A jövő évet tekintve a piaci szereplők szinte kivétel nélkül a fejlett részvénypiacok további emelkedését várják - közölte a Privátbankárral az Aegon Alapkezelő. A részvények már nem olyan alulárazottak, mint tavaly év végén, ám a javuló növekedési kilátások, valamint az alacsony infláció miatt sokan jelenleg a részvénypiacokban látják a legnagyobb fantáziát. Pálfi György, az Aegon Alapkezelő portfólió menedzsere szerint érdemes azonban megnézni, hogy az elmúlt években mi jelentette az emelkedés forrását, és mi jelentheti 2014-ben.
Stabil, de nem jelentős osztalékhozammal számolnak
Hosszú távon a részvénypiaci hozam alapvetően három forrásból származhat: az osztalékhozamból, az eredménynövekedésből, valamint az árazási szintek változásából. Az osztalék talán a részvényesi hozam legkézenfekvőbb fajtája, a részvényes számára általában pénzben kifizetett pénzáramlás. Ezen kívül a befektetők részesedhetnek a vállalat növekedéséből. Ha minden más változatlan, a részvénypiacok elméletileg minden évben annyival emelkednek, amennyi az adott évi eredménynövekedés. E kettő nagyjából a részvénypiacok fundamentális hozama.
Van azonban egy harmadik komponens, ami Pálfi György szerint inkább a jövőbeni várakozások függvénye, ez pedig a részvénypiacok árazási szintje. Ha a piac optimista a jövőbeni várakozásokat illetően, akkor már az árazási szintek javulásából (P/E ráta tágulásából) is profitálnak a piaci befektetők. A szakember véleménye szerint, ugyanis a részvények árát értelmezhetjük úgy, mint a jövőbeni eredmények jelenértéke, így a javuló várakozások növelik a részvények árazási szintjét.
A jövő évet tekintve az osztalékhozam továbbra is stabil az Aegon Alapkezelő portfólió menedzsere szerint, ám legkevésbé jelentős a részvényesi teljes hozamon belül: az elemzők 2% körüli osztalékhozamot várnak a következő évre. Az eredménynövekedés a következő évben 10% körül várható az amerikai piacon.
Tíz százalék feletti hozam lehet jövőre
A részvénypiaci árazás alapján az amerikai gazdaság túljutott a válságon, és a következő években visszatérhet a stabil növekedés időszaka. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a piaci átárazódás véget ért, vagyis az elmúlt évek részvénypiaci emelkedésének legfőbb forrása nem tartogat újabb potenciált a részvénypiacokat nézve.
Így tehát elméletileg marad az osztalékhozam, valamint az eredménynövekedés, mint hozamforrás. Bár e kettő is 12%-os hozamot jelenthet a következő évre, ám a jelenlegi negatív eredménydinamikát tekintve inkább lefelé mutató kockázatokat lát az Aegon Alapkezelő szakembere, így a következő évben az idei évnél jóval volatilisebb, a növekedési kilátásokkal együtt mozgó részvénypiacra számíthatunk.
Megfordulhat a tőkeáramlás
Az idei év végére a fejlett részvénypiacok önmagához viszonyított újraárazódása az árazási szintek alapján véget ért, a részvénypiacok értékeltsége elérte a hosszú távú átlagos szintet. Az idei év részvénypiaci emelkedését ugyanakkor nem a részvények önmagukhoz képesti, sokkal inkább más eszközosztályokhoz képesti alulértékeltsége okozta.
Az állampapírok, illetve vállalati kötvények hozama áprilisra ugyanis olyan alacsony szintet ért el, hogy a befektetőknek attraktívabb befektetési eszközök után kellett nézniük, amit a fejlett részvénypiacokon találtak meg. Ennek hatására az eddig favorizált kötvény-, illetve pénzpiaci alapokból hatalmas kiáramlás, míg a részvényalapokba pedig hosszú ideje nem látott beáramlás indult meg (idén összesen 41 milliárd dollár ment ki a kötvény- és pénzpiaci alapokból, míg a részvényalapok közel 250 milliárd dollárnyi friss tőkét vonzottak). Ez az ellentétes tőkemozgás persze a teljesítményekre, ezen keresztül pedig a relatív árazási szintekre is hatással volt.
Pálfi György szerint a kötvényekhez képest tapasztalt extrém alulárazottság a részvénypiacon - ami az idei évben elindította a tőkeáramlást a részvénypiac felé - az év végére visszatért az átlagos szintre. Jövőre, amennyiben a fejlett piaci hosszú hozamok, valamint a részvényindexek is tovább emelkednek, könnyen elérhetik azt a pontot, ahol ez a tőkeáramlás megfordul. Az idei év egyik fő részvénypiaci hajtóereje így valószínűleg kevésbé lesz jelentős 2014-ben, ami szintén árnyalja az elemzők által a jövő évre várt meglehetősen optimista részvénypiaci képet.
Már tudjuk, honnan menekülhet jövőre a tőke
2014-ben az idei évnél jóval mozgalmasabb, a növekedési kilátásokkal együtt mozgó részvénypiacra számíthatunk.
Ausztriában a lakások 45 százalékát bérlik, a szociális bérlakások aránya 15 százalék, Németországban pedig a bérlők vannak többségben. 
