Mit mond Dr. Réz a gazdaságról? Történelmi mélységekben több termék ára

A CRB (Commodities Research Bureau) indexe szerint az árupiaci jegyzések nagy átlagban meglehetősen alacsony árszinten mozognak. Az index értéke tíz év alatt 36,5, öt év alatt 22,7, az utóbbi 12 hónapban pedig 5,2 százalékkal süllyedt – írtuk hétfőn, és bemutattuk több fontos árupiaci termék (gáz, olaj búza, kukorica) áralakulását. Ám maradt még számos érdekes vagy fontos termék, amelyek nagy gazdaság vagy gyors elszegényedés forrásai lehetnek. (Az első rész: 30 éve nem láttunk ekkora januári esést – amit az olajról, aranyról, földgázról tudni kell)

Ilyen például a réz, amelyet “Doktor Réznek” is becéznek. Ezt a fémet ugyanis számos területen használják az iparban, és a kereslete nagyon érzékeny a gazdasági növekedésre. A réz árának változása jól előrejelezte már több gazdasági fellendülés vagy zsugorodás kezdetét.

A réz túl sok jót nem jelez most, bár tragédiáról sem beszélhetünk. Az utóbbi pár évben inkább lassacskán lefelé csorgott. Ezelőtt 2016-ban és a 2008-2009-es válságban volt a jelenleginél is alacsonyabb szinten. Az utóbbi esetben a mostaninak a felét sem érte el az ár. A vasérccel is hasonló a helyzet, az ára elég szolid, de azért messze van a 2016 körüli mélypontoktól is.

A réz (HG) és a vasérc (TIO) tőzsdei ára. (Tradingview.com)

Érc helyett bányát vegyenek

Az egyes árucikkek helyett sokszor érdemesebb az azokat előállító vállalatok részvényeit tartani. A nyersanyagok tartása, tárolása, a határidős ügyletek költségei, az úgynevezett contango jelensége sokba kerülhetnek. A bányák viszont, ha nyereségesek, még osztalékot is fizetnek. A nyersanyagok egy egységnyi áremelkedése sokszor több egységnyi emelkedést okoz a bányarészvényekben (tőkeáttételes hatás jelentkezik). Igaz, az esésnél is többszöröződhet a veszteség.

Az olajtársaságok részvényei az utóbbi években nem sok örömet okoztak részvényeseiknek. Igaz, az árfolyamgrafikonokon nem látszik, hogy az osztalékuk sokszor igen magas. (Lásd: Állampapír vagy osztalék? Melyik lesz a nyerő?)

Olaj és lítium együtt?

Pénteken kijött az Exxon és a Chevron társaságok gyorsjelentése. Egyik sem lett túl jó, bár ez nem annyira az olajárakon, hanem inkább a finomítói árréseken és a vegyipari tevékenységen múlt. Ennek nyomán mindkét papír 3-3 százalékkal esett aznap.

ETF-ek: lítium-részvények és akkumulátor-gyártók (LIT), globális energiacégek (FILL) és amerikai energiaipari vállalatok (XOP). (Tradingview.com)

Érdekes módon az olajtársaságok és a lítium-szektorban érdekelt cégek papírjai időről időre együtt mozognak, talán az általános növekedési várakozások miatt. Bár az utóbbi hónapokban éppen fordított volt a helyzet. Néha megjelenik a sajtóban, hogy a lítium milyen fontos nyersanyag, jó befektetés lehet, hiszen mindenféle modern készülékek akkumulátoraiban megtalálható, ráadásul az elektromos autók is egyre többet fogyasztanak belőle.

Hol feleződik, hol dupláz

Ez így igaz, csakhogy a hír egyáltalán nem új, ezt már mindenki tudja a piacon legalább vagy egy évtizede. A kérdés inkább a felhasználás bővülésének üteme, illetve a kínálat, a termelés alakulása. Ennek ellenére a lítiummal kapcsolatos befektetéseket is időnként felkapják, megdrágulnak, később összeomlanak.

A LIT lítiumrészvény-ETF (Tradingview.com)

A Global X Lithium ETF (LIT) például 2010-2011-ben nagyot ugrott, 46 dollárig. Onnét 2016-ra több lépcsőben 18 dollárra esett. Újabb hegymenet következett, két év alatt megduplázta az árát, majd tavaly nyárig megint elvesztette értékének közel felét. Jelenleg egy semlegesnek mondható szinten forog, a trend azonban erősen emelkedő.

A Tesla húzza

A lítium kínálati oldala időnként aggasztónak látszik. A termelés nagy része egy régióban folyik, Dél-Amerika egy viszonylag szűk területén, ahol komoly környezeti károkat okoz. (Erről korábban itt írtunk.) De nem árt azt is megnézni, hogy a LIT lítium-alapban mi is van pontosan.

Lítiumbánya

Viszonylag kevés bányatársaság részvénye érhető el a tőzsdéken, az ETF viszont a kitermelésen kívül a feldolgozást és az akkumulátor-gyártást is lefedi. Így a jelenlegi áremelkedésben olyan részvényeknek is szerepe lehet, mint például a rakétaszerűen emelkedő Tesla. Ennek súlya legutóbb 11,7 százalék volt benne. (Samsung és Panasonic részvények is vannak az alapban.)

Szeressük az utáltakat

Vannak, akik a nagyon elhanyagolt befektetéseket keresik, és megvárják, hogy felfedezzék azokat mások is. Egy igazi, nagyon-nagyon utált és alig ismert befektetés az urán. Uránt nem tudunk venni, de uránbányák részvényeit igen. Bár a globális felmelegedés óriási problémává vált, az atomerőművektől sokan félnek, a megépítésük pedig rendkívül hosszadalmas.

Bár a világ egyre több lakójában és politikusában tudatosodik a klímaváltozás, atomerőműveket így alig akarnak építeni vagy bővíteni. Legfeljebb a korábban elhatározott leállításokat halasztják vagy törlik.

Amikor a kazahok visszafogták

Az URA jelzésű uránbánya-ETF elég rosszkor indult, nem sokkal a fukusimai reaktorbaleset előtt. Azóta elveszítette értékének mintegy 91 százalékát, és jelenleg is történelmi mélypontja közelében van, kevéssel 10 dollár felett. Kevés remény látszik egy komolyabb felpattanásra.

Az URA uránbánya-ETF árfolyama (Tradingview.com)

De azért már láttunk ilyet. Amikor 2016 végén a legnagyobb kitermelő, Kazahsztán kitermelés-visszafogást jelentett be (némileg az OPEC olajkartellhez hasonlóan), akkor pár hét alatt másfélszeresére ugrott az URA árfolyama. Jól látszik a fenti grafikonon a nagy zöld gyertya.

Meggondolják magukat a németek?

Az urán piaca a jelek szerint továbbra is erősen kínálati. Nemcsak nem vásárolnak többet, a japánok tavaly nyáron még el is kezdtek nukleáris fűtőanyagot a piacra dobni. Az utóbbi napok jó híre viszont az uránbefektetőknek, hogy mintha a németek ismét pozitívabban állnának hozzá az atomenergiához. (Lásd: A CDU-nak elege van Merkel hagyatékából: vissza az atomenergiához.)

Ausztráliában pedig korábban moratóriumot hirdettek a nukleáris energiával kapcsolatos fejlesztésekre. Most azonban ott is puhulni látszik az álláspont.

Miért olcsó a narancslé?

Sokkal mozgalmasabb egyes egzotikus mezőgazdasági termékek piaca. Az amerikai típusú arabica kávé tőzsdei árfolyama tavaly, a narancslé pedig januárban sok éves mélységekbe érkezett. A narancslékoncentrátum 2009 óta nem volt ilyen olcsó, mint az idén.

Erről a termékről nemrég a Bloomberg azt írta, hogy az áresés fő oka az amerikai narancslé-kereslet visszaesése. Ez visszavetette ugyan a termőterületet is, aminek nagy részét Florida adta, de emiatt a tőzsdei forgalom is csökkent.

Elmaradtak a spekulánsok

Egyre kevesebb termelő fedezte kockázatait a tőzsdén, és így a spekulánsok is távol maradtak. A piacon kiszáradt a likviditás, ez is rossz hatással volt az árakra. Eközben pedig olcsóbb import narancskoncentrátumok lepték el az amerikai piacot, főleg Brazíliából és Mexikóból.

Mindegyik termék árfolyamát más és más tényezők mozgatják. Ilyen lehet a termelési technológiák, termésátlagok javulása, a növénybetegségek, politikai feszültségek egyes termelő országokban, de még például a devizák, mint a brazil reál gyengélkedése is. A kilengések óriásiak tudnak lenni.

Hatvan százalékos árrobbanás

Az amerikai típusú “arabica” kávé tavaly a 86 dollárt is megközelítette, sokéves mélypontra süllyedt, hogy azután decemberre kicsivel 138 dollár fölé ugorjon. Ez 60 százalékos árrobbanás 7-8 hónap alatt. Onnét viszont ismét meredek zuhanás következett.

Ma már megint csak száz dollár körül jegyzik a gyümölcsösebb, kevésbé keserű arabica kávébabot. (A keserűbb, erősebb fajta a robusta.) A cukor is hasonlóan nagy kilengéseket mutatott az utóbbi időben. A kakaó pár éve volt gödörben, ma viszont már nem olcsó.

A kakaó (naranccsal), a cukor (világoskék) és a kávé árfolyama (barna). (Tradingview.com)

Sok termény ára szezonális. Egy érdekes példája ennek az amerikai sertéshús tőzsdei ára. Az úgynevezett sovány sertés (lean hogs) árfolyama rendszerint a tavasz végén, nyár elején ugrik meg, amikor Amerikában tömegek ülnek ki a kertbe grillhúst sütögetni. A nyár vége környékén pedig rendszerint visszaesik. De más tényezők is befolyásolják a húsárakat, mint a kukorica és más takarmány félék ára vagy az időről időre megjelenő járványok.

Ez a sertés nem az a sertés

A sertéshús árfolyama a múlt héten óriásit zuhant, 67 dollár közeléből 57 dollár közelébe. Hiába vennénk meg azonban 57 dollárért, ez a határidős termék (kontraktus) februárban kifut. Az áprilisi már 62, a májusi 70, a júniusi 77, a júliusi 78 dollárba kerül. Nyilván a piaci szereplők is tudják, hogy nyárra az ár fel szokott szökni, és ezt jó előre belekalkulálják az árakba. Decemberre viszont megint csak 61-62 dollárért lehet sertéshúst vásárolni.

Nehéz ezek között az árak és tudnivalók között úgy lavírozni, hogy abból nyereségünk származzon. Bármennyire is izgalmas tud lenni az árupiacok világa, lehet, hogy nem árt ezt meghagyni a profiknak.