Kérdéses, kik döntenek majd a nyugdíjvagyon sorsáról
Egy héten belül fel kell állnia a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap irányítását végző testületnek, egyelőre ugyanakkor csak egy tag helye tűnik biztosnak
Jövő keddig kell felállnia az államhoz visszakerült nyugdíjvagyon értékesítését lebonyolító alap irányító testületének - írja a Népszabadság. A lap információi szerint a tárcák ugyanakkor még nem jelölték ki a testület tagjait.
A lap szerint a tagok közt lenne a helye a kincstárért, pénzügypolitikáért felelős kormányzati szakembereknek. A nyugdíjrendszer átalakításával létrehozott Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap munkájának összehangolását a tavaly elfogadott törvény egy ötfős csapatra, az irányító testületre bízza. Ők rendelkeznek a magánnyugdíjpénztárakból visszalépők vagyonával, ami az állami alapba kerül.
A cikk szerint az öttagú testületben helyet kapott a nyugdíjbiztosítási szerv vezetője. A többi tagot három miniszternek van joga delegálni: a kormányzati munka összehangolásáért, valamint a nyugdíjügyekért felelős miniszterek jelölnek egy-egy tagot, míg az államháztartásért felelős miniszter további egy tagon kívül az elnök személyéről is gondoskodik - olvasható az újsgá mai számában.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Ugyan 2025-ben sorban dőltek a rekordok a lakossági hitelek piacán, a babaváró hitel szempontjából igen gyengére sikerült a tavalyi év: az első tizenegy hónap mindössze bő 210 milliárd forintnyi új szerződést hozott, ami 8,5 százalékos visszaesést tükröz az egy évvel korábbi volumenhez képest – hívja fel a figyelmet Barát Mihály, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakújságírója. Ezzel együtt a támogatott hitel még mindig 13 százalékát adja az összes fogyasztásihitel-szerződésnek, és a teljes lakossági hitelportfólión belül is 18 százalék körüli a részesedése.
A 11 százalékos minimálbér-emelés tehát a bankok feltételein is változtatni fog hamarosan, ez pedig nem minden társadalmi csoportnak kedvez, mivel a bankok többsége a nettó minimálbérnek megfelelő összeg igazolásához köti a hitelfelvételt. Ez az összeg 2025-ben 193 ezer forint volt, 2026-tól pedig 214 ezer forint fölé emelkedett.
A Központi Statisztikai Hivatal közzétette a 2025-ös éves inflációs adatot, vagyis a fogyasztói árak tavalyi emelkedésének mértékét. Ez egyben meghatározza a bankszámlák idei maximális díjemelési mértékét, továbbá két fontos állampapír idei évi kamatmértékét is.