lehetőséget teremt - egységes irányelvek mentén - az általános shortolási tevékenység betiltására.(Hasonló tilalmakat különböző uniós országokban már többször bevezettek az utóbbi években, néhány napja például a spanyol részvénypiacon érvényes tiltást hosszabbították meg újra.
Az MNB is említette a kamatdöntéssel kapcsolatos tájékoztatóján, brókercégek is figyelmeztettek rá a héten, hogy az ország kockázatát jelző CDS-felárunk az utóbbi időben nemcsak azért csökkent, mert a befektetők véleménye javult rólunk. Szabályozási változások, a november 1-jétől életbe lépő short-tilalom is szerepet játszott benne.
A 2010 júniusi szinten az árfolyam
A meglevő meztelen shortokat, például CDS-üzleteket ugyanis kétféleképp lehet úgy lezárni, hogy az új szabályozásnak megfeleljenek: vagy a CDS-t eladjuk, vagy állampapírokat veszünk mögé. Az első lenyomja a CDS-árat, a második emeli az állampapír-árfolyamokat és így csökkenti a hozamokat. Pont ilyen folyamatok zajlottak mostanában.
A Buda-Cash Brókerház blogján Tóth Gergely elemző azt írja, hogy a Monetáris Tanács kamatdöntésre szavazó négy tagja által különösen figyelt, a döntésüket erőteljesen befolyásoló tényezők mindegyike javult az elmúlt hónapban, annak ellenére, hogy a nemzetközi hangulat jelentősen romlott. Az ország csődkockázati mutatója, az öt éves CDS-felár a szeptember végi 390 pontos szintekről a 240-es sávig süllyedt, jelenleg 275 pont körül ingadozik, ami a 2010. júniusi szintnek felel meg. Az állampapír-piaci hozamok is jelentősen mérséklődtek, hét százalék alá hullottak, az ÁKK aukciói is rendkívül sikeresek voltak, a forint is tartotta erejét.
Nade mi lesz ezután?
„A magyar eszközök elmúlt hetekben tapasztalt markáns javulása a kedvezőtlen nemzetközi hangulat ellenére azért történhetett, mert november elsejétől tiltja az EU a fedezetlen CDS-pozíciókat, így aki ezen ügyleteit nem kívánja lezárni, kénytelen magyar kötvényeket vásárolni, ami valószínűleg átmenetileg jelentősen torzítja a valós képet” – írja az elemző.
Kérdés, hogyan alakulnak a következő hetekben a CDS felárak, mekkora volt az utóbbi időszakban a short tilalom hatása a jegyzésekre. A másik fajsúlyos kérdés, hogy az EU/IMF megállapodás késlekedése-késleltetése hogyan hat a forintra, kötvényhozamokra és általában kockázati megítélésünkre – tette hozzá.
