Az olaj árának növekedését az iráni atomprogram folytatása miatt kialakult nemzetközi konfliktus újabb fejleményei a következő hónapokban is fenntarthatják – véli Horváth István a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. A 100 dollár fölötti hordónkénti világpiaci ár már most komoly terhet jelent az egyébként is gyengélkedő világgazdaságnak. A konfliktus elhúzódása, esetleges súlyosbodása esetén a magas energiaárak negatív hatásai az olajfüggőség miatt főként Európának jelenthetnek komoly terheket. Befektetési szempontból azonban – éppen a stabilan magas olajár miatt – ígéretes a nyersanyagpiac.
Az elemzés szerint fundamentális alapon egyáltalán nem indokolt a jelenlegi magas kőolajár, hiszen a tavalyihoz képest lassabb gazdasági növekedés miatt a kereslet csökkenése jellemző, ezzel egyidejűleg pedig az energiahordozók kínálata egyre bővül - köszönhetően részben az amerikai palagáz-kitermelés fokozásának. Annak oka tehát, hogy az energiahordozó ára tartósan magas szinten tud maradni, egyértelműen az iráni konfliktus generálta geopolitikai kockázatokban keresendő.
Horváth István szerint kétségtelen, hogy egy, a napokban felmerült esetleges katonai akció hatására újabb komoly emelkedés történne, várakozásaink szerint ez mindegy 20-30%-os drágulást jelentene. Ennél akutabb probléma azonban, hogy a Hormuzi-szoros lezárásának veszélye továbbra is fenntartja a magas árakat, ami kétféle módon is fékezi a gazdaságot. Egyrészt lassítja a már most is igen mérsékelt gazdasági növekedést, ami főként a nyugati országban jelent gondot.
Az elemzői számítások azt mutatják, hogy 150 dollár körüli olajár már 0,5-1 százalékpontos lassulást eredményezne az unión belül, ez pedig a jelenlegi, stagnáló gazdasági növekedést tekintve igen súlyos következményekkel járna. Nem meglepő tehát, hogy a nyugati országok a napokban már az olajtartalékok egy részének felszabadításáról egyeztetnek az árak letörésének céljából. Másrészt a magas olajár beépül a fogyasztói árakba, így jelentős infláció-gerjesztő hatása van - ami elsősorban a feltörekvő országok számára okoz nehézséget.
A K&H befektetési igazgatója szerint mivel úgy tűnik, hogy a politikai álláspontok nem közelednek, az olajpiacon tapasztalható feszültség - ezzel együtt pedig a jelenlegi árszint is - a következő hónapokban tartósan fennmaradhat, és akár további drágulás várható. Befektetési szempontból ezért érdemes számolni az energiahordozókkal és ezen keresztül a nyersanyagpiacokkal. Ezt indokolja az is, hogy bár a nyersanyagpiac a részvénypiachoz hasonlóan kockázatosnak tekinthető, a jelenlegi bizonytalan világgazdasági helyzetben a részvényekkel összehasonlítva aszimmetrikus árfolyammozgásra számíthatunk: amennyiben a befektetői hangulat továbbra is kedvező marad, akkor a részvény- és nyersanyagpiacok együtt emelkedhetnek, ha azonban a részvénypiacok lefelé veszik az irányt, akkor a nyersanyagpiacokat a magas olajár megvédheti egy nagyobb zuhanástól” – ajánlja a befektetési szakember.
Az izraeli miniszterelnök kedden menesztette Yoav Gallant védelmi minisztert, Izrael Katzt nevezte ki a helyére, Gideon Saart pedig új külügyminiszternek. 
