Külföldi értékpapírokkal lehet mától kereskedni a Budapesti Értéktőzsdén. Reggel óta folyik a kereskedés, négy ország tíz olyan részvényével, amelyek a tőzsde vezetése szerint elég likvidek, és elég nagy a forgalmuk ahhoz, hogy feldobják a BÉT forgalmát, valamint a magyar befektetők kereskedési kedvét. A befektetés akár forintgyengülés ellen is jó fedezet lehet.
Az úgynevezett BÉTa piac részvényeit úgy válogatták ki Európából, hogy a legtöbb szektort lefedje, mind iparági, mind földrajzi szempontból elég nagy legyen a távolság. Összesen 250 részvényből válogattak, ez a lista szűkült 10-re. Ráner Géza, az Erste Befektetési Zrt. igazgatósági tagja a bejelentést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a következő hónapokban 30-ra szeretnék bővíteni a részvénylistát.
A 10 részvény a következő: Banco Santander, Basf, Bayerische Motoren (BMW), Commerzbank, Deutsche Bank, E.ON, Nokia, Siemens, Thyssen és Total. Ezek közül van olyan, aminek napi 600 millió eurós forgalma van.
Az euróban jegyzett részvényeket a magyar befektetők forintért vehetik meg, az átszámítást, és az elszámolást a KELER végzi. A kereskedési szabályok gyakorlatilag nem különböznek a magyar részvényekétől, nem kell új számlát nyitni, és a BÉT biztosítja a valós idejű árfolyamokat is. Osztalékot a cég fizet, osztalékadót viszont a magyar szabályok szerint kell fizetni.
Ha valaki részvényt vesz idehaza, azt a mindenkor érvényes hivatalos forintárfolyamon teheti meg, de miután a részvényeket euróban számolják el, a vásárlás gyakorlatilag euró alapú befektetésnek számít. (Így ha a részvény értéke mondjuk kettő százalékkal felmegy, és a forint is kettő százalékot erősödik, akkor a haszon nulla, ugyanígy ha a forint árfolyama kettő százalékkal gyengül, és a részvény ára nem változik, akkor a haszon kettő százalék.)
Dudás György a KELER Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a az elszámolásban lehet némi időbeli csúszás a magyar papírokhoz képest. Ugyanis míg idehaza a tranzakcióhoz képest három napon belül lezajlik az elszámolás, addig a BÉTa piacon lehet egy nap csúszás, ugyanis a részvényeket át kell küldeni a kibocsájtó ország tőzsdéjéről a KELER-hez, ez pedig okozhat némi késedelmet.
Brüsszel és Tokió közös fellépést sürget. 
