|
| Reklámnézésért kriptodevizát adnak (Fotó: Brave.com) |
Miközben egyes közgazdászok még azon vitatkoznak, hogy a bitcoin és a többi kriptodeviza lehet-e pénz, vagy mikor fog az értékük nullára zuhanni, egy gobális mértékkel kicsiny, talán pár százezer fős közösség ezen már régen túllépett. Egyszerűen használják ezeket az eszközöket, és távolról sem csak pénzküldésre.
Megkülönböztetik az első generációs kriptodevizákat, mint a bitcoin és főleg azok klónjai, másolatai: a litecoin, a dogecoin, illetve több, mára többé-kevésbé kihalt korai kezdeményezés. Ezek célja valóban fizetések lebonyolítása, esetleg egyfajta értékfelhalmozás, befektetés.
Ha a konvencionális szakemberek szerint nincs is értékük, elég, hogy sokan úgy gondolják, hogy van. Főleg a fiatalok, az Y, Z generáció, de idősebbek is. A bitcoint digitális aranynak tekintik, a litecoint pedig hívei digitális ezüstnek.
Szoftvert futtató blokklánc
A második generációs kriptodevizák már nem a bitcoin utánzatai, és sokkal többre hivatottak. Egyfajta virtuális számítógépek az interneten, amelyeket bárki programozhat, szoftvert tud rájuk írni. Ezeket a programokat, “okosszerződéseket” azután a kriptodevizát nyilvántartó hálózat, a blokklánc futtatja, szétszórva a világban sok számítógépen. “Decentralizált applikációk”, azaz dApp-ok jönnek létre.
De nézzük inkább a gyakorlatban. Az ezzel foglalkozó “State of the Dapps” oldal gyűjti és rangsorolja folyamatosan azokat az alkalmazásokat, amelyeket a második generációs kriptodeviza-blokkláncokon futtatnak és használnak az emberek.
Mennyi a felhasználó?
Az oldal saját összetett rangsorolási rendszert használ, ahol az aktív felhasználók száma, a tranzakciók összértéke, a programozói fejlesztések, felhasználói ajánlások, értékelések is szerepet kapnak. A leglátogatottabb alkalmazások naponta pár ezer embert vonzanak.
Jelenleg egy MakerDao nevű alkalmazás vezet, amely elég speciális, egy Dai (DAI) stabilizált árfolyamú kriptodeviza (stablecoin) körüli keretrendszer. (Mint ismeretes, a Facebook tervezett Libra kriptodevizája is ilyen stabilizált fajta lenne.)
Az ősatya
A MakerDao az Ethereum blokkláncon működik, amelyet eleve úgy alkottak meg, hogy ilyen alkalmazások fussanak rajta. Például a blokkláncon más kriptodevizákat és azokra tervezett dApp-okat lehet működtetni, futtatni. A második generációs kriptodevizák ősatyjának is tekintik.
A listán a második helyen álló Steemit.com a közösségi média-kategóriába van sorolva, de nehéz beskatulyázni. Ezen kívül egyben egy blogoló rendszer és a Steem kriptodeviza körüli fontos keretrendszer is.
Pokemon helyett árleszállítás
A Steem-re írt dApp-ok száma nagy, működtetnek játékokat (mint a SteemMonsters kártyagyűjtögető szerepjáték vagy a Nextcolony űrszimulátor), Youtube-klónokat (D.tube és 3speak.online), blogoló keretrendszereket (Steempeak, Busy), mobilalkalmazásokat (Partiko, Esteem), körkérdés-készítő oldalt (dPoll), a sportot ösztönző alkalmazást (Actifit) és még sorolhatnánk.
A listán még elöl szereplő Geon alkalmazás furcsa szerzet, emlékeztet a Pokemon Go-ra, amennyiben egy térkép segítségével a való világban kijelölt helyeket kell felkeresni. Aki így tesz, azt kriptodevizával jutalmazzák. Ám ez valójában egy sajátos marketingmódszer, például boltok, éttermek csalogathatják így közel a játszó embereket. Majd még árengedményt is kínálhatnak nekik.
Imádunk pénzt kapni
De mi értelme van ennek, miért kell ezekhez az alkalmazásokhoz kriptodeviza? Aki már kártyázott gyufaszálban, majd igazi pénzben is, vagy aki tőzsdézett demószámlán, majd valódi tőkével is, az tudja, hogy a kettő ég és föld. A téttel és komoly tét nélkül zajló játék között nagy a különbség.
Egy online játék, vagy a fotómegosztás, blogolás, videómegosztás eleve lehet érdekes, szórakoztató, kihívást jelentő elfoglaltság, hát még, ha fizetnek is érte. Ezek a dApp-ok, kriptodeviza-meghajtású weboldalak és programok ezt használják ki. Általában valódi pénzre váltható jutalmat ígérnek a felhasználóknak, akik szeretnek pénzt, érméket, zsetonokat kapni.
Kizsákmányolás ellen kriptó
A másik ötlet mindemögött az, hogy sokan panaszkodnak a nagy internetes óriásokra, a közösségi médiára, mert az úgymond kizsákmányolja a felhasználókat. “A Facebookra felteszem a szép fotóimat, gyártom nekik az értékes tartalmat ingyen. Azok meg teleraknak mindent reklámokkal, és jól meggazdagodnak rajta. Majd még az adataimat is eladják, nem vagyok biztonságban.”
Ezt a gyakori ellenérzést próbálják meg kihasználni sokan a média területén a kriptovilágban. “Te nem egy termék vagy” – mondják a fiataloknak. A Steem-re, Ethereumra, újabban az EOS-ra (pl. Trybe, Voice) írt dApp-ok azt ígérik, hogy a felhasználó pénzt kap az előállított tartalmakért. Legyen az fotó, videó, szöveg. De akár még a szimpla lájkolásért is.
Fillérezés folyik
Igaz, jobbára csak fillérekről van szó, sőt lehet, hogy a fillér töredékéről. Sokat keresni éppúgy nagyon nehéz, mint befutott Youtubernek lenni. Nem mindenki születik művésznek vagy profi játékosnak. Így aztán sokan egy idő után csalódottan távoznak.
|
| Dogecoin, a bitcoin-paródia |
(De gondoljunk bele: ha a Facebook fizetne a jobb minőségű tartalmakért, mint a Youtube, az mennyivel növelné a lankadó megosztási kedvet? Lehet, hogy erre szánták valójában a Librát? Azt is felkészítenék ugyanis a dApp-ok futtatására.)
Hasonlóság a pilótákkal
|
Érdemes-e kockáz(tat)ni? Gyakori kriptodeviza-alkalmazás a szerencsejáték is. A hagyományos lottónál, totónál és társaiknál a sok költség és adó miatt a bevételeknek sokszor csak 40-60 százalékát osztják ki nyereményként. Az online szerencsejátékoknál ez 95-99 százalékra is felmehet. Kriptodevizákkal és decentralizált alkalmazásokkal már csak pár ezrelék a költség, a ház haszna. Csakhogy ez szabályozatlan, valószínűleg a legtöbb országban törvénytelen. Nagyobb baj, hogy a felhasználó teljesen védtelen a csalásokkal szemben. Nemrég például a Magic Dice nevű online szerencsejáték szervezői követtek el “exit scam”-et, azaz távoztak egycsapásra csalárd módon a náluk levő értékek meglovasításával. A kár pár százezer dollárra tehető. |
A kiosztott kriptodeviza pedig nem máshonnét jön, mint – a nagy semmiből, a levegőből. A piacon levő kriptodeviza mennyiségének növekményét osztják ki a felhasználók, az adminisztrációt végző személyek (a Steem-nél és az EOS-nál “tanúk” /witness/) között.
Így aztán, ínséges időkben, ha nincsenek új belépők, akik vásárolnak a kriptodevizából, akkor a rendszeres, kényszerű eladások és ez az infláció is lefelé nyomja az árat. Emiatt aztán gyakran vannak, akik pilótajátékot kiáltanak. Amire az a gyakori ellenvetés, hogy például a részvénypiac is akkor emelkedik, ha vannak új vevők, és esik, ha nincsenek.
Az árfolyam viszi el a hasznot
Amit a felhasználók megkeresnek a játékon, megosztáson és más tevékenységeken, azt tehát könnyen elveszítjetik az árfolyamok esésén. Sokan a következő "hype"-ot, a 2017 végihez hasonló általános kriptómániát várják, hogy kiszállhassanak.
A már réginek számító, 2016 tavaszától működő Steem-birodalomnak is az a nagy baja, hogy üzletileg egy kész csődnek látszik. A Steem-árfolyam egyre alacsonyabb szinten van. A teljes piaci kapitalizációja már csak 70 millió dollár közelében etngődik – volt egymilliárd felett is 2018 elején –, míg az Ethereumé majdnem 23 milliárd, az EOS-é pedig közel négymilliárd.
Kell a bevétel
Márpedig az alapító Steemit Inc.-nek és a nyilvántartó, működtető számítógépeket futtató tanúknak, a fejlesztéseket végző programozóknak egyaránt muszáj Steem-et eladnia. Új felhasználó viszont kevés van. Ráadásul most egy készülő nagyobb reform (hard fork 21) miatt is sokan óvatosak. Mindezek ellenére számos új fejlesztést, alkalmazást jelentettek be az utóbbi időben is.
A Steem olcsó, a tranzakciók díja például nulla. Az Ethereum-rendszerben az ether mozgatásáért és a dApp-ok futtatásáért díjat kérnek. Ezért is lehet, hogy az előbbi aktív felhasználóinak száma sok tízezer lehet, az utóbbinál azonban úgy hírlik, összességében jóval kevesebb.
|
Fizetnek neked azért, hogy olvass A hagyományos média nagyrészt az internetre költözött, és az ingyenes tartalmakat hirdetésekből finanszírozza. Ami durván a minőség rovására ment és az emberek hírfogyasztási szokásait, világnézetét is károsan befolyásolja – írtuk tegnap. A szakemberek egy része szerint a fizetős internetes újság lehet a megoldás, ami ismét “minőségibb tartalmakkal” látja el a fogyasztót. Ám van egy merőben eltérő irányzat is, amely olyan extremitásokba löki az ingyenes tartalmakat, mint másutt a negatív betéti kamatok világa. Azt mondja: gyere, olvass, és még mi fizetünk neked ezért. Gyakorlatilag a hirdetési bevételek egy részét is átadják a fogyasztónak a kattintásért cserébe. Ennek az iránynak talán legfontosabb képviselője a BAT token nevű kriptodevizával működtetett Brave böngésző. (Kezdőképünkön.) Ez az Ethereum blokkláncon működik, és jelenleg nyolcadik a dApp-ok toplistáján. Ám a felhasználó dönthet úgy is, hogy a neki tetsző tartalmakat “borravalóval” jutalmazza, vagyis a meglátogatott oldal szerzőjének kriptodevizát küld. Azokat a hirdetéseket pedig, amelyek nem szerepelnek ebben a programban, a böngésző le tudja tiltani. A BAT token árfolyamát sikerült ügyesen karbantartani azzal, hogy a hirdetőknek ezt kell megvenni, hogy fizethessenek a hirdetésért. Az árfolyama így egész stabil más kriptókhoz képest, a kapitalizációja 260 millió dollár. Egy másik ilyen új kezdeményezés a Buzzbreak mobilalkalmazás. |
Túszejtés vagy pénzmosás? 
