Kérdéses, kik döntenek majd a nyugdíjvagyon sorsáról
Egy héten belül fel kell állnia a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap irányítását végző testületnek, egyelőre ugyanakkor csak egy tag helye tűnik biztosnak
Jövő keddig kell felállnia az államhoz visszakerült nyugdíjvagyon értékesítését lebonyolító alap irányító testületének - írja a Népszabadság. A lap információi szerint a tárcák ugyanakkor még nem jelölték ki a testület tagjait.
A lap szerint a tagok közt lenne a helye a kincstárért, pénzügypolitikáért felelős kormányzati szakembereknek. A nyugdíjrendszer átalakításával létrehozott Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap munkájának összehangolását a tavaly elfogadott törvény egy ötfős csapatra, az irányító testületre bízza. Ők rendelkeznek a magánnyugdíjpénztárakból visszalépők vagyonával, ami az állami alapba kerül.
A cikk szerint az öttagú testületben helyet kapott a nyugdíjbiztosítási szerv vezetője. A többi tagot három miniszternek van joga delegálni: a kormányzati munka összehangolásáért, valamint a nyugdíjügyekért felelős miniszterek jelölnek egy-egy tagot, míg az államháztartásért felelős miniszter további egy tagon kívül az elnök személyéről is gondoskodik - olvasható az újsgá mai számában.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Mintegy 2 millió magyar használja a Revolut szolgáltatásait, így mára megkerülhetetlen tényező a hazai pénzügyi szolgáltatók között. De mit gondolnak a felhasználók a Revolutról, mire használják azt, mivel elégedettek és mivel nem, választanák-e elsődleges számlának? A BiztosDöntés.hu online, 10 perc alatt kitölthető kutatásában ezekre a kérdésekre is keresik a választ, a résztvevők között pedig értékes nyereményeket sorsolnak ki.
A lakosság lakásfelújítási és korszerűsítési szándékai az elmúlt három évben csak enyhe hullámzást mutattak, határozott tendenciát nem. GKI 2026. januári lakossági felmérése szerint a következő egy évben a válaszolók 6 százaléka biztosan, 18 százaléka valószínűleg nagyobb összeget fog költeni lakóingatlanára.