A tőzsdén kereskedett arany befektetési alapok (etf-k) állománya tavaly soha nem látott mértéket, 2885,5 tonnát ért el, ez több mint 400 tonnával haladta meg a 2018-ast. E növekedést a monetáris politikai változások, a sárga nemesfém menedékeszköz-szerepének a felértékelődése és egy-egy kedvező aranyvételi lehetőség kiaknázása együttesen idézte elő – magyarázta a Privátbankár.hu-nak Juhász Gergely, a Conclude Befektetési Zrt. vezérigazgatója.
A világ jegybankjai immár tizedik éve folyamatosan több aranyat vásárolnak, mint amennyit eladnak (lásd grafikonunkat), 2019-ben például 650,3 tonnával gyarapították a készleteiket, ez az elmúlt ötven év második legmagasabb növekménye. A központi bankokat elsősorban az vezérelte, hogy a növekvő globális kockázatok közepette megőrizzék pénzügyi rendszereik stabilitását – közölte a Conclude vezérigazgatója.
Szükség is volt az etf-k és a jegybankok vételeire, hiszen a többi aranytermék iránti igény 2019-ben csökkent (lásd grafikonunkat). Ékszerekből például a tavalyelőttinél 6 százalékkal kevesebb, 2107 tonna fogyott, míg a technológiai szektorban tevékenykedők 326,6 tonnát kivető aranyfelhasználása 2 százalékkal maradt el a 2018-astól. Ezek mögött Juhász Gergely szerint részben az egy évvel korábbinál jóval magasabb aranyárak állnak, részben az, hogy az okostelefonok értékesítésének visszaesése miatt a gyártók kevesebb sárga nemesfémből álló részecskéket építettek be. Ugyanakkor kedvezőtlenül hatott az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború is.
A 4776,1 tonnás 2019-es globális aranykínálat 2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ami alapvetően a 11 százalékkal, 1304,1 tonnára emelkedett újrahasznosításnak köszönhető, miután a bányatermelés szintje – ha enyhén is, de – tavaly csökkent, 3463,7 tonnára. A bányatermelés éves szintje tavaly tíz év óta először csökkent.
Az arany a 2019-es esztendőt 1523 dolláros unciánkénti (1 uncia=31,1035 gramm) áron zárta, ez 15 százalékkal magasabb a 2018 véginél. Árfolyama jelenleg még magasabban, 1580 dollár körül áll.
Hernádi Zsolt szerint az Európai Unió az orosz energiát valójában nem kiváltotta, hanem amerikai LNG‑re és kínai technológiára cserélte. 
