Sokszor van szó arról, hogy a forintot milyen fundamentális, makrogazdasági tényezők mozgatják, sok elemző ezek mérlegelésével próbálja megállapítani, hogy merre fog tovább menni. Máskor viszont a feltörekvő piacokkal kapcsolatos hangulattal, kockázatvállalási hajlandósággal magyarázzák az eseményeket a devizapiacon.
Az is gyakran szóba kerül, hogy a zlotyval mennyire együtt mozgunk, de az utóbbi időben – valószínűleg főleg a lengyel választások kapcsán – a zloty kissé meggyengült, az árfolyam 74-75 forint/zlotyról 73-ra jött le. Mit mutatnak a kicsit hosszabb távú grafikonok, együtt mozgunk-e a feltörekvő piaci devizákkal?
Négy deviza nagyon inflálódik
Felrajzoltuk tízféle feltörekvő piaci deviza árfolyamát öt évre, egy részük régiónkban levő országok fizetőeszköze, mások nem. (Ázsiai devizákat nem vizsgáltunk.) Amint az első grafikonon látható, egyes országok pénzei nagyon sokat gyengültek öt év alatt, és eléggé hektikus utat jártak be. Ide sorolhatjuk az orosz rubelt, a brazil reált, a török lírát és a dél-afrikai randot.
Ezen országokban vannak olyan tényezők, amelyek nálunk nem érvényesek, így érthető, hogy árfolyamuk nemigen, vagy csak rövid időszakokban hasonlít a forintéhoz. Magas az inflációjuk, van, ahol kétszámjegyű, és – Törökország kivételével – komoly nyersanyag-exportőrök, ki vannak szolgáltatva a megtépázott nyersanyagpiacoknak. A grafikonon szereplő euró/dollár árfolyammal sem látszik szoros összefüggés.
|
Miért is hívtuk vissza az IMF-et? A 2011 végi-2012 eleji nagy forintgyengülés, amikor visszahívtuk az IMF-et, a második grafikon alapján nem annyira Magyarországnak szólt, mint inkább a feltörekvő piacoknak. A lengyel zlotyt is majdnem ugyanannyira érintette, a mexikói peso is meggyengült, kisebb mértékben a cseh korona is. |
Meglepetés a mexikói peso
Második ábránkról ezeket a devizákat lehagytuk, maradtak a forint, a zloty, a cseh korona, a román lej és a mexikói peso. A peso elég gyakran egy irányba mozgott a forinttal, de jóval nagyobb kilengésekkel, és más időszakokra inkább az euró/dollárral mutat hasonlóságot.
Idén januárban a svájcifrank-válság idején a forint, a zloty és a peso is hirtelen meggyengült (euró/forint 320 felett), majd márciusra alaposan megerősödött (euró/forint 300 alatt).
A cseh jegybank által mesterségesen kordában tartott korona és a román lej nem, vagy csak jóval kisebb mértékben követte ezeket a mozgásokat, így a peso jobban együtt mozgott idén a forinttal, mint azok.
Gyengülő pályára állt a forint
Az a deviza, amelynek mozgása azonban az utóbbi pár hónap eltérései ellenére egyértelműen legjobban hasonlít a forintéhoz, az a lengyel zloty. Igazából egyetlen nagyobb törés mutatkozik az együttmozgásban: valamikor úgy 2013 októberétől a forint egy gyengülő pályán ment tovább, az árfolyam trendjében lassan felfelé kezdett el mozogni, míg a zloty inkább stagnálásra rendezkedett be az euróhoz képest.
A két deviza hullámhegyei és –völgyei azonban azóta is nagyon hasonlóak, ha a forint gyengébb szinteken is mozog. Kérdés, hogy a lengyel választások után az új kormány mit fog tenni, politikája gyengíti-e a zlotyt, vagy sem.
Jean-Noël Barrot szerint nincsenek “vörös vonalak”. Francia katonák Ukrajnába küldését sem zárta ki. 
