A fukusimai atombaleset óta Németország ki szeretne szállni az atomenergiából, ám ezzel meglehetősen egyedül van – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A cikk kísérletet tesz arra, hogy összegezze a pártolókat és ellenzőket. A német kormányzat ugyanis azt tűzte ki célul, hogy 2022-ig teljesen megszűnjön az atomenergia felhasználásra az országban.
A fukusimai katasztrófa óta nehéz pozitív híreket tálalni az atomenergiáról – írják. „Stromerzeugungsweltmeister” – ha nem is a világ leghosszabb szava, de elég hosszú, áramelőállító világbajnokot jelent. A legnagyobb német atomerőmű-komplexumra használják a németek, amely korábban a Németországban felhasznált elektromos áram 23 százalékát állította elő, ma már csak a 16 százalékát. De Fukusima előtt is csak 17 százalék volt ez a szám.
Évforduló van, öt éve volt a fukusimai katasztrófa. A konzervatívnak számító FAZ szerint az utóbbi öt évben, Fukusima ide vagy oda, az atomenergia szerepe nem csökkent a világban. Öt évvel ezelőtt 443 atomerőmű működött, ma 442 – tehát jelentéktelen a különbség. Sőt, amint a cikk megjegyzi, itt óvatosan kell bánni a statisztikákkal.
Beleszámolták ugyanis azt a 45 atomerűművet, amelyek Japánban jelenleg le is vannak állítva, meg nem is. Az atomenergia így valójában veszített jelentőségéből: az öt évvel ezelőtti 2630 terawatt helyett ma már csak 2410 terawatt az így előállított energia mennyisége.
Atomenergia, vagy szén-dioxid? Sok helyen ez inkább a nagy kérdés. Az atomenergia révén a bolygó légkörét károsító gázokat, mint a szén-dioxid, vissza lehet szorítani. Ám a rizikó sem elhanyagolható. A FAZ szerint 65 atomerőművet építenek jelenleg a világban, sokat Kínában, de olyan országokban is, ahol eddig még nem is létezett atomenergia. Japánban is fokozatosan újranyitják a korábban leállított erőműveket.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
