A második negyedévben az előző negyedévinél és az egy évvel korábbinál is több családi otthonteremtési kedvezményt (csok) helyeztek ki a nagy kereskedelmi bankok - április-júniusban összesen hozzávetőleg 20 milliárd forint támogatást juttattak el az ügyfelekhez. Az MTI fordult körkérdéssel a pénzintézetekhez.
Van, ahol 50 százalékos a növekedés
Az OTP Bank a második negyedévben 3470 támogatási szerződést kötött 11,5 milliárd forint összegben, amelyből mintegy 3200 esetben már megtörtént a folyósítás is. A második negyedév adatai hozzávetőleg 40 százalékkal haladják meg az előző negyedévit. Az első hat hónapban 17,4 milliárd forint összegben folyósítottak támogatást, ami 13 százalékos bővülés a 2017 azonos időszakihoz képest.
A Takarék Csoport 1384 családdal kötött szerződést a második negyedévben közel 4 milliárd forint összegben, ami 261 családdal és csaknem 500 millióval több az első negyedévnél. Az első fél évben 7,42 milliárd forint összegű csok-ra szerződött a csoport.
|
Top3: OTP, takarékok, K&H Az MTI-nek küldött adatok alapján a csok bevezetése óta a legtöbb támogatást az OTP Bank helyezte ki, amely összesen több mint 31 ezer szerződést kötött 96 milliárd forint értékben. A Takarék Csoport a második legjelentősebb csok-kihelyező a kezdetektől számítva 15 ezer tételben közel 45 milliárd forint csok-kal. Az adatait megadó pénzintézetek közül a következő a K&H Bank összesen több mint 6300 darab, megközelítőleg 16 milliárd forint értékű csok-kal. |
A K&H Banknál a második negyedévben több mint 630 darab csok-támogatást folyósítottak több mint 1,6 milliárd forint értékben. Ez a csok esetében 31 százalékos, a csok extra esetében pedig 24 százalékos emelkedést jelent volumenben az előző negyedévhez képest. Az első fél évben 3 milliárd forint értékű csok-ot folyósított a társaság.
Az UniCredit Bank a második negyedévben több mint 370 ügyfelének közel 1,24 milliárd forint csok-ot folyósított, ez 24 százalékos emelkedést jelent a folyósításban egy negyedév alatt.
A Budapest Banknál a második negyedévben több mint 200 ügyfél részesült csok-ban, összesen közel félmilliárd forint értékben, ami az első negyedévhez képest az ügyfélszámot tekintve 36 százalékos, a folyósított összeget tekintve 18 százalékos növekedés. A Budapest Bank az első hat hónapban mintegy 800 millió forint összegben helyezett ki csok-támogatást.
Az MKB Bank a második negyedévben az első negyedévhez képest enyhe növekedést tapasztalt a csok-igénylők számában, a folyósított támogatási összeg pedig tapasztalatuk szerint csaknem 10 százalékkal bővült.
Az Erste Bank az első negyedévinél 20 százalékkal több, összesen 702 csok-ot folyósított a második negyedévben. A bank közölte, az előző év azonos időszakával összevetve nem volt jelentős a növekedés.
A Raiffeisen Bank pontos adatok megadása nélkül arról számolt be, hogy az igénylésben jelentős, nagyjából 50 százalékos az emelkedés a pénzintézetnél. A CIB Bank szintén pontos adatok megadása nélkül közölte: továbbra is élénk az érdeklődés a csok iránt, amelyen belül a második félévben a használt lakás vásárlásához kapcsolódó igénylések darabszáma nőtt jelentősen.
A legtöbben a 10 millióra repülnek rá
Ami a gyerekek számát illeti, a nagyobb kihelyezőknél a három vagy több gyermekes (vagy gyermeket vállaló) családok vannak a legnagyobb arányban az igénylők között. Az OTP-nél például a csok-on belül a 10 millió forintos támogatást igénylő ügyfelek aránya 2018-ban 50 százalékra emelkedett (a korábbi 40 százalékról). A csok-hoz jutók között a Takarék Csoportnál is a legmagasabb arányban a három vagy több gyermekes családok szerepelnek (44 százalék), a kétgyermekes családok aránya 42 százalék, míg az egy gyermekeseké 14 százalék. A többi pénzintézetnél változó a helyzet, van olyan bank is, ahol az ügyfelek mindössze 10 százaléka kérte a legmagasabb összeget.
A legtöbben használt lakást vesznek, a legtöbb pénz építkezésre megy
Továbbra is jellemző, hogy az igénylők darabszámot nézve a leggyakrabban használt lakás vásárlására igényelik a csok-ot, a folyósítási összeg alapján a lakás- és házépítésre fordított összeg a nagyobb.
Az OTP ez alól kivétel, a banknál ugyanis az ügyfelek idén is a legnagyobb arányban lakóház építéséhez vették igénybe a támogatást (a folyósítás 36 százaléka), ezt követi a használt lakás és az új lakás vásárlási célhoz nyújtott támogatás (32 százalék és 31 százalék), míg a bővítési cél továbbra is minimális részarányt képviselt (1 százalék).
Nem az olcsóbb, hanem a kiszámíthatóbb hitelt keresik
| A pénzintézetek egyöntetűen arról számoltak be, hogy a csok feltételeiben március közepétől bevezetett könnyítés hatására gördülékenyebbé vált az ügyintézés, ami növelte a támogatás iránti érdeklődést. |
Az UniCredit arról számolt be, hogy a csok mellé felvett hitelekből jól látható az a tendencia, hogy az ügyfelek egyre gyakrabban döntenek a hosszabb kamatperiódusú vagy a futamidő végéig fix kamatozású hitelek mellett. A banknál a második negyedév végére a 10 éves kamatperiódusú és a futamidő végéig fix kamatozású hitelek aránya az első negyedévi 30 százalék alatti szintről 50 százalékot megközelítő szintre ugrott. (Ezzel egyébként nem csak a csokosok vannak így, az újonnan felvett hitelek általában is egyre hosszabb kamatperiódusúak - októbertől még tovább nőhet az arány a jegybank friss intézkedése miatt >>)
Lesz ez még több is
A következő másfél évben nagy hajrá várható az ingatlanpiacon: miután a kormány nem hosszabbítja meg a kedvezményes lakásáfa meghosszabbítását, így aki 2019 végéig nem jut lakáshoz, már lényegesen nagyobb adót fizet - ez pedig egyértelműen az új lakások iránti kereslet további felpörgését okozhatja.
Ez a „gig economy.” 
