Az amerikai elnök, Donald Trump az európai árukra múlt hét végén kilátásba helyezett vámok elhalasztását jelentette be, ami persze jó hatással van az európai részvényekre. A német DAX index 1,6 százalékkal ugrik, és ismét a 24 ezer pontos határt ostromolja (ahol egyébként a múlt hét közepén is volt). A többi nyugat-európai tőzsdeindex többsége is valamivel egy százalék feletti pluszt mutat.

Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban hétfőn ünnepnap miatt zárva lesznek a tőzsdék, így csendesebb napra van kilátás.

A BUX index 0,6 százalékkal megy fel, az OTP 0,7, a Mol 0,9 és a Richter 0,2 százalékkal drágul. A Telekom kissé süllyed. Az euró 403,80 forint, alig változott a péntek estihez képest. Az olaj sem mozog, az európai földgáz egy százalékkal drágul.

Kedden itthon kamatdöntés lesz, a 6,5 százalékos alapkamat várhatóan nem változik. Pedig ahogy több elemző is rámutatott, lenne alapja a csökkentésnek.

Mi lesz veled, forint?

Nem sikerült a 400-as szintet letörnie az EURHUF árfolyamnak, ehelyett kisebb forintgyengülés bontakozott ki a napokban, és elérte a 404-et a devizapár – írta a K&H Értékpapír. A dollárgyengülés is folytatódik, így ez némi segítséget nyújthat a magyar deviza számára is. Valamint az, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) politikájában sem várható szignifikáns változás.

A múlt hét nagy részében viszonylag szűk sávban mozgott a forint. A Trump-bejelentés az EU-ra kivetni szándékozott vámokról okozott ugyan kisebb ijedelmet, de „az látszik, hogy a hektikus bejelentések piaci hatása egyre mérsékeltebb” – írta az Erste Befektetési Zrt. Ma az angolszász piacok zárvatartása miatt csendesebb lehet a kereskedés, illetve kivárás jöhet a keddi MNB-kamatdöntés miatt is.

Ez jön még a héten

Lesz pár izgalmas makroesemény a héten, több országból a fogyasztói bizalomról jönnek fontos adatok. Az amerikai GDP, valamint a személyes bevételek és kiadások számaira is fény derül a hét második felében – írta a K&H Értékpapír.

Lassan véget ér a gyorsjelentési szezon, de a következő napokban még jelenteni fog néhány amerikai cég. A tech-szektorból szerdán zárás után teszi közzé friss számait a HP, a Salesforce és az Nvidia, csütörtökön pedig a Dell. Szintén csütörtök este jelent a Costco, ami az amerikai kiskereskedelmi forgalom alakulásának szempontjából lehet érdekes.

Meglódultak az uránrészvények

Az uránbányákra és az uránfeldolgozó iparra fókuszáló ETF-ek (például URA, URNM, URNJ) 11-13 százalékkal ugrottak meg egy hír nyomán. A részvények közül a NuScale 19,4, a Nano Nuclear Energy 30,1, a Constellation Energy pedig 2,1 százalékot emelkedett.

Donald Trump amerikai elnök ugyanis várhatóan már pénteken aláírja azokat a végrehajtási rendeleteket, amelyek célja az Egyesült Államok nukleáris energiatermelésének fellendítése. A tervezett intézkedések egyszerűsítenék az új reaktorok engedélyezési folyamatát, megerősítenék a belföldi nukleárisüzemanyag-ellátási láncokat, csökkentenék az orosz és kínai dúsított urántól való függőséget – foglalta össze az Equilor Befektetési Zrt.

Aranybánya lehet az aranybányákból

Az elmúlt pár hónapban az arany jelentős áremelkedésen van túl, Donald Trump elnök vámpolitikai intézkedései nyomán egészen a 3500 dolláros szintig száguldott. Az ezüst nem követte teljes mértékben, de bőven a 30 dolláros szint felett van. Ez a változás előtérbe helyezi az arany- és ezüstbányász cégeket is – véli az Erste-csoport nyersanyagpiaci elemzõje, Pletser Tamás.

Ezek a vállalatok az elmúlt években kiestek a befektetői érdeklődés középpontjából, az S&P 500 index egyetlen aranybányász vállalata, a Newmont alig egy százalékát teszi ki a mutatónak.De az érdeklődés lassan kezd visszatérni a szektor iránt.

Előbb a nagyok, aztán a kicsik csilloghatnak

Érdemes felidézni, hogy 2020-ban is jelentősen emelkedett az arany ára, de a vállalati marzsok alig nőttek a költségek elszállása miatt. A bányászcégek jegyzése így akkor sok esetben még csökkent is. Most nem tapasztalunk hasonlót, sok esetben költségjavulás történt. Jó esély van tehát arra, hogy a mostani arany- és ezüstár-emelkedés fellendíti a bányászcégek árfolyamát – írta Pletser.

Korábbi tapasztalat, hogy első lépésben a nagy kapitalizációjú részvények kurzusa indul meg felfelé, később a közepes és kisebb termelők és fejlesztők, a kutatási cégek jönnek. Az elemző szerint a következő vállalatok lehetnek különösen izgalmasak:

• Anglo Ashanti (AU US)
• Pan-American Silver (PAAS US)
• Equinox Gold (EQX US)
• Newmont Corp (NEM US)
• Agnico Eagle Mines (AEM US)

Az intézmények játékszere lett a bitcoin?

Hétvégén némileg gyengélkedtek a főbb kriptovaluták, hétfőn azonban ismét 2-4 százalékkal felfelé tartanak, a bitcoin a 110 ezer dolláros határt ostromolja. (Lásd a fenti grafikont is.)

Egyre nagyobb az intézményi befektetők dominanciája a bitcoin-piacon – hangoztatja több kriptós forrás. Például a múlt héten az ETF-ek (tőzsdén kereskedett alapok) 25 ezer BTC-t szereztek meg, mintegy 2,7 milliárd dollár értékben, míg a bányászok csak 3150 új BTC-t „termeltek ki”. Emellett egyes vállalatok is vásárolnak szorgalmasan (Strategy, Metaplanet stb.).

Óvakodj a TRUMP-tól

A blokklánc-adatok szerint a május 22-i Donald Trump-féle kriptós vacsorára – amelyet a TRUMP érme legnagyobb tulajdonosai számára szerveztek – a meghívott 220 vendég közül 92 már nulla egyenleggel érkezett. A részvevők 40 százaléka ugyanis kiszórta a szóban forgó mémérméket kevéssel az esemény előtt.

A vacsorát a kriptósok egyértelműen kudarcként értékelték, mert az elnök beszédében nem mondott semmi lényegeset. A május 23-i tömeges eladás azután a TRUMP token árfolyamának 15-20 százalékos csökkenéséhez vezetett, 15-16-ról 13 dollárra. A vendégek kezdetben 11,3 millió dolláros TRUMP-tulajdona az esemény után hétmillióra csökkent.

Aki nem szabályoz, megjárja?

A kazah központi bank elismerte, hogy a jogalkotási problémák, a szabályozás hiánya miatt mintegy 15 milliárd dollárnyi kriptopénz áramlott ki az országból – írta a Traders Union. A hatóságok most megpróbálnak létrehozni egy új rendszert a kriptotranzakciók nyomon követésére, de nem valószínű, hogy a már kivont pénzekről tudnak majd szerezni adatokat.

A kormány becslései szerint a 2023-ban kriptopénz-tranzakciókra fordított 4,1 milliárd dollár több mint 91 százaléka a „szürkepiacon” fordult meg.