Az október 23-i nemzeti ünnep miatt a magyar tőzsdén nincs kereskedés, de a nemzetközi piacokon zajlik a kereskedés. Az amerikai tőzsdék határidős kereskedésében, a magyar idő szerint kora délután esedékes tőzsdenyitás előtt enyhén nőttek a részvényárfolyamok október 23-án reggel, miután vállalati gyorsjelentési nagyhét előtt állnak a befektetők – derült ki a CNBC összefoglalójából. Az S&P–500 részvénykosarában lévő cégek 30 százaléka áll elő számaival, köztük számos nagyvállalat.
A technológiai ipar cégei közül a Google-t birtokló Alphabet, a Micorosoft, a Facebook tulajdonosa, a Meta és az online kiskereskedelem koronázatlan királya, az Amazon is október utolsó hetében hozza nyilvánosságra harmadik negyedéves gyorsjelentését. A feldolgozóipar nagyjai közül a General Electric és Boeing, az autóipar képviseletében a szeptember közepe óta sztrájk szaggatta General Motors és a Ford teszi ugyanezt. Emellett néhány fontos makroadat is várható a héten. A legfontosabbak az amerikai gazdaság harmadik negyedéves növekedésére vonatkozó következő becslés és a friss inflációs adat.
A pozitív várakozásokat jelzi, hogy a határidős kereskedésben a Dow Jones, az S&P–500 és a Nasdaq– 100 index is nőtt 0,15–0,25 százalék közti mértékben. Ezzel talán feledtették kissé az október harmadik hetében elszenvedett veszteségeiket: ebben az időszakban az S&P 2,4, a Dow Jones 1,6, a Nasdaq Composite 3,2 százalékkal gyengült, mert a befektetők még nem árazták be teljesen a Fed várhatóan elhúzódó szigorú monetáris politikájának hatását. A tízéves amerikai államkötvények hozama öt százalékra nőtt, amire 2007 júliusa, a pénzügyi válság előszelének megjelenése óta nem volt példa.
A pandémia előtti szinten a fő kínai tőzsdeindex
Az ázsiai tőkepiaci kereskedés legfőbb fejleménye hétfőn a kínai tőzsdeindexek alakulása volt. A benchmarknak tekintett CSI–300 index egyéves mélypontjára esett, egyben 2019 februárja, azaz a koronavírus-járvány kitörése előtti év eleje óta nem látott mélybe hanyatlott. Ez a mutató a 300 legjelentősebb kínai vállalat különböző kínai tőzsdéken forgó részvényeit követi. Értéke 3482,28 pont lett.
A tajvani Foxconn elektronikai bérgyártó vállalat papírjai 3 százalékot vesztettek értékükből, miután a hivatalos állami média beszámolója szerint a pekingi hatóságok átvizsgálják a kínai szárazföldön tevékenykedő leányvállalatait. A névtelen forrásokra hivatkozó cikk szerint a Kína különböző tartományában lévő számos cég adóbevallásait auditálják helyszíni ellenőrzésekkel színezve. Ennél több részletet nem árultak el az informátorok. A Foxconn közleményben tudatta, hogy mindenben együttműködik a hatóságokkal. Az ázsiai mutatók közül a Shanghai Composite 1, 5 százalékot veszített értékéből, a japán Nikkei-225 0,8 százalékkal csökkent. A hongkongi tőzsde zárva tartott október 23-án.
Az európai tőzsdék oldalazással kezdték a hónap utolsó hetét. A londoni FTSE–100, a párizsi CAC–40 és a frankfurti DAX 0,1-0,2 százalékkal mozdult el az előbbi esetén negatív, az utóbbi két esetben pozitív irányba hétfői záróértékétől. A tízéves német államkötvény hozama minimális mértékben 2,933 százalékra erősödött.
Hatvan dollár fölé drágult az orosz olajexport
A világ legfejlettebb országait tömörítő G7 korábban úgy döntött, megakadályozza, hogy az orosz olaj exportára hordónként 60 dollár fölé emelkedjen. Ez eddig alapvetően szimbolikus gesztus volt, mert az Oroszországból induló szállítmányok általában ennél kevesebbet értek. Ugyanakkor szerepet játszhatott abban, hogy Moszkva Szaúd-Arábiával egyetértésben korlátozta olajkitermelését, ami lendületet adott az olaj árának. Így július közepétől átlépte az exportár a 60 dolláros szintet. A drágulásnak további támaszt ad a Hamász és Izrael között kirobbant háború. A szóban forgó folyamatok eredményeként október harmadik hetében az orosz olaj tőzsdei jegyzése elérte a hrdónkénti 74,46 dollárt. A korlátozás betartását elvileg a szállításokon keresztül lehet érvényesíteni, nevezetesen a szabályt megszegő tankhajócégek és biztosítóik szankcionálásával - áll az AP hírügynökség összefoglalójában.
Ezzel két gond van. Az egyik, hogy az oroszok kiterjedt sötét flottát hoztak létre a szállításra, a másik hogy a fuvarozók önbevallásos alapon „igazolják”, hogy nem orosz olaj van a hajóikban. Az utóbbiak ellenőrzésének volt némi jele a napokban. Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma kérdőre vont szállítmányukról egy az Egyesült Arab Emírségekhez és egy Törökországhoz tartozó hajót, amelyek amerikai vevőkkel kereskedtek. A vád szerint 75-80 dollár közötti áron kínált orosz olajat szállítottak. A brit hatóságok szintén elindítottak egy hasonló tartalmú vizsgálatot.
A Brent hordójáért október 23-án délelőtt 91,5 dollárt, a WTI-ért 87,3 dollárt kellett adni. Az európai gáztőzsdén a földgáz határidős ára november végi szállításra megawattóránként közel 59,5 euró volt. A téli határidőre jóval magasabban, 54-56 eurón állt a jegyzés. A arany ára unciánként valamivel 1869 dollár felett alakult.
Emmanuel Macron francia elnök szerint Európa biztonságának végét jelentené, ha Oroszország győzne az ukrajnai háborúban. 
