Az európai főbb tőzsdék kedden emelkedéssel nyitottak, de azután pár ezrelékes mínuszba mentek át, miután Svájcban májusban az infláció négy éve először mínuszba ment, -0,1 százalékra csökkent. Az euróövezetben a pénzromlás 1,9 százalék volt éves szinten, az elemzők 2,0 százalékot vártak. Valamint jöttek munkanélküliségi jelentések is.

Az EU és az Egyesült Államok leül tárgyalni a vámokról, valamint az amerikaik és India új kereskedelmi megállapodással állhat elő a hírek szerint, mindez csak átmenetileg javította a tőzsdei hangulatot. A kínai beszerzésimenedzser-index nagyot esett, ami rossz hír lenne, de talán növeli a vámháborús megegyezés esélyét, ami mégis jó. Ám az amerikai határidős indexek is süllyednek kedden. Délután az Egyesült Államokból is jön sok makroadat, például a munkaerőpiacról a JOLTS.

A BUX index 0,2 százalékkal esik, az OTP 0,7, a Mol 0,1 és a Telekom 0,8 százalékkal ér kevesebbet. A Richter 370 forinttal van ugyan lejjebb, ami 3,7 százalék, de most először forog az 508 forintos osztalékszelvény nélkül, így valójában szépen emelkedik. Az euró 403,10 forint, negyven fillérrel van a hétfői érték alatt, szűk sávban ingadozik, egész stabil a fizetőeszközünk.

Száguldás után korrigál az arany

Az olaj 0,4 százalékkal emelkedik, az arany 0,7 százalékkal esik a hétfői nagyobb drágulás után. (Hétfőn az arany közel három, az ezüst több mint öt százalékkal ment magasabbra, az olaj is sokat drágult.) Az európai földgáz egy százalékkal van feljebb kedden.

Törökországban is mérséklődött a pénzromlás, 35,41 százalékra. A kriptovaluták vegyesen mozognak, miközben a bitcoin fél százalékkal esik, az ether négy, a solana két százalék körüli mértékben emelkedik.

Osztalékot fizetnek a magyar cégek

Mostantól osztalékszelvény nélkül forog a Richter, ami egyébként 508,5635 forint részvényenként, a kifizetés pedig június 12-én kezdődik. A Mol 275 forint osztalékot fizet papíronként, ami június 13-ától esedékes. Szerdától, azaz június 4-től azonban már nem tartalmaz majd osztalékot a részvény ára a tőzsdén.

Tovább veszi részvényeit a Magyar Telekom, június 2-án 174 ezret vásárolt 1749,43 forintos átlagáron.

Ismét a beruházások okoztak csalódást

Az első három havi GDP negyedéves összehasonlításban az előzetes számoknak megfelelően 0,2 százalékkal esett vissza. Éves összehasonlításban pedig a kiigazított adatok szerint 0,4 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye. Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője szerint ismét a beruházások okoztak csalódást. Pozitívumként pedig a lakossági fogyasztás emelhető ki.

A második negyedév az eddig megismert bizalmi indexek és magas frekvenciás adatok alapján leginkább az elmúlt közel három év stagnálás közeli állapotát vetíti előre.

Az év végére azonban jelentős növekedési tényezőként tekint az elemző a nagyberuházásokra (BMW, CATL).

A vámháború Európának jó?

A vámháború következtében az amerikai piacokról esetlegesen kiszoruló termékek helyet keresnek maguknak máshol, egyik természetes célpontjuk pedig az EU. Így ha a magas vámok maradnak vagy emelkednek az Egyesült Államokban, az kínálatnövekedést okoz az európai piacokon, ami árleszorító hatással bír – írta az Erste Befektetési Zrt. Az Egyesült Államokban viszont a korábban bespájzolt termékeknek köszönhetően még nem jelent meg az inflációs nyomás. Ahogy a raktáron levő készletek kifogynak, úgy fog megállni az infláció csökkenése.

Így az EMU-ban nem kérdéses a kamatcsökkentés, miközben az Egyesült Államokban igen.

A költségvetési hiány és annak fenntarthatósága is az EU (EMU) felé billenti a mérleget. Így a kereskedelmi háború inkább az öreg kontinensnek kedvez – vonja le a következtetést a brókercég.

Újabb kriptós részvénykibocsátások jönnek

A főleg bitcoin vételével és tartásával foglalkozó Strategy (volt MicroStrategy) hétfőn bejelentette, hogy 2,5 millió darab A sorozatú, évi tíz százalékra jogosító elsőbbségi részvényt (Perpetual Stride Preferred, STRD) részvényt kíván tőzsdére vinni. A bevételt „általános vállalati célokra, többek között bitcoin-vásárlásra és forgótőkére szánja” – közölte a vállalat.

A 61 milliárd dollárnyi, dollároz kötött stabilérmét (USDC-t) kibocsátó és annak dollárfedezetét kezelő Circle cég papírjait június 5-én a CRCL tickerkóddal vezetik be a parkettre. Ez a 2021-es Coinbase (COIN) kibocsátás óta a legjelentősebb IPO (elsődleges részvénykibocsátás) lehet a kriptovaluta-szektorban.

Sztáralapkezelők is befektetnek

A Circle célja, hogy 24 millió részvény kibocsátásával 624 millió dollárt gyűjtsön, a céget ezzel 6,7 milliárd dollárra értékelnék. Cathie Wood sztáralapkezelő ARK nevű alapja állítólag 150 millió, Larry Fink (Blackrock) pedig további 60 millió dollárt fog befektetni.

Az utóbbi mintegy fél év technológiai részvénykibocsátásai többségükben nagyon jól sikerültek – derül ki egy összesítésből az X-en.

Kriptovalutában terjeszkedik a Robinhood

A Robinhood online brókercég 200 millió dollár készpénzért megvásárolta a Bitstamp kriptovaluta-tőzsdét, ezzel kiterjesztve intézményi kriptovaluta-tevékenységét Európára, az Egyesült Királyságra és Ázsiára. A Bitstamp több mint ötezer intézményi ügyfelet és 50 ezer lakossági felhasználót hoz magával, de a forgalom legnagyobb része az intézményi ügyfelektől származik.

A Robinhood május 13-án jelentette be azt is, hogy 179 millió dollárért megvásárolta a kanadai piacon kriptós szolgáltatásokat nyújtó WonderFi céget.

Magyarországra jön a NIO

Az AutoWallis-csoport megállapodott az elektromos autókat fejlesztő NIO márka kizárólagos importőri jogainak megszerzéséről Magyarországon, Ausztriában, Csehországban, Lengyelországban és Romániában. Az értékesítés várhatóan 2025 utolsó negyedévében indul hazánkban és Ausztriában, 2026-tól pedig a többi országban – közölte a tőzsdei cég.