Folytatódik az amerikai összeomlás, lehet ebből válság?

Mint kés a vajon

Tegnap az volt a döntő kérdés, hogy a Nasdaq Composite index vissza tud-e térni a 200 napos mozgóátlag fölé, amely alatt 2016 óta nem járt. Ezt a számot, amely a megelőző 200 kereskedelmi nap záróértékeinek átlaga (a grafikonon piros vonal jelzi), kiemelt figyelem övezi.

Nasdaq Composite

Nos, nemcsak, hogy a Nasdaq Composite nem tudott visszakapaszkodni fölé (csak megérinteni tudta a szintet napközben), de még a legfontosabb index, az S&P 500 is átesett ezen a döntő szinten, pedig erre talán senki sem számított. Idén már voltak nagy visszaesések, főleg az év elején, de akkor a 200 napos mozgóátlag mindig megtartotta az indexet, most pedig úgy ment át rajta, mint kés a vajon.

Az esés két százalékos napi mértéke még csak nem tűnik olyan drámainak, de az előző napokéval összeadva már igen nagy mérték adódik, a legdöntőbb azonban mégiscsak az, hogy olyan technikai szintek törtek, amik 2016 közepe óta nem. Ez arra utal, hogy hosszú idő óta először lényeges változás következett be a piaci viszonyokban, növekszik akár annak az esélye is, hogy a közel 10 éve tartó emelkedő trend tetőzését látjuk.

S&P 500

Érett már

Az okok adottak: a páratlan tőzsdei fellendülést az utóbbi években jórészt a világ három nagy jegybankja által eszközvásárlási programok által a piacra bocsátott fedezetlen pénz fűtötte, és most ez a pénzáramlás elapadt, sőt, a legfrissebb adatok alapján az iránya meg is fordult.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed immár havi 50, azaz évente 600 milliárd dolláros összegben vonja vissza a pénzt, az Európai Központi Bank ebben a hónapban először már csak 15 milliárd eurót bocsát a piacra (17-17,5 milliárd dollár), és januártól már semennyit nem fog.

Japán fordulat

Ami viszont meglepetés: a japán jegybank, amely idén 80 ezer milliárd jen (700 milliárd dollár) értékben tervezett fedezetlen pénzt kibocsátani, addig az elmúlt 12 hónapban csak 26 ezer milliárd jent (230 milliárd dollár) bocsátott ki. Ami az igazán lényeges: szeptemberben még csökkent is a japán jegybank mérlege, vagyis több lejáró államkötvényt nem újított meg, mint amennyit vásárolt, így összességében pénzt vont ki a piacról.

Ez arra utal, hogy Japán is szép lassan beszünteti eszközvásárlási programját, csak ezt úgy kommunikálja, hogy maximum 80 ezer milliárd jen lehet az eszközvásárlás értéke, de a program rugalmas, vagyis akár 0 is lehet. Így összességében az utóbbi hónapokban már kevesebb pénz érkezett a piacokra, mint amennyit onnan kivontak, így sok év óta először megfordult az irány.

Már nem jön, hanem megy a pénz

Erre szinte törvényszerű reakció, hogy a tőzsdéről is távozni kezd a pénz, csak ez a hatás ott sosem egyenletes, a befektetői pszichológia rövidtávon korlátlanul fel tudja erősíteni a folyamatokat. Ráadásul tegnap az amerikai elnök saját jegybankját szidalmazta példa nélkül álló módon, ami önmagában sem tesz jót a befektetői bizalomnak, hisz ilyen még nem történt Amerika történetében. Mindemellett a legfelkapottabb részvények fundamentálisan rendkívül drágák voltak, sőt még most is azok.

Hogyan tovább?

Mint minden tőzsdei hossznál, azaz emelkedő trendnél, most is tudni lehet, hogy nem tarthat örökké, így a világ nagy jegybankjainak monetáris szigorításával párhuzamosan valamikor véget kell, hogy érjen. Ami pozitívum, hogy a 10 évvel ezelőttihez hasonló teljes összeomlásnak nincs érdemi esélye, viszont olyan magasra emelkedtek a piacok, hogy egy nagyobb, százalékosan viszonylag jelentős visszaesés is teljesen normális folyamatnak tekinthető.

S&P 500, hosszú távon. Van hová esni

Ha az S&P 500 index csak visszatesztelné 2000-ben és 2007-ben elért legmagasabb értékét, 1550 pontot, az a legtankönyvibb viselkedés lenne, pedig ez még a tegnapi záráshoz képest is 44 százalékos esést jelent. Ugyanez igaz a Nasdaq esetében, ahol a 18-19 évvel ezelőtti 5000 pontos tető visszatesztelése is indokolt lenne, ami 32 százalékot jelentene.

Magas lóról lehet nagyot esni, persze erre egyáltalán nem biztos, hogy a közeljövőben sor kerül, csak azt akartuk érzékeltetni, hogy viszonylag kiadós és nagymértékű visszaesés is jöhet a tőzsdéken anélkül, hogy ennek gazdasági válság képezné az alapját, mint 10 éve ilyenkor.