A Világbank előrejelzése szerint az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti átlagára jövőre 56 dollárra nő az idei 53 dollárról. Az áremelkedésben szerepet játszik a kereslet növekedése ugyanúgy, mint az OPEC és a kartellen kívüli több olajexportáló ország önként vállalt termeléscsökkentése.
Kockázatok
A Világbank ugyanakkor rámutatott arra, hogy a jövő évi árat néhány kockázati tényező veszélyeztetheti. Ezek egyike például az, hogy a belpolitikai helyzet romlása miatt egy időre visszaeshet az iraki, a líbiai, a nigériai vagy a nicaraguai olajexport.
A jövő évi árat befolyásolhatja az is, hogy az OPEC és a szervezeten kívüli olajtermelő országok képviselői között csütörtökön Bécsben milyen megállapodás születik a jövő évi olajtermelésről.
| Friss árfolyamok a Privátbankáron >>>> |
Amennyiben arról határoznak, hogy jelentősebben visszafogják a termelésüket, akkor annak komoly áremelő hatása lenne. Abban az esetben viszont, ha a csütörtöki megbeszélés megállapodás nélkül érne véget, az lenyomná az olajárat.
Az idén januártól Szaúd-Arábia vezetésével az OPEC 14 tagja, és az egyezményhez csatlakozott tíz kartellen kívüli olajtermelő ország kitermelésének napi 1,8 millió hordós csökkentésében állapodott meg azért, hogy az olaj ára emelkedjen. A termelést napi 32,5 millió hordóban korlátozó egyezmény hatálya jövő márciusig tart.
|
Maradjon-e a csökkentés? A csütörtökön Bécsben nyíló értekezletnek az az egyetlen témája, hogy a jövő év március végéig tartó termeléscsökkentési megállapodást fenntartsák-e a jövő év végéig vagy sem. Az OPEC és a szervezeten kívüli olajexportáló országok közös bizottsága kedden ugyan a termelés év elejétől érvényes csökkentésének jövő év végéig történő meghosszabbítását ajánlotta a csütörtöki ülés résztvevőinek, de azzal az opcióval, hogy ezt a döntést júniusban felül lehet vizsgálni. |
Merz szerint a szabályokon nyugvó kereskedelem nem halt meg. 
