Tegnap a Budapesti Értéktőzsde indexe több mint kilenc év után ismét rekordot döntött 30 353,45 ponton, az előző, 2007 júliusi csúcs ennél mintegy 200 ponttal lejjebb volt. Ez mindenképpen fontos esemény, az optimisták szerint nagy ugrás. Főleg, hogy az utolsó másfél-két évben különösen nagy volt az emelkedés, a 2015 januári 15 700 pont körüli mélypontokhoz képest például 93 százalékos.
Persze mindig vannak fanyalgók is, akik szerint hosszú távon így is le vagyunk maradva más tőzsdéktől, vagy azt mondják, kilenc év alatt sem tudott emelkedni a tőzsdeindex. Most összeszedtük a BUX index eddigi fontosabb csúcsdöntéseinek rövid történetét, és azt, hogy mi következett utánuk.
„Még egyik sem maradt fent” - mondják viccből a repülőgépekről, és ez látszólag a részvényárfolyamokra is igaz. Eddig mindegyik csúcs után volt lejtmenet, ez ez után is így lesz ez, ám biztosan lesznek olyan szintek, amelyekre már sohasem tér vissza az index.
1. Az első nagyobb ugrás
A BUX index bevezetése, 1991 eleje után évekig nem sokat emelkedett, inkább stagnált vagy esett, 1000 pontról 1993 közepéig 750-800 pontra. Innét egyrészt a nemzetközi érdeklődés, másrészt a kárpótlási jegyes cseréken nevelkedő hazai befektetői réteg megjelenése miatt 1994 elejére 2100 pont fölé emelkedett, több mint két és félszeresére. Furcsa, de ez ma már csak apró rögöcskének látszik a grafikonon.
2.-3. Ázsiai és orosz válság előtt és után
Az 1996 elején kezdődött jó másfél éves hossz (tartós áremelkedés) a legszédítőbb volt eddig, az index az 1997-es év augusztusáig 1600-ról 8400-ra, több mint ötszörösére emelkedett. Ez volt a tőzsde egyik aranykora, amely azonban csúnyán végződött, az úgynevezett ázsiai válság során a BUX elveszítette értékének harmadát. Innét azonban hamar magához tért, és fél évvel később már a 9000 pontot ostromolta.
Hónapokkal később azonban Oroszország jelentett csődöt, és az index újra beszakadt, 1998 augusztusában és szeptemberében értékének közel felét vesztette el. A tapasztalatlan hazai befektetők és brókercégek egy része főként az akkoriban nagyon elterjedt, igen kockázatos határidős BUX ügyletek miatt tönkrement. Tízmilliárdok úsztak el, tucatnyi brókercég ment csődbe, több tízezer befektetőt kártalanított a Befektető-védelmi Alap. (Ennek biztosítása azonban csak a károk egy részére terjedt ki.)
4. Kicsit kaptunk a dotkom-lufiból
Az 1999-es év végén az indexet már megint 8800 ponton találjuk, 2000 tavaszán pedig 10 300 körül új csúcson. Ez volt a híres dotkom-lufi korszaka, amikor minden, internettel és más fejlett technikával kapcsolatos részvényt szétkapkodtak. Nálunk is 2000 forint fölé emelkedett a Magyar Telekom, és internettel foglalkozó új cégek jöttek a tőzsdére.
Nálunk azonban nem volt túl sok internetes papír, nem volt nagy a felfutás, így nem volt túl látványos az összeomlás sem. Inkább pár éves csendes lecsorgás, majd érdektelenség, stagnálás következett ez után. Ekkoriban is sok brókercég megszűnt.
5. A boldog békeidők
Nehéz megállapítani, mikor is, mert csendesen, lopakodva indult, de valamikor 2003 végén-2004 elején újabb fellendülés alakult ki. Az index 2006 májusára tízezer pont környékéről 25 400 környékére emelkedett, a gazdasági növekedés erős volt, a nemzetközi környezet kedvező, a válságnak híre sem volt még, és az eladósodással nem nagyon törődött senki.
Innét hetek alatt, villámgyorsan 18 500-ra esett az index, ami közel 30 százalék, de ez csak átmeneti korrekciónak bizonyult. A szekér még ment tovább.
6. A Nagy Válság előtt
Korábbi rekordját 2007. július 23-án érte el a BUX 30 118 ponton, amiben nagy szerepe volt a Mol körüli felvásárlási csatározásoknak, a 30 ezer forint feletti olajrészvénynek. Ám a gazdasági növekedés is jó volt még, a válság jelei sem igazán látszottak, a nemzetközi tőkepiacok virágzottak.
Azután a Mol-sztori lecsengett, lejtőre került a részvény és vele együtt a BUX index is. Pár hónappal később jöttek az első baljós árnyak a világgazdaságból is, például rossz hírek az amerikai ingatlanpiacról, a másodlagos jelzáloglevél-piacról. A BUX index a 2007-es csúcsról a Lehman-válság előestéjére, 2008. szeptemberére már elveszítette értékének harmadát, a Mol pedig majdnem felét. A Lehman-válságban pedig a BUX újra feleződött, 20 ezer környékéről 2009 márciusában mintegy 9500-ra.
7. Különadók vagy az euróválság áldozata?
Igazából nem újabb abszolút csúcs volt 2010 áprilisában, amikor kissé 25 000 pont feletti értékről fordult vissza az index, mégis fontos mérföldkőnek látszik, ezért érdemes említeni. A Lehman-válság után a BUX szépen magához tért, jobban, mint lengyel vagy cseh társa, több mint két és félszeresére emelkedett a mélypontról. Az emelkedés gyanúsan a 2010-es választás idején tört meg. Az új kormányzat nem látszott a tőzsde nagy barátjának, ezt nem sokkal később a különadókkal és a bankokat sújtó egyéb intézkedésekkel bizonyította.
Az index több mint egy évig stagnált, majd 2011 augusztus-szeptemberében gyorsan több ezer pontos zuhanás következett, elsősorban az Eurózóna adósságválsága miatt. Csakhogy míg a fejlett piacok részvényei a híres euróvédő Draghi-beszéd után 2011 szeptemberétől tovább meneteltek felfelé, addig a magyar, lengyel, cseh indexek több éves stagnálásban maradtak.
8. Mi lesz most?
A jelenlegi csúcs okai sokrétűek, a vállalati eredmények, a javuló osztalékráták az alacsony kamatkörnyezetben, az ország befektetési minősítésének visszaszerzése, a költségvetési stabilitás lehetnek a legfontosabb okok. A BÉT megvétele óta a kormányzat tőzsdebarátabb hozzáállásának, az alacsony kamatok miatt növekvő kisbefektetői érdeklődésnek is lehet hozzá köze.
Az új csúcs korántsem jelenti azt, hogy itt most feltétlenül vége van. A magyar részvényeket nem tartják túlárazottnak a brókercégek elemzői, sokszor fogalmaznak meg rájuk a mai napig vételi ajánlásokat is. Az utóbbi pár évben az árfolyamuk mellett sokat javult a négy nagy tőzsdei részvénytársaságunk eredményessége is.
Az elemzői célárakat azonban már eléggé megközelítették a részvényárak, lehet, hogy innét olyan szédítő emelkedésre már nem lehet számítani, mint eddig. Az is feltűnő, mennyire szétváltak mostanában a BUX és régiós társai, ahogy a Stooq.com tíz éves grafikonja mutatja. Pedig a régió piacai jellemzően együtt szoktak mozogni.
Marco Rubio szerint sosem szedhet áthaladási díjat Irán.
