Elmúlt a biztos hozamok korszaka, az euró miatt fordulat előtt állhat a vagyonkezelés

Az amerikai-iráni békemegállapodás hírére az olajárak jelentősen csökkentek, a részvénypiacok azonban csak visszafogottan reagáltak a közel-keleti helyzet enyhülésére. Ez minek tudható be?

Rigó Gábor: Összességében az amerikai piac a békemegállapodás aláírása előtt is jelentősen emelkedett a március végi mélypontokhoz képest, vagyis a pozitív fordulat már korábban elindult. Hasonló folyamatot lehetett látni, mint a 2022-ben kitört orosz-ukrán konfliktus esetében: egy idő után a piac már kevésbé reagált a háborús hírekre.

Az európai részvénypiacok inkább lemaradóban vannak a tengerentúlihoz képest. Az Egyesült Államokban továbbra is elsősorban a technológiai vállalatok papírjai hajtják a kereskedést. Azt is hozzá kell tenni, hogy az amerikai-iráni megállapodás ellenére még kérdéses, hogy milyen gyorsan lehet teljes egészében helyreállítani az ellátási láncokban a háború miatt keletkezett károkat. A befektetők óvatossága részben ezzel magyarázható.

Akkor inkább az volt a meglepő, hogy az iráni válság ellenére nem történt egy még nagyobb tőzsdei zuhanás?

R. G.: Igen. Bár a háború kezdetén jelentős mínuszokat láthattunk, főleg márciusban, április végétől már bekövetkezett a fordulat. Majd egy kisebb oldalazás után májusban ismét emelkedés indult a részvénypiacokon. A hosszú távú hatásokat azonban még nem lehet pontosan látni. Kérdés, hogy a Hormuzi-szoros forgalma milyen gyorsan állhat helyre, illetve mikor tér vissza az olajkitermelés a háború előtti szintre. Ez mind bizonytalanságot jelent.

Nem a spekulánsok, hanem a kivárásra játszók jártak jól

Hogyan alakították a Gránit Alapkezelő vagyonkezelési stratégiáját az elmúlt hónapok eseményei?

R. G.: A vagyonkezelésben érintett ügyfeleinknek különböző kockázati szintek mentén alakítjuk ki a portfólióikat. A mi modellünk eltér a klasszikus privátbanki működéstől: az ügyfél nem egyes termékeket választ ki, hanem egy kockázati szintet határoz meg, a befektetési döntéseket pedig a portfóliómenedzserek hozzák meg. Az elmúlt időszakban kétféle befektetői stratégia volt a jellemző. Voltak, akik a bizonytalanság miatt megtartották a korábbi pozícióikat és kivártak. Mások aktívan próbálták lekereskedni a piaci mozgásokat. A Gránit WM (Wealth Management – a szerk.) abszolút hozamú alapjai a kettő között helyezkedtek el, és igyekeztek tompítani a nagyobb piaci kilengéseket. Általánosságban elmondható, hogy az alacsonyabb kockázatú alapok inkább pénzpiaci eszközök és kötvények felé súlyoznak, míg a magasabb kockázatú alapokra nagyobb részvénypiaci kitettség a jellemző.

Összességében az elmúlt hónapok nehezen kereskedhető időszakában azok a befektetők jártak jobban, akik nem próbálták rövid távon eltalálni a piac minden mozgását, hanem inkább kivártak.

A nagy volatilitásban az ingatlanalapok fontos stabilizáló szerepet töltöttek be. Ezek az alapok nem feltétlenül a magas hozamot célozzák, mint egy kockázatosabb részvénybefektetés, cserébe viszont kiegyensúlyozottabbá teszik a portfóliót.

Említették a Gránit Alapkezelő WM abszolút hozamú alapjait. Ezek hol helyezkednek el a vagyonkezelési portfólión belül, és milyen eszközökből épülnek fel?

Braun Márton: A Gránit Alapkezelőnél a portfóliókat alapvetően két szempont, az ügyfél kockázatvállalási hajlandósága és a likviditási igénye alapján alakítjuk ki. Négy kockázati kategóriát és négy likviditási szintet különböztetünk meg, így jön létre egy 4×4-es mátrix. A WM 1-es alapok a legalacsonyabb kockázatú kategóriába tartoznak, ezek inkább kötvény- és pénzpiaci eszközökre épülnek. A WM 2-es alapok már a kötvények felé tolódnak el. A WM 3-as alapokban nagyobb szerepet kapnak a részvények, míg a WM 4-es alapok magasabb kockázatvállalás és még jelentősebb részvénykitettség mellett működnek.

Az abszolút hozamú alapokon belül részvények, kötvények, derivatív ügyletek, betétek és pénzpiaci eszközök is megjelenhetnek. Itt nem az történik, hogy egy bankár különböző termékeket vásárol össze az ügyfél számára, hanem egyetlen struktúrán belül kezeljük a portfóliót. Egyik fontos értékajánlatunk, hogy a vagyonkezelt ügyfelek esetében az ingatlanalapok és az abszolút hozamú alapok kombinációjából épül fel a struktúra. A befektetési bizottság pedig időről időre felülvizsgálja a 16 különböző portfólióstruktúrát, meghatározva például az ingatlanalapok és az abszolút hozamú alapok megfelelő arányát.

Alapkezelés a mindennapokban

A gyakorlatban hogyan működik egy alap stratégiájának kialakítása?

B. M.: Először is fontos különválasztanunk a szerepeket. Az egyes alapok napi befektetési döntéseit, stratégiáját nem a befektetési bizottság, hanem a portfóliómenedzserek alakítják ki. Ők határoznak arról, hogy milyen konkrét eszközöket tartanak az alapban. A befektetési bizottság inkább a hosszú távú makrogazdasági folyamatokat és piaci trendeket figyeli, valamint elemzi. Ők határozzák meg például – ahogy említettem –, hogy az adott időszakban mekkora ingatlanarány indokolt az abszolút hozamú eszközökhöz képest.

Sok alapkezelőnél vannak tematikus, például technológiai, vagy közép- és kelet-európai régiós alapok. Ez a Gránit Alapkezelőnél hogyan néz ki?

B. M.: Természetesen nálunk is vannak különböző alapok, de a vagyonkezelési szolgáltatásnál más megközelítést alkalmazunk. A döntést kivesszük az ügyfél kezéből, és a portfóliómenedzserekre bízzuk, akik – ha úgy látják indokoltnak – súlyozhatnak például a technológiai szektorok, a közép- és kelet-európai piacok, az arany vagy az olaj irányába. Az ügyfélnek alapvetően azt kell eldöntenie, hogy mekkora kockázatot vállal, és milyen időtávon gondolkodik. Vagyis nem neki, hanem a portfóliómenedzsernek kell folyamatosan meghatároznia, hogy mikor kell beszállni egy-egy piacra vagy kiszállni azokról.

A tapasztalataik szerint mennyire szeretnek az ügyfelek folyamatos kapcsolatot tartani az alapkezelővel?

B.M.: Ez nagyon változó. Van, aki kifejezetten azt kéri, hogy ne keressük, csak évente egyszer üljünk le átbeszélni az alap teljesítményét. Mások havonta szeretnének rövid tájékoztatást kapni. Ettől függetlenül minden hónapban részletes kimutatást küldünk az ügyfeleknek arról, hogy pontosan milyen eszközökből áll a portfóliójuk. Emellett van egy applikációnk is, a Grandio alkalmazás, ahol naprakészen követhető a befektetés.

Mennyi ideig érdemes egy alapban tartaniuk a pénzüket az ügyfeleknek?

B. M.: Általánosságban legalább 2-3 éves időtávot javaslunk. Ha valaki például tbsz-számlán keresztül fektet be, akkor hosszabb távon jelentős adóelőnyt érhet el.

Összességében a 3-5 éves időtáv már megfelelő lehet ahhoz, hogy egy befektetési stratégia valódi értéket tudjon teremteni.

Nem érdemes rövid távú piaci mozgások alapján kapkodva dönteni, vagy egy eséstől megijedve azonnal kimenekíteni a pénzt.

Mekkora összeggel lehet belépni a vagyonkezelési szegmensükbe?

B. M.: A Gránit Alapkezelőnél a vagyonkezelési szolgáltatás belépési küszöbe 30 millió forint. Tízmillió forinttól már lehet számlát nyitni, de 30 millió forint felett biztosítunk dedikált vagyonkezelési szolgáltatást.

Historikusan mely alapok teljesítménye a legerősebb, melyik garantálja a legmagasabb hozamot?

B. M.: A WM abszolút hozamú alapok több kategóriában is rendszeresen kiemelkedő teljesítményt nyújtanak. A WM 1-es alap többször nyert díjat a legalacsonyabb kockázatú abszolút hozamú kategóriában, de a WM 2-es és WM 3-as alapokat is rendszeresen elismerik, például a Privátbankár.hu – Alapkezelő Klasszis 2026 díjátadón.

Természetesen egy nagyon tematikus alap, amely például egy erősen teljesítő régióra vagy technológiai szektorra koncentrál, bizonyos időszakokban jobb hozamot érhet el. A mi célunk azonban nem az, hogy egyetlen trendet eltaláljunk, hanem hogy stabil, kiegyensúlyozott teljesítményt biztosítsunk az adott kockázati szinten.

Magyar eszközök, euróbevezetés

Milyen szerepet töltenek be a magyar eszközök a Gránit Alapkezelő portfólióiban? Az április 12-i országgyűlési választások óta a magyar eszközök különösen felértékelődtek. Önöknél is történt átsúlyozás?

R. G.: Természetesen a magyar részvénypiac, vagyis a BUX, valamint a magyar rövid és hosszú lejáratú kötvények is részei a portfólióknak.

A magyar államkötvények esetében már az elmúlt időszak piaci mozgásait megelőzően is stabil kitettséget tartottunk fent. Pozícióinkat ugyanis nem egyedi eseményekre, hanem szigorúan a hosszú távú értékeltségekre alapoztuk: a számok alapján láttuk úgy, hogy a magyar kötvények vonzóbbak lehetnek a régiós vagy a fejlett piaci papírokhoz képest.

A devizakitettséget, így az euró-forintárfolyamot is egyedileg kezeljük. A részvénypiacokon jellemzően fedezetlen devizakitettséggel dolgozunk, de bizonyos alapoknál – például a magasabb kockázatú kategóriákban – a portfóliómenedzseri döntés alapján lehet devizafedezés is.

Az elmúlt időszakban a forint erősödése jelentősen befolyásolta a forintban számított befektetői hozamokat. Vagyis hiába teljesítettek jól a nemzetközi részvénypiacok, a nagyon erős forint csökkentette a befektetők tényleges eredményét.

Ha Magyarország valóban az euró bevezetése felé indul, az hogyan változtatná meg a befektetési döntésekről való gondolkodást?

R. G.: Ez a helyzet egy teljesen új befektetési szemléletet igényelne, amire a portfóliómenedzsereknek is készülniük kell.

Ennek a folyamatnak a kiindulópontja, legfontosabb mérföldköve az lenne, ha Magyarország hivatalosan belépne az ERM II árfolyam-mechanizmusba. A tapasztalatok szerint azok az országok, amelyek ide beléptek, később valóban eljutottak az euró bevezetéséig.

De jól látszik, hogy önmagában már az euró bevezetésével kapcsolatos várakozások is pozitívan hatottak a magyar eszközökre, különösen a kötvényhozamokra. Hosszabb távon a magyar kötvények az egyik legérdekesebb eszközkategóriává válhatnak, mert a korábbi évekhez képest itt jelentős trendforduló látható.

Különutas MNB

Miközben több országban erősödnek a kamatemelési várakozások, illetve az Európai Központi Bank szigorította is a monetáris politikáját, addig idehaza a Magyar Nemzeti Bank (MNB) júniusi, 25 bázispontos kamatcsökkentését júliusban és augusztusban újabb hasonló lépések követhetik. Mennyire meglepő ez az eltérő kamatpálya?

R. G.: Nem feltétlenül meglepő, mert minden gazdaságot egyedileg kell vizsgálni.

Az európai gazdaság jelenleg nehéz helyzetben van: magasabb infláció mellett alacsony növekedési pályán mozog. Magyarországon viszont a GDP-növekedési, illetve inflációs folyamatok és kilátások sokkal inkább lehetővé teszik a kamatcsökkentést.

Ha az amerikai-iráni konfliktus rendeződik, és az olajár tartósan 70 dollár körüli vagy az alatti szinteken marad, az tovább csökkentheti az inflációs nyomást, támogatva ezzel a további kamatvágásokat.

A Magyar Nemzeti Bank kommunikációja is ebbe az irányba mutat. A kérdés inkább az, hogy milyen ütemben történnek majd ezek a kamatcsökkentések az év második felében.

A befektetők számára az euró bevezetésének lehetősége most egy erősebb narratíva, mint egy esetleges kamatcsökkentési ciklus?

R. G.: Igen, most ez látszik a piacon. Az euró-forintárfolyam nagyon erős, ami már sok exportra termelő cégnek jelent problémát. Ha az elmúlt másfél-két évet nézzük, a magyar fizetőeszköz az egyik legerősebb teljesítményt nyújtotta a nemzetközi devizák között. Ebből következően semmi sem feltétlenül indokolja azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank hosszú ideig magas kamatszintet tartson fenn. Ha a geopolitikai kockázatok tartósan enyhülni tudnak, akkor globálisan is visszatérhetünk a kamatvágásokhoz, amelyek azért az iráni-amerikai háború kirobbanása előtt már elindultak.

Magyar vs. nyugat-európai vagyonkezelési piac

Terveznek-e további változtatásokat a vagyonkezelési struktúrában?

B. M.: Jó a kérdés, de a Gránit Alapkezelő épp a közelmúltban alakította át teljesen a vagyonkezelési modelljét. Korábban inkább egy klasszikus privátbanki struktúrában működtünk, ahol a bankár különböző befektetési alapokat választott ki az ügyfél számára, aki meghozta a végső befektetési döntést. Most viszont a teljes döntési felelősség a profi szakemberekhez került, aminek az egyik legnagyobb előnye, hogy a piaci változásokra így sokkal gyorsabban lehet reagálni. Hiszen a portfóliómenedzser közvetlenül tudja módosítani az alapok összetételét. Emellett a költségek is kedvezőbbek lehetnek, hiszen a portfólió átalakítása nem kerül külön pénzébe az ügyfélnek, hanem az egész vagyonkezelés egy fix díjas struktúrában történik.

Hol tart most Magyarországon a vagyonkezelési piac európai összehasonlításban?

R. G.: Még jelentősen le vagyunk maradva a nyugat-európai országoktól. Nyugaton a vagyonkezelésnek sokkal nagyobb a hagyománya, ennek megfelelően jóval elterjedtebb a társadalmon belül.

Magyarországon csak az elmúlt 10-15 évben jelentek meg az igazán professzionális szolgáltatások, ezért még jelentős növekedési lehetőség van a piacon.

B. M.: Különösen a 30 millió forint feletti megtakarítással rendelkező ügyfélkör érdekes, mert sokan közülük még nem számítanak kiemelt privátbanki ügyfélnek, azonban igényelnék a professzionális vagyonkezelést. Már csak azért is, mert sokkal nehezebbé vált a befektetési környezet az elmúlt években. Korábban volt egy hosszabb globális növekedési időszak, amikor szinte bármelyik eszközosztály jó teljesítményt nyújtott. 2022 óta azonban minden évben új kihívások jelentek meg: inflációs sokkok, geopolitikai konfliktusok, piaci bizonytalanságok.

Valószínűleg a következő években sem egy folyamatosan emelkedő piaci környezetre számíthatunk. Ezért még fontosabbá válik a megfelelő eszközallokáció és a szakmai döntéshozatal.

Egy jó portfóliómenedzsernek nem az a feladata, hogy minden nap pontosan megjósolja a piac mozgását, hanem hogy hosszabb távon megfelelő döntéseket hozzon.