Magyarország nagy barátja sikeresen bóvliba küzdötte le országát

Törökország, Alanya, fotó: Wikimedia Commons, Bestalex

A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy az eddigi "Baa3"-ról egy fokozattal "Ba1"-re rontotta a hosszú távú török szuverén kötelezettségek osztályzatát - írja az MTI. Az új besorolás kilátása stabil.

A Moody's júliusban vette leminősítési felülvizsgálat alá Törökország államadós-besorolását, azzal az indokkal, hogy meg kell vizsgálni a kudarcba fulladt katonai puccskísérlet hatásait a török gazdaság növekedésére, a gazdaságpolitikai döntéshozó intézményrendszerre és a külső tartalékokra.

Ez már a második leminősítés volt

A péntek éjjel bejelentett leminősítés azt jelenti, hogy Törökországot az intézményi befektetők zöme már nem tekinti befektetésre ajánlott kategóriájú államadósnak. A nemzetközi gyakorlat alapján ugyanis sok befektetési társaság két nemzetközi hitelminősítő osztályzatát veszi figyelembe annak meghatározásához, hogy az adott szuverén vagy kereskedelmi adósosztályzatot befektetésre ajánlottnak tartja-e, vagy sem, és egy másik nagy hitelminősítő, a Standard & Poor's már korábban megvonta Törökországtól a befektetési ajánlású besorolást.

Az S&P legutóbb júliusban minősítette le a már akkor sem befektetési ajánlású török államadós-besorolást "BB/B" szintre. Törökországot a három nagy hitelminősítő közül már csak a Fitch Ratings tartja a befektetési ajánlású sávban, "BBB mínusz" besorolással. A pénteki leminősítés kockázati indokai között a Moody's kiemelte, hogy saját becslése szerint a török vállalati, banki és állami szektornak az idén hozzávetőleg 155,8 milliárd dollárnyi külső törlesztési kötelezettséget kell teljesítenie.

Kiszolgáltatva a befektetőknek

A folyómérleg-egyenleg hiányát is hozzászámítva ez a várható idei és jövő évi hazai össztermék (GDP) 26 százaléka. Ez a jelentős külső finanszírozási igény kiteszi a török gazdaságot a befektetői bizalom esetleges hirtelen változásainak, különös tekintettel arra, hogy e bizalom már az elmúlt 18 hónapban is gyenge és ingatag volt. Ezt jelezte a török líra dollárárfolyamának ingadozása, valamint a portfólió-beáramlások jelentős volatilitása - hangsúlyozza londoni elemzésében a Moody's.

A jogállam-hiány következményei

A hitelminősítő szerint a sikertelen puccskísérlet után tett kormányzati válaszlépések további aggályokat vetnek fel a kormányzati politika kiszámíthatóságával és hatékonyságával, valamint a jogállamiság jövőjével kapcsolatban, és ennek növekedési következményei is vannak. A Moody's közölte: a 2016-2019 közötti időszakban 2,7 százalékos éves átlagnövekedést vár a török gazdaságban a 2010-2014 között mért 5,5 százalékos évi GDP-növekedési átlag után - fejezi be az MTI.

Erdogan unortodoxiája

Lehet, hogy csak véletlen, de épp egy nappal korábban, csütörtökön a török jegybank csökkentette irányadó overnight hitelkamatát, 8,25 százalékra. Murat Cetinkaya, a jegybank áprilisban kinevezett, Erdoganhoz kötődő elnöke azóta minden hónapban hozzányúlt a kamatokhoz.

Recep Tayyip Erdogan elnök pedig egy nappal a leminősítés előtt interjút adott, amelyben üdvözölte a jegybank lépését, és egyben további kamatcsökkentéseket szorgalmazott. A Bloomberg szerint az elnök az alacsony kamatok híve a vállalkozások, a gazdaság élénkítése érdekében, sőt - a közgazdászok többségétől homlokegyenest eltérő, unortodox módon - úgy véli, hogy az alacsony kamat csökkenti az inflációt.

Erdogan a kamatokba is beleszól

Az autoriter Erdogan elnök korábban rendszeresen konfliktusba került az elvileg független jegybankkal, amelyet alacsonyabb kamatokra próbált rábírni. Az elnök politikájának következménye vagy sem, de 2014. januárjában annyira meggyengült a líra, hogy a kamatok egyszeri drasztikus emelésére volt szükség. Az említett overnight kamatot akkor 3,5-ről 8 százalékra, egy másik, egy hetes irányadó rátát 4,5-ről 10 százalékra emeltek fel.

A líra akkor stabilizálódott, pár hónapig erősödött, de tendenciájában azóta is tovább gyengült. Az EUR/TRY a 2014. februári 3,0 körüli szintről tegnap estig 3,33-ra ment fel, vagyis körülbelül 11 százalékkal több lírát kell adni az euróért.

(Erdogan és Gülen kölcsönös vádaskodásairól itt írtunk. Magyarország és Törökország nagy barátságáról pedig itt.)