Erősen esnek a tőzsdék, ami annyiban időszerű, hogy az előző napokban-hetekben több olyan jelzés látszott, ami a hegymenet legalább átmeneti kifulladására utal. Egyrészt az árupiaci termékek vég nélkül szakadtak, ami a múltban gyakran hozta az értéktőzsdék esését is. Másrészt a legfontosabb index, az S&P 500 most már szinte folyamatosan a 200 napos mozgóátlagnál jár, amire ugyancsak nem volt példa a 2008-as válság óta.
Ugyanakkor nyár közepe van, a befektetők, alapkezelők nyaralnak, nincsenek nagy forgalmak, ezért viszonylag kis eladói nyomás hatására is létrejöhet nagyobb esés. A görög ügy elcsendesült, ott sínen vannak a dolgok, Cipraszból kezesbárány lett, együttműködik, és ezt a hitelezők méltányolják is. Ellenben Kína már nagyobb fejtörést okoz a világnak, mivel a kormánynak láthatóan szokatlan, hogy nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy eddig. Megijednek, ha eső tőzsdei árakat látnak, de akkor is, ha nem dübörög a gazdaság, hisz 25 éven át megszokták, hogy 10 százalék fölötti a növekedés, tulajdonképpen negyedszázada tart a paradicsomi állapot, nehéz tőle búcsút venni. De hát a fák nem nőhetnek az égig, alkalmazkodni kell az új helyzethez úgy Kínának, mint a világnak.
A tőzsdék pedig nem szeretik az ilyen jellegű, nem 1-2 napig tartó bizonytalanságokat. Az orosz-ukrán háborúról mindenki tudta, hogy időleges, valamilyen tűzszünet meg kell, hogy szakítsa, hisz nem volt fenntartható sokáig, nem egyenlő felek vettek benne részt, még ha az orosz medve nem is hivatalosan szállt be a dologba. A görög válság sem húzódhatott volna tovább, hisz akkor bekövetkezik a Grexit, és így ér véget a dolog. De Kína húzóerejének csökkenése hathat az egész világgazdaságra, és ezt a tőzsdések komolyan veszik, menekülni kezdenek.
|
| Friss árfolyamok >>> |
Ennek megfelelően ma Ázsiában egy igen szép öntést rendeztek: az indonéz és a szingapúri index 3 százalékot esett, a maláj piac a és Hongkong bő 2 százalékot, Ausztrália, Tajvan és Japán másfelet. A sanghaji tőzsdék megelégedtek 1 százalék alatti eséssel, nem zárhatjuk ki, hogy továbbra is zajlik az állami intervenció.
Európában a legfőbb piac, a német jár az élen az esésben. A DAX 2,25 százalék mínuszban van, 11 ezer ponton. A spanyol, finn tőzsdék 2 százalékkal vannak lejjebb, Párizs másfél százalékot gyengül. A görög index a maga 2 százalékával már ki sem lóg a sorból, mondhatni felvette a ritmust.
Amerika hétfőn megpróbált felpattanni a kritikus szintekről, de tegnap visszatért lényegében ugyanoda. Az S&P 500 megint a 200 napos mozgóátlagot közelíti, a Nasdaq az 5 ezer pontot. Kétségkívül mind a két index egy szűk sávba szorult be a tető közelében, ez viszonylag ritka jelenség. Előbbinél 2075 ponton a 200 napos átlag és 2130 ponton a csúcs a sáv szélei, ez mindössze 3 százalék, a Nasdaq pedig 5000 és 5200 pont közt ingadozik.
|
| S&P 500, fél év. Ráül a 200 naposra (piros vonal) |
A BUX egész jól bírja: mindössze 0,9 százalékot esik. A Telekom másfél, a Richter és az OTP 1 százalékkal gyengülnek, a Mol alig esik. Viszont ma a kisebbek is gyengélkednek: a Pannergy, a Rába, a Nyomda egyaránt lejjebb vannak bő 1 százalékkal.
A forint is halovány, 312,5 az euróhoz képest, de ezúttal nincs egyedül: a zloty hasonlóképpen viselkedik, sőt a török líra is gyengélkedik. A svájci frank törhetetlen ereje viszont alábbhagyott: 1 euróért már 1,09 frankot adnak. Előbb-utóbb leszállnak a befektetők a negatív kamatozású alpesi valutáról, hisz teljesen értelmetlen oda bújni, amikor dollárban már egész jó hozamokat lehet elérni, és a német 10 éves 1 százalék sem olyan rossz már.
Az olaj a keszonban: a WTI immár aláesett a fél évvel ezelőtti mélypontnak, és így sokéves mélyponton van 43 dolláron, A Brent még egy kicsit jobb állapotban: 49-50 között. Az aranyban viszont megindult a várva várt korrekció: 1115 dollárig jött fel az 1080-as aljról.
Digitális cenzúra a válság közepén.
