A Baker Tilly nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló vállalat összefoglalója szerint az adókülönbözet némi papírmunkával visszaigényelhető, azonban a folyamatot nehezíti, hogy az adóhatóság eltérő gyakorlatot alkalmaz a forrásadó-visszatérítések ügyében.
Áruld el, hogy magyar vagy
Lényegesen magasabb adót kénytelenek fizetni azok a külföldön befektető magyarok, akik nem igazolják illetőségüket a pénzintézetek felé. Ennek oka, hogy az EU megtakarítási irányelvének (2003/48 direktíva) értelmében az egyes tagállamok a náluk kifizetett kamatjövedelmekre kivetett és beszedett adót megosztják a „haszonhúzó személy” illetősége szerinti állammal, illetve automatikusan megküldik a jövedeleminformációt a kedvezményezett illetősége szerinti államnak.
Azonban ebben az információcsere eljárásban egyes, az utóbbi években a magyar befektetők által kedvelt EU-tagállamok vagy csak 2015-től (Luxemburg), vagy még mindig nem vesznek részt (Ausztria), így ők 16%-os magyar forrásadónál jóval magasabb 35%-os kulcsot alkalmazzák.
Még bírság is lehet a vége
Akik nem adják le az illetőségigazolást, azok továbbra is a magyar adókulcsnál több mint kétszer magasabb forrásadót kénytelenek fizetni, így mindenképpen tanácsos az illetőségünket igazolni, és a különbözetet visszaigényelni - írja Mitrik Kornélia, a Baker Tilly Hungária szenior menedzsere.
A hiányosságot azért is célszerű pótolni, mert az ugyancsak 35%-os adókulcsot alkalmazó Belgium 2010-ben csatlakozott az automatikus információcsere intézményéhez, így a NAV külföldi kontrolladat kaphat visszamenőlegesen is elévülési időn belül. Ebben az esetben ezek a tételek egy esetleges adóvizsgálaton is sokba kerülhetnek, ugyanis az adóbírság a megállapított adóhiány 50%-a, és ehhez jön a késedelmi pótlék összege, ami együttesen megduplázhatja az eredetileg fizetendő adóösszeget.
Vissza lehet kérni a különbözetet, de előtte még fizetni kell
Ugyanakkor a különbözet visszatérítése nem automatikusan történik: annak érdekében, hogy a magánszemély ezt visszakaphassa, első lépésként az adott évre vonatkozó magyar bevallásában meg kell jeleníteni a külföldről származó kamatjövedelmet és megfizetni rá a 16%-os adót. Mivel már a másik tagállamban levontak ugyanezen az összegen 35% forrásadót, így ez az eljárás további finanszírozást kíván meg az adott személytől.
A bevallás benyújtását és az adó megfizetését követően külön kérelem beadásával válik lehetségessé a külföldön levont forrásadó visszaigénylése. A kérelemhez mellékelni kell a levont adó összegét, jogcímét, a levonás tényét, a megszerzés időpontját bizonyító dokumentumot, hiteles magyar fordítással együtt, illetve igazolni kell a személyazonosságot is.
Nincs egységes útmutatás
Ráadásul az is gondot jelent, hogy az adóhatósági gyakorlat végletes eltérést mutat, mert nincs egységes belső útmutatás az ilyen jellegű forrásadó visszatérítési kérelmek kezeléséhez – hívja fel a figyelmet Mitrik Kornélia.
Brüsszel és Tokió közös fellépést sürget. 
