Az amerikai elnök, Donald Trump az európai árukra múlt hét végén kilátásba helyezett vámok elhalasztását jelentette be, ami persze jó hatással van az európai részvényekre. A német DAX index 1,6 százalékkal ugrik, és ismét a 24 ezer pontos határt ostromolja (ahol egyébként a múlt hét közepén is volt). A többi nyugat-európai tőzsdeindex többsége is valamivel egy százalék feletti pluszt mutat.
Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban hétfőn ünnepnap miatt zárva lesznek a tőzsdék, így csendesebb napra van kilátás.
A BUX index 0,6 százalékkal megy fel, az OTP 0,7, a Mol 0,9 és a Richter 0,2 százalékkal drágul. A Telekom kissé süllyed. Az euró 403,80 forint, alig változott a péntek estihez képest. Az olaj sem mozog, az európai földgáz egy százalékkal drágul.
Kedden itthon kamatdöntés lesz, a 6,5 százalékos alapkamat várhatóan nem változik. Pedig ahogy több elemző is rámutatott, lenne alapja a csökkentésnek.
Mi lesz veled, forint?
Nem sikerült a 400-as szintet letörnie az EURHUF árfolyamnak, ehelyett kisebb forintgyengülés bontakozott ki a napokban, és elérte a 404-et a devizapár – írta a K&H Értékpapír. A dollárgyengülés is folytatódik, így ez némi segítséget nyújthat a magyar deviza számára is. Valamint az, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) politikájában sem várható szignifikáns változás.
A múlt hét nagy részében viszonylag szűk sávban mozgott a forint. A Trump-bejelentés az EU-ra kivetni szándékozott vámokról okozott ugyan kisebb ijedelmet, de „az látszik, hogy a hektikus bejelentések piaci hatása egyre mérsékeltebb” – írta az Erste Befektetési Zrt. Ma az angolszász piacok zárvatartása miatt csendesebb lehet a kereskedés, illetve kivárás jöhet a keddi MNB-kamatdöntés miatt is.
Ez jön még a héten
Lesz pár izgalmas makroesemény a héten, több országból a fogyasztói bizalomról jönnek fontos adatok. Az amerikai GDP, valamint a személyes bevételek és kiadások számaira is fény derül a hét második felében – írta a K&H Értékpapír.
Lassan véget ér a gyorsjelentési szezon, de a következő napokban még jelenteni fog néhány amerikai cég. A tech-szektorból szerdán zárás után teszi közzé friss számait a HP, a Salesforce és az Nvidia, csütörtökön pedig a Dell. Szintén csütörtök este jelent a Costco, ami az amerikai kiskereskedelmi forgalom alakulásának szempontjából lehet érdekes.
Meglódultak az uránrészvények
Az uránbányákra és az uránfeldolgozó iparra fókuszáló ETF-ek (például URA, URNM, URNJ) 11-13 százalékkal ugrottak meg egy hír nyomán. A részvények közül a NuScale 19,4, a Nano Nuclear Energy 30,1, a Constellation Energy pedig 2,1 százalékot emelkedett.
Donald Trump amerikai elnök ugyanis várhatóan már pénteken aláírja azokat a végrehajtási rendeleteket, amelyek célja az Egyesült Államok nukleáris energiatermelésének fellendítése. A tervezett intézkedések egyszerűsítenék az új reaktorok engedélyezési folyamatát, megerősítenék a belföldi nukleárisüzemanyag-ellátási láncokat, csökkentenék az orosz és kínai dúsított urántól való függőséget – foglalta össze az Equilor Befektetési Zrt.
Aranybánya lehet az aranybányákból
Az elmúlt pár hónapban az arany jelentős áremelkedésen van túl, Donald Trump elnök vámpolitikai intézkedései nyomán egészen a 3500 dolláros szintig száguldott. Az ezüst nem követte teljes mértékben, de bőven a 30 dolláros szint felett van. Ez a változás előtérbe helyezi az arany- és ezüstbányász cégeket is – véli az Erste-csoport nyersanyagpiaci elemzõje, Pletser Tamás.
Ezek a vállalatok az elmúlt években kiestek a befektetői érdeklődés középpontjából, az S&P 500 index egyetlen aranybányász vállalata, a Newmont alig egy százalékát teszi ki a mutatónak.De az érdeklődés lassan kezd visszatérni a szektor iránt.
Előbb a nagyok, aztán a kicsik csilloghatnak
Érdemes felidézni, hogy 2020-ban is jelentősen emelkedett az arany ára, de a vállalati marzsok alig nőttek a költségek elszállása miatt. A bányászcégek jegyzése így akkor sok esetben még csökkent is. Most nem tapasztalunk hasonlót, sok esetben költségjavulás történt. Jó esély van tehát arra, hogy a mostani arany- és ezüstár-emelkedés fellendíti a bányászcégek árfolyamát – írta Pletser.
Korábbi tapasztalat, hogy első lépésben a nagy kapitalizációjú részvények kurzusa indul meg felfelé, később a közepes és kisebb termelők és fejlesztők, a kutatási cégek jönnek. Az elemző szerint a következő vállalatok lehetnek különösen izgalmasak:
- Anglo Ashanti (AU US)
- Pan-American Silver (PAAS US)
- Equinox Gold (EQX US)
- Newmont Corp (NEM US)
- Agnico Eagle Mines (AEM US)
Az intézmények játékszere lett a bitcoin?
Hétvégén némileg gyengélkedtek a főbb kriptovaluták, hétfőn azonban ismét 2-4 százalékkal felfelé tartanak, a bitcoin a 110 ezer dolláros határt ostromolja. (Lásd a fenti grafikont is.)
Egyre nagyobb az intézményi befektetők dominanciája a bitcoin-piacon – hangoztatja több kriptós forrás. Például a múlt héten az ETF-ek (tőzsdén kereskedett alapok) 25 ezer BTC-t szereztek meg, mintegy 2,7 milliárd dollár értékben, míg a bányászok csak 3150 új BTC-t „termeltek ki”. Emellett egyes vállalatok is vásárolnak szorgalmasan (Strategy, Metaplanet stb.).
Óvakodj a TRUMP-tól
A blokklánc-adatok szerint a május 22-i Donald Trump-féle kriptós vacsorára – amelyet a TRUMP érme legnagyobb tulajdonosai számára szerveztek – a meghívott 220 vendég közül 92 már nulla egyenleggel érkezett. A részvevők 40 százaléka ugyanis kiszórta a szóban forgó mémérméket kevéssel az esemény előtt.
A vacsorát a kriptósok egyértelműen kudarcként értékelték, mert az elnök beszédében nem mondott semmi lényegeset. A május 23-i tömeges eladás azután a TRUMP token árfolyamának 15-20 százalékos csökkenéséhez vezetett, 15-16-ról 13 dollárra. A vendégek kezdetben 11,3 millió dolláros TRUMP-tulajdona az esemény után hétmillióra csökkent.
Aki nem szabályoz, megjárja?
A kazah központi bank elismerte, hogy a jogalkotási problémák, a szabályozás hiánya miatt mintegy 15 milliárd dollárnyi kriptopénz áramlott ki az országból – írta a Traders Union. A hatóságok most megpróbálnak létrehozni egy új rendszert a kriptotranzakciók nyomon követésére, de nem valószínű, hogy a már kivont pénzekről tudnak majd szerezni adatokat.
A kormány becslései szerint a 2023-ban kriptopénz-tranzakciókra fordított 4,1 milliárd dollár több mint 91 százaléka a „szürkepiacon” fordult meg.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Az iráni háborút az új világrend részeként kell értelmezni, ahol a nagyhatalmak ismét a saját nemzeti érdekeik szerint cselekszenek – mondta Orbán Viktor. 
