|
| Kobalt. (Kép forrása: Wikipedia) |
Az egyik igen keresett fém most a kobalt lett, melyet több iparágban hasznosítanak, de a legnagyobb keresletet, úgy tűnik, az elektromos autók lítium-ion akkumulátorai generálják. Ez érthető, hisz az akkumulátor kapacitásán és árán múlik, hogy az elektromos autó milyen gyorsan terjed el, és a milliárdos gépjárműállomány mikor cserélődik le.
Nagyon kell, de nem bármennyiért
A Reuters szerint 2020-ra a lítium-ion akkuk 75 százaléka fog kobaltot tartalmazni, pont azért, mert ez teszi lehetővé, hogy a járművek nagyobb távolságot tegyenek meg két töltés között. A kereslet tehát potenciálisan igen nagy lehet, viszont a másik tényező behatárolja az áremelkedést. Ha a maihoz képest nem csökken még jelentősen az akkumulátorok ára, akkor nem csökken az elektromos autók ára a belsőégésűek szintjére, így az akkumulátor előállításának egyes tényezői sem drágulhatnak sokat.
Most mindenesetre alaposan megemelkedett a kobalt ára, egyrészt a felhasználók próbálják biztosítani magukat, másrészt a spekuláció is megjelent. Nem is lenne semmi gond, ha egyszerűen kinyerhető és/vagy nagy mennyiségben rendelkezésre álló anyagról lenne szó, mint amilyen a legtöbb fém. A kobalt azonban csak a réz és a nikkel melléktermékeként bányászható, így önmagában különálló termékként nehéz is kezelni. Likvid piaca nincs, a Londoni Fémtőzsdén ugyan elvileg lehet rá kötni, de meglehetősen illikvid eszköz.
Spájzolnak
A felhasználók, így magát a fémek kell, hogy megvegyék az azonnali piacon, jól működő határidős piac hiányában. Kínában van egy állami intézmény, amely a stratégiai nyersanyagokból tartalékol, ők tavaly és tavalyelőtt 5000 tonnát vettek a fémből, és feltehetőleg idén sem álltak le. Korábban évekig túlkínálat volt a fémből, de amikor elkezdett felfutni az akkumulátorgyártás, a kereslet gyorsan megfordította a piacot.
Ami a helyzetet bonyolítja, az a kínálat bizonytalansága, ugyanis a világ ismert kobaltkészletének 60 százaléka Kongóban, pontosabban a két Kongó közül a nagyobbikban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban található. Eleve nem jó, ha egy országban van az adott ásványkincs nagy része, de ebben az esetben rontja a helyzetet, hogy politikailag igen instabil országról van szó. A Glencore, bányászattal foglalkozó cég mindenesetre gyorsan megvette az egyik bányavállat össze részvényét, melyben eddig csak részesedése volt, egy másikban pedig megnövelte azt.
Nem a kisbefektetők esete
Az átlagos befektető számára így nehéz a kobalt emelkedésére spekulálni. A londoni tőzsde illikvid, és ebben az esetben az sem igazán jó megoldás, hogy ha bányarészvényeken keresztül próbálja valaki meglovagolni a hullámot. Kongói részvényt venni, amíg nem stabilizálódik a politikai helyzet, egyelőre meglehetősen kockázatos. Van pár cég, amelyik a stabil és biztonságok Kanadában végez kitermelést, az ő részvényük még opció lehet. Az igazi nyereség az lesz, ha egyszer eltűnnek a környezetszennyező és zajos járművek, bár ez a mostani befektetőknek sovány vigasz.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
