Szerdán már a "pokol kapujában" táncolt a forint, hiszen az euróval szemben átlépte a 330-as szintet. Akkor részletesen foglalkoztunk azzal, hogy milyen folyamatok játszanak közre a gyengülésben. Ezek közül érdemes kiemelni az MNB ultralaza monetáris politikáját, amelyről előző cikkünkben is megemlékeztünk.
Túl laza a jegybank?
A jegybank monetáris tanácsa a héten tartott kamatdöntő ülést, ahol nem született meglepetés. Az ezt követően kiadott kommentár pedig az elemzők szerint egyértelműen arra utalt, hogy továbbra sem várható szigorítás.
Miután csütörtök délután a forint történelmi mélypontra jutott, a Reuters megkereste az MNB-t. A kiadott nyilatkozat akár további olaj lehet a tűzre, hiszen azt hangsúlyozták, hogy Magyar Nemzeti Banknak nincs árfolyamcélja, ennél fogva a mostani piaci változásra sem kívánnak reagálni. Ez pedig akár zöld jelzést adhat a további gyengülésre játszók számára. Korábban ugyanis egy-egy nagyobb gyengülés után legalább virágnyelven adott jelzéseket a jegybank, hogy ha túlzottnak véli a folyamatokat, akkor beavatkozik.
Érdemes megjegyezni, hogy egy-egy komolyabb elmozdulás esetén a spekulánsok, és a kereskedésre optimalizált tőzsdei programok előszeretettel ülnek fel a trendekre. Így az a tény, hogy a korábbi legalacsonyabb szintjét átlépte a forint, további programozott megbízásokat aktiválhatott. Valószínű, hogy emiatt történt meg az, hogy a korábbi rekordszint, a 330,80 után ma egészen 331,92-ig szúrt fel az árfolyam.
A nemzetközi piacokon sincs hurráoptimizmus
A befektetők az utóbbi hetekben egyértelműen óvatosak lettek, ezt jelzi, hogy globálisan mélypontra kerültek a kötvényhozamok, illetve az örök menekülőeszköznek tartott arany árfolyama is szárnyal.
A kereskedelmi háború eldurvulása, az újabb vámok bevezetése és a jüan leértékelése is a kockázatkerülő magatartást támogatja. Utóbbi egyébként akár a forintgyengülés kapcsán is részben magyarázat lehet. Magyarország számára ugyanis az export kulcsfontosságú, és a legfontosabb termékkategória a járműipar, ahol az egyik legborúsabbak a kilátások. Így az itt működő vállalatok számára mindenképpen segítséget jelenthet, ha a (munkaerő)költségeik kevesebb euróval terhelik a költségoldalt.
Mindez nem azt jelenti, hogy Kínához hasonlóan a magyar jegybank vagy a kormány tevőlegesen gyengítené a forintot, viszont nem is érdekeltek annak erősítésében.
A forint elleni spekulációt erősítheti az is, hogy ugyan a magyar gazdaság szilárd alapokon áll, és Nyugat-Európához képest sokkal gyorsabb növekedést produkál, több elemző is úgy véli, hogy csak időlegesen tartható fenn a trendtől ennyire eltérő növekedési pálya. A héten publikálták a legutóbbi negyedéves német GDP-adatot, amely már visszaesést mutatott. Csütörtökön jelent meg, hogy a német konjunktúra lassulása a munkaerőpiacon is kezdi éreztetni hatását, augusztusban nőtt a munkanélküliek száma az előző havihoz képest és emelkedett a munkanélküliségi ráta is.
Ezek a hírek pedig azt valószínűsítik, hogy előbb-utóbb a lassulás hozzánk is begyűrűzik, ez pedig a külkereskedelmi mérleg mostani nagy pozitívumát jelentősen elolvaszthatja, ami gyengítheti a fizetőeszközünket, már csak azért is, mert a forint iránti kereslet csökkenésével járhat.
Mi állhat még a háttérben?
Szerdai írásunkban megemlítettük azt is, hogy az elmúlt hónapokban elképesztően sikeres Magyar Állampapír (MÁP) Plusz is hozzájárulhatott a mostani folyamatokhoz. Akkor azt írtuk, hogy a kormány a vártnál nagyobb méretekben eladott MÁP Pluszba áramlott forintokat euróra válthatta, hogy mielőbb elérje azon célját, miszerint az államadósság teljes egészében a hazai fizetőeszközben legyen (most még a deviza aránya mintegy 20 százalék).
Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a befektetők ugyan az utóbbi hetekben erőteljes kötvényvásárlásokat eszközölnek, emiatt például az amerikai hozamok történelmi mélypontra kerültek, a német Bund pedig negatív hozammal forog. A magyar állampapírok viszont a relatív magas infláció miatt az elmúlt hónapokban finoman szólva sem voltak versenyképesek, hiszen a feltörekvő piac kötvényeit összevetve azt láthatjuk, hogy nálunk az egyik legmagasabb a negatív reálkamat.
A folytatás kiszámíthatatlan, könnyen lehet, hogy a gyengülés némi konszolidáció után tovább folytatódik. Ha a technikai elemzést hívjuk a trendek elemzéséhez segítségül, akkor a 335-336-os szint lehet, ahol komoly ellenállásba ütközhet a forint, és ahonnan később jó eséllyel visszaerősödhet.
Elhalasztjék az évi 100 millió tonnás LNG-termelési cél elérését. 
