Nagyon úgy néz ki, hogy a Magyar Telekom anyavállalata, a Deutsche Telekom nemsokára csökkenti majd az osztalékfizetéseinek nagyságát. A cég 2013 végéig tett egy ígéretet a részvényesek felé, amely az osztalék, részvényenként 70 cent, illetve összvállalati szinten évi 3,4 milliárd euró szinten tartásáról szólt. Az ígéret lejártával nemsokára át lehet gondolni az osztalékpolitikát, és sokak szerint erre szükség is van – írja a Handelsblatt.com.

Száz euróról tíz euró alá hullt

Az egykori monopolcég az ezredforduló körül látványos részvény-kibocsátási akciókat hajtott végre, sok német polgárnak ez volt az első vállalati papírja. Egyben az első nagy vesztesége is, mert a korábban száz euró feletti áron (illetve még az annak megfelelő német márkáért) is forgó értékpapír ma már csak 8,7 euró körül forog. A részvény értéke és a „fájdalomdíjként” is felfogott, viszonylag magas osztalékszint ma is sok németnek szívügye.

(Fotó: Wikimedia Commons)

Az Intelligent Investieren nevű szakmai blog szerint az utóbbi időben igen keménnyé vált a konkurenciaharc a távközlési piacon, sok az új szolgáltató, akik szemtelenül alacsony ajánlatokkal nyomják le a profitokat. Az utóbbi időben a France Telekom két ötödrésszel csökkentette az osztalékát, a Telekom Austria 38 centről mindössze öt centre mérsékelte, a spanyol Telefónica pedig teljesen felfüggesztette a kifizetést és a részvényvásárlási programját is. A holland KPN is drasztikus csökkentést jelentette be.

Évi nyolc százalékos hozam, de meddig?

Eddig az osztalék volt talán az egyetlen ok arra, hogy Telekom-részvényt vegyen valaki, mivel a részvényárfolyam évek óta stagnál, a nyereség úgyszintén. Amerikában ráadásul komoly veszteségleírásokra kényszerült a vállalat. Csakhogy a társaság tulajdonképpen egyáltalán nem is engedhetné meg magának ezt a magas osztalékot, a nyeresége ugyanis évek óta alatta volt a kifizetéseknek. A cég saját tőkéjét, vagyonát felélve tudta ezt a magas kifizetési rátát fenntartani, a saját tőkéje pedig a Handelsblatt szerint öt év alatt közel tízmilliárd euróval csökkent.

(Fotó: Deutsche Telekom)

A Deutsche Telekom jelenleg a legmagasabb osztalékhozamú papír a DAX-ban, a dividendenchecker.de weboldal szerint 8,1 százalékos osztalékhozammal. (Az osztalékhozam egy egyszerű mutató, az egy részvényre jutó osztalék és a részvényár hányadosa. Hátránya, hogy az osztalék változatlanságát feltételezi. )Utána következik a Deutsche Börse AG 8,0, a Daimler 5,9, az E.On 5,7 és az RWE 5,65 százalékkal. Ezek a számok az alacsony német kamatok fényében nagyon kedvezőek, csak nem tudni, a válság miatt meddig tarthatók.

Újabb és újabb sarc

Hogy mi lesz a folyománya mindennek a Magyar Telekom osztalékára, az nem egyértelmű. A Magyar Telekom eddig megtermelte az osztalékfizetéshez szükséges nyereséget, tavaly például 63 milliárd forint volt a működési eredménye és 52,1 milliárdot osztott ki a részvényesek között. Májusban azonban bejelentették az újabb távközlési adót is („Matelcsy”-adó), ami a Magyar Telekom akkori becslése szerint csak erre az évre tízmilliárd forintos terhet jelent, csak fél évre vonatkozóan.

A cég azóta költségcsökkentési programot jelentett be, illetve a terhek egy részét várhatóan át tudja hárítani az ügyfelekre, így nem teljesen világos, hogy veszélybe került-e a legutóbb ötven forintos, egyszer már drasztikusan csökkentett osztalék, vagy sem. (Az utóbbi két alkalommal, 2010 és 2011 után 50-50, a korábbi években 70-74 forint volt a magyar cég osztaléka részvényeként.)

Történelmi mélypont közelében az árfolyam

A sem különösebben rossz, sem különösebben jó első féléves gyorsjelentés közzétételekor mindenesetre a Magyar Telekom árfolyama 391 forinton történelmi mélypontot ütött augusztus elején, és most sincsen sokkal magasabban (legutóbb 403 forint volt). Az utolsó éves jelentésben pedig az osztalékpolitika címszó alatt a következő, eléggé általános megfogalmazás szerepel: ”

(Forrás: www.bet.hu)

Középtávon továbbra is stratégiai prioritásunk lesz további értéket termelő akvizíciók találása, ami  a mérleg rugalmasan tartását igényli a nettó adósság arányának (nettó adósság az össztőkéhez viszonyítva) 30-40 százalékos sávban tartásával. Az osztalékfizetések nem csak az esetleg jelentkező beszerzési lehetőségektől függenek, hanem a csoport jövőbeli nyereségességétől és pénzügyi helyzetétől is.”