Csütörtökön az európai tőzsdék indexei többnyire fél százalék körüli mínuszt mutatnak, Stockholmban azonban másfél, Zürichben egy százalék az esés. Az amerikai határidős indexek csak keveset változnak és vegyes irányba. Az elemzők a Lululemon sport- és szabadidő vállalkozás negyedéves eredményére és az Nvidia által támogatott CoreWeave tőzsdei bevezetésének árazására figyelnek leginkább.

Korábban a héten az amerikai fogyasztói bizalomról sem érkezett valami jó adat, azután Donald Trump elnök is bejelentette, hogy az autóimportra 25 százalékos vámot készül kivetni. Ez lejtőre küldte a tőzsdéket. Csütörtökön este további részletek várhatóak a vámokról.

A BUX index a legújabb csúcsdöntés után is csak minimális mínuszban tartózkodik, még mindig 92 ezer pont felett. Az OTP, a Richter és a Telekom egyaránt 0,1-0,2 százalékkal esik, a Mol stagnál. Az euró 400,90, ami 0,8 forintos emelkedés, napi maximuma pont 401 volt.

Sajtóértesülések szerint az OTP is érdeklődik a máltai HSBC Malta pénzintézet megvétele iránt.

Történelmi csúcson az arany

Az arany ára 3095 dolláron új történelmi csúcsot döntött, egy nap alatt 1,4 százalékkal ment fel a határidős árfolyama. (Az azonnali – spot – árfolyam pedig 3055,80 dolláron tetőzött.) Az elemzők egyértelműen Donald Trump vámfenyegetéseivel magyarázzák a rekordokat.

Az intézkedés fokozza a magasabb infláció és a lassuló gazdasági aktivitás esélyét.

A Goldman Sachs idén év végére 3300 dolláros aranyárra számít, főleg a jegybanki vásárlások és az ETF-ekbe történő nagyobb beáramlás miatt – foglalta össze az Erste Befektetési Zrt.

Megint a zloty teljesített jobban

Az elmúlt napokban látható fordulat az EURUSD kurzusában nem kedvez a magyar devizának, ezzel együtt a lengyel zlotyval szemben is leértékelődés következett be a héten – írta az Erste Befektetési Zrt.

A GKI indexei alapján márciusban nem történt javulás a főbb konjunktúra-indexekben februárhoz képest. A héten igazán fontos adat nem jön itthon, így elsősorban a nemzetközi fejlemények lesznek meghatározók a forint piacán – tették hozzá.

Folytatódhat az euró felpattanása

Szerdán fontos ellenállási szinteket tört át az euró-forint árfolyam, így a 399,60-400,00-as tartomány már támaszt jelent – írta az Equilor Befektetési Zrt. technikai elemzése. A következő fontosabb ellenállás a 200 napos mozgóátlag, 401,70-nél. A brókercég szerint az “indikátorok mozgása alapján” folytatódhat a felpattanás.

Az említett ellenállás felett az 50 napos mozgóátlag jelentheti a következő akadályt, jelenleg 402,67-nél.

Két kulcsfontosságú kriptós törvény készül

Az amerikai képviselőház pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottságának elnöke, French Hill bejelentette, hogy a kriptopiac szerkezetéről szóló törvényjavaslat (FIT21) átdolgozott változatát a következő napokban hozzák nyilvánosságra. A jogszabály kiterjesztené a CFTC (az árupiaci felügyelet) hatáskörét az azonnali piacra és tisztázná a SEC (a tőzsdefelügyelet) szerepét a digitális eszközök szabályozásában.

Egyidejűleg egy stabilérme-törvénytervezet is halad, végleges szövegét még ezen a héten bemutatják a kongresszusban. A törvényhozók szerint mindkét kezdeményezés széleskörű kétpárti támogatást élvez.

Növelik bitcoin-kitettségüket az intézmények?

Matt Hougan, a Bitwise befektetési igazgatója szerint a Bitcoin utolsó fennmaradó nagy kockázata is  eltűnhetett, Donald Trump stratégiai Bitcoin-tartalékról szóló rendelete ugyanis enyhíti azokat az aggodalmakat, melyek szerint betilthatják a Bitcoint. Ennek eredményeképpen sok befektető, aki korábban portfóliójának csak egy százalékát fordította bitcoinra, most három, egyes esetekben öt százalékra növelte ezt.

Az amerikai kormányzat egyébként a bűnözőktől elkobzott 200 ezer darab BTC-ből várhatóan körülbelül 103 500-at tart meg hosszú távon, míg a fennmaradó érméket visszaadja jogos tulajdonosaiknak.

A „digitális szamurájok útja”

Japán gyorsan erősíti pozícióját a kriptós iparágban, lépéseket tesz afelé, hogy vezető globális központtá váljon etéren – írta a Traders Union. Március 25-én a japán kormány hivatalosan jóváhagyta az első stabilérmét, az USDC-t az országban. Ezt a kibocsátó amerikai cég leányvállalata, a Circle Japan KK és az SBI VC Trade közötti partnerség tette lehetővé. (Az utóbbi elektronikus fizetési szolgáltatóként szerzett engedélyt.)

Nemrég megszüntették a nem realizált kriptovaluta-nyereségekre kivetett 35 százalékos társasági különadót Japánban. Majd 2024-ben létrehoztak egy állami web3- és kriptovaluta-szervezetet, amelynek elsődleges feladata a blokklánccal és kriptóval kapcsolatos kezdeményezések támogatása, amelyeket a kormány a gazdasági növekedés motorjának tekint.

Felmerült egy nemzeti bitcoin-tartalék létrehozása is az Egyesült Államok és Argentína hasonló lépéseire reagálva, de a japán kormányzat ezzel kapcsolatban még szkeptikusan reagált.