Hirdetés
Hirdetés

Ki az őrült, Trump vagy a jegybank?

2018. október 11., 13:38
Privátbankár.hu
Cimkék
Christine Lagarde
, tőzsde
, Fed
, kamatemelés
, részvényárfolyamok
, Donald Trum
, kereskedelmi háború

Miután Donald Trump őrültnek nevezte az amerikai Fed-et a kamatemelései miatt, Christine Lagarde megvédte a szervezetet. Trump mindenért a bankot hibáztatja, abban igaza van, hogy a kamatok hatnak a részvényárfolyamokra. De sok más faktor is szerepet játszhat, mint a kereskedelmi háború, amiben viszont ő a ludas.

Christine Lagarde, az IMF ügyvezető igazgatója szervezetének Bali szigetén rendezett éves találkozóján csütörtökön az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed-et biztosította támogatásáról. A Fed kamatemeléseit szabályszerűnek (“legitimate”) és szükségesnek nevezte.

Donald Trump elnök ugyanis előző nap a Fox televízióban kirohanást intézett a Fed ellen, azt mondta, hogy megőrült (“going loco”, angol-spanyol keveréknyelven). A Fed-et hibáztatta a szerdai méretes tőzsdei esésekért, amikor a vezető indexek február óta nem látott, 3-4 százalékos mélyrepülést mutattak be.

Hirdetés

A CNBC szerint Trump elhárította azt a felvetést, hogy talán az amerikai-kínai kereskedelmi háború miatt esnek az indexek, és csak a Fed-et vádolta, nevetségesnek nevezve, hogy ennyire emelik a kamatot. Emlékeztetnek arra, hogy Trump már sokszor kritizálta a Fed-et, és a Fehér Ház politikusai már gyakran kellet magyarázkodjanak emiatt.

(Forrás: Stockcharts.com)
Az S&P 500 index                                    (Forrás: Stockcharts.com)

Tét a Fed függetlensége

A Fed függetlenségének megőrzése, a “tűzfal” (szilárd elválasztó) a bank és a kormány között ugyanis fontos a gazdaság szereplői számára. A Fed független döntéshozó szervezet, amelynek döntéseibe még az elnök vagy a törvényhozás sem szólhat bele. Még e hét elején, kedden is úgy tűnt, hogy Trump is megértette ezt.

A Fed idén már háromszor emelt kamatot, és nagy valószínűséggel decemberben negyedszer is fog. Jövőre újabb kamatemelések várhatók. Ennek nyomán az utóbbi napokban – május óta először – ismét évi három százalék fölé emelkedett a tíz éves amerikai államkötvények hozama.

Építs, ne rombolj!

Rengeteg piaci szereplő és kommentár emlegette mostanában a magas kötvényhozamot a tőzsdei esés okaként. Az ugyanis nem tegnap kezdődött, kisebb napi süllyedésekkel körülbelül egy hete tart, amit egy másik hétnyi stagnálás előzött meg.

Christine Lagarde egyébként reggel beszélt, amikor az ázsiai tőzsdék utánozták az USÁ-t az esésben, Kína indexei öt százalékot zuhantak. Felhívta a világ vezetőinek figyelmét, hogy ne rombolják szét a világban a második világháború vége óta jól működő nemzetközi együttműködési rendszert. (Alighanem ezt is főleg Trumpnak címezte – a szerk.)

Te is testvér, én is testvér

Cáfolta azt, amit az USA Kína szemére vet, hogy a renminbi (jüan) leértékelésével próbálná termékeit versenyképesebbé tenni – írta a Financial Times. A protekcionizmus veszélyeire figyelmeztetett, és arra, hogy a világkereskedelemben az együttműködés a fontos. “Mindenki mindenkinek a fivére vagy a nővére” – mondta Lagarde.

Amiben igaza van Trumpnak, és amiben nem

(Vélemény) Olyan szempontból Trumpnak igaza van, hogy a részvénypiaci folyamatok és a kamatszint között komoly összefüggés van, legalábbis hosszabb távon, már a klasszikus tankönyvek szerint is. A magasabb kamat vagy kötvényhozam ugyanis vonzza a tőkét, mert kedvezőbbé teszi a kamatozó befektetéseket, ami a részvényektől elszívhatja a forrásokat. Ennek a fordítottja történt az utóbbi években, a nullkamat-politika nyomta fel jórészt a tőzsdeindexeket az utóbbi jó pár évben.

Másrészt az elemzők az állampapírok hozamát használják a részvények és más befektetések értékelésére (diszkontálásra), és minél magasabb a hozam, annál alacsonyabb lesz a megállapított részvényérték. Harmadszor, a magasabb hozamok magasabb hitelkamatokhoz vezethetnek, ami sok gazdálkodó céget sújthat.

A kamatemelés menetrendje azonban már régóta ismert volt, beépülhetett volna minden az árfolyamokba. Ám itt nincsenek egymondatos válaszok, soha semminek nem csak egy oka van a tőkepiacokon, hanem számos különböző faktor, hatás eredőjeként alakul ki valami. A kamatemelés mellett ezer másik lehet, az USA-Kína kereskedelmi vita, az észak-amerikai NAFTA kereskedelmi egyezménnyel kapcsolatos bizonytalanságok, Olaszország árnya, a világgazdaság növekedésének lassulása (az IMF szerint is), egy küszöbön álló feltörekvő piaci adósságválság, az internetes gigászok túlértékeltségéről vallott befektetői nézetek stb.

Szezonális hatások is lehetnek, a részvénypiacon gyakran kedvezőtlen augusztus-szeptember most egész nyugis volt, felfelé mentek az árfolyamok. Lehet, hogy idén a tánc októberre tolódik. Ám sok mutató szerint túlértékeltek az amerikai részvények, recesszió is régen volt már. Így az is lehet, hogy ezekre a napokra mint a FAANG-lufi kipukkadására és például a 2018-2021-es tartós bikapiac kezdetére fogunk emlékezni majd nyugdíjas éveinkben. (FAANG: Facebook, Appple, Amazon, Netflix, Google.)

Eidenpenz József
Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások >>

Címlapon

Ha globális háború jön, mehetünk a pincébe – variációk a jövőre

Ha globális háború jön, mehetünk a pincébe – variációk a jövőre

Mi lesz, ha teljesen összeomlik a nyugati világrend? Fenyeget-e globális háború, és milyen térben vívják majd meg? Hol a helye Magyarországnak, kiben bízhat, és mit rejthetnek a titkos moszkvai archívumok? A többi közt erre keresték a választ külpolitikai szakértők egy mai vitafórumon Budapesten, amely a pengeváltásoktól sem volt mentes.

Hirdetés

Facebook

Privátbankár.hu
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Legfrissebb

Tovább
Hirdetés

Ajánlatunk

Videók

Powered by Saxo Bank

Utánajártunk

Mi mozgatja a befektetők fantáziáját

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szerint mi lesz a Brexitből?

Szavazás aktuális állása

Exkluzív interjúk