A forgalomban lévő pénzmennyiség csökkenése negatívan hat a kötvénypiacokra, a részvénypiacok esetében azonban maximum átmeneti hullámokat kavarhat, hiszen a gazdasági növekedés felfelé tolja a vállalati profitokat és ezzel az árfolyamokat – nyugtatja meg a befektetőket a K&H.
Az utóbbi napokban több jegybank felől is nyugtalanító hírek érkeztek a befektetők számára. Először az amerikai Fed jelentette be, hogy a kamatemelések mellett várhatóan már ősztől elkezdi kivonni azt a több ezer milliárd dollárt, amit az elmúlt években a piacokra öntött. Ezt követően Mario Draghi beszélt arról, hogy az Európai Központi Bank a mostani havi 60 milliárd eurós kötvényvásárlási programját fokozatosan kivezeti a piacról, majd pedig a brit jegybank elnöke, Mark Carney lebegtetett meg egy esetleges kamatemelést.
Az árfolyamok az ilyen hírekre meglehetősen idegesen szoktak reagálni. Ez érthető is, hiszen a jegybankok bármiféle szigorítása – legyen az kamatemelés, a mennyiségi lazítás leállítása vagy a korábban piacra pumpált pénzek kiszivattyúzása – azt jelenti, hogy véget ér az az évek óta tartó kellemes állapot, amikor a befektetők szinte kockázat nélkül vehetnek bármit, amiben fantáziát látnak, hiszen a jegybankok ott állnak a piacok mögött – mondta el Kovács Mátyás, a K&H Alapkezelő szenior portfólió-menedzsere.
Mit hozhat a pénzcsapok elzárása a befektetőknek?
A jegybanki pénzcsapok leállítása a prémium befektetőknek két dolgot jelent: a kötvénypiacok esetében a forgalomban lévő pénz mennyiségének csökkenése egyértelműen a hozamok felfele mozdulását eredményezi, ami negatívan hat az árfolyamokra. A részvénybefektetéseknél viszont már nem ilyen egyértelmű a képlet. Egyrészről itt is igaz, hogy a pénzkínálat szűkülése a részvénypiacokat negatívan érinti. Másrészt azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy a jegybankok azért szigorítanak, mert a javuló makrogazdasági adatokat látva már nem látják szükségét a piacok – mesterséges – ösztönzésének – magyarázta a befektetési szakember.
A gazdasági adatok globális szinten egyértelműen javulnak, és a mostani, 2% körüli inflációval és stabil növekedéssel jellemezhető környezet még hosszan velünk marad, ez pedig a vállalati profitokban is lecsapódik. Így – bár a részvénypiacok jelenlegi értékeltsége meglehetősen feszített –, ha a profitok követik az árfolyamokat, akkor a részvényárfolyamok tovább tudnak felfelé araszolni, és a mostani tőzsdei emelkedés fenntartható – foglalta össze Kovács Mátyás.
Támadt egy ötletük, hogyan kerüljék ki a könnyen lezárható átjárót. 
