|
| Összeomló szélerőműves beruházások - szélkerekekek az észak-németországi Aurich közelében. EPA/FOCKE STRANGMANN |
A múlt héten bombasztikus stratégiai tervezetet szivárogtatott ki a berlini kancellária, amelyből kiderül, hogy a hidrogén lehet a karbonmentesítésre adható legjobb válasz. A tervezet olvasata az, hogy Németországot e technológia globális úttörőjévé tegye. A "hidrogéngazdaság" élénkítését szorgalmazó, és a dokumentumot jegyző Peter Altmaier gazdasági miniszter szerint ezt Németország számára kulcsfontosságúnak tartják, a sikeres energiaátmenethez.
Kipukkant szélerőmű tervek
Nos, ez igazán szép vízió (avagy inkább propaganda), a jelen valós problémája viszont az, hogy a német energiaárak rekordszintre emelkedtek 2019 telére. Fejére omlott a kancellárnak az eddigi energiapolitikája?
Nos, 2011-ben, közvetlenül Fukusima után az akkor már Merkel vezette német kormány úgy döntött, hogy 2022-ig bezárják az összes nukleáris erőművet, és teljesen átalakítják az ország energetikai rendszerét (Energiewende). Az igazodási pontokat alapvetően a megújuló energiára, a mégis fenntartható működési modellre tették, így lett a 2010-es évek első felében Németország a szél- és napelemes beruházások motorja.
Mára viszont összeomlottak a szélerőműves beruházások és a csődbement német turbinagyártók ezrével teszik utcára dolgozóikat. Az egykor oly’ lelkes polgárok ma kemény ellenzők lettek olyan okok miatt, mint a táj elcsúfítása, a veszélyeztetett fajok megtizedelése, az egészségtelen infrahang kibocsátás és a szórványos energiatermelés.
Teljes ellátási bizonytalanság
|
| Káncz Csaba |
Nem véletlen, hogy a befolyásos Die Welt nagyon kemény támadást intézett a kormányzat múlt szerdán elfogadott törvénye („Kohleausstiegsgesetz”) ellen, amely az ország kiszállását szabályozza a szén- és atomerőművekből. Az elemzés szerint sehol a világon még nem történt olyan, hogy egy ország kevesebb mint 20 év alatt le akarja kapcsolni az eddigi áramellátásának csaknem felét. Ennek ráadásul a klimatikus folyamatokra teljesen elhanyagolható kihatása van, hiszen Németország a globális széndioxid-kibocsátás csupán kettő százalékáért felelős.
A német ipar számára ez a nyaktörő ütemű változás tervezési bizonytalanságokat okoz, amely gátolja a befektetési döntéseket – sőt, az energiaintenzív iparágakban már aktívan tervezik a termelés külföldre telepítését. A kormányzatnak gyakorlatilag fogalma sincsen arról, hogy az átállás hogyan befolyásolja, illetve veszélyezteti a jövőbeni ellátásbiztonságot, ezért ezt a törvény szerint már 2022-ben újra meg kell vizsgálni.
A CDU kimászna a romok alól
A mérsékelt jobboldali CDU az elmúlt években óriási politikai pofont kapott Merkeltől a Willkommenskultur erőltetésével. A párt most megpróbál visszajönni ebből a kalandor-politikából is, és a múlt héten a CDU illetékes szakbizottsága leszögezte egy pozíciós anyagában, hogy támogatja az atomenergiához való visszatérést: a fúziós energiát és kisebb, moduláris erőművek építését szemellenzők nélkül kell vizsgálni.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 726,05 pontos, 0,72 százalékos csökkenéssel, 100 518,47 ponton zárt pénteken. 
