Az innovációé és a jövőkutatásé volt a főszerep a Privátbankár.hu első meetup-ján, amelynek Braun Péter, az OTP elnöki főtanácsadója és a Vezető Informatikusok Szövetségének elnöke volt a házigazdája.

Braun Péter

Braun Péter megnyitó beszédében elmondta, hogy a társadalmunknak fel kell zárkóznia a technológiai fejlődés tempójához. Ma azt látjuk, hogy az informatika és a technológia eddig elképzelhetetlen ütemben fejlődik, de a társadalom nem tudja a lépést tartani, nem csoda, hogy sok családban a szülők gyermekeiket kérik meg a számlák befizetésére, hiszen nem merik vagy nem tudják használni az internetes bankfelületet, rosszabb esetben a szülők nem kérik meg a gyerekeket, hogy segítsenek ebben nekik, hanem beállnak a postán a sorba és gyűrögetik a kétezreseket és csekkeket. Ma a generációknak együtt kell tanulniuk és fel kell zárkóznunk a technikai fejlődéshez.

Mérő László matematikus, publicista, pszichológus is előadott a Privátbankár.hu meetup-ján. Braun Péter bevezetőjében elmondta, hogy a felhő világában óvatosan kell bánni minden leütött betűvel és szóval. Erről beszélt Mérő László is, amikor az Illéstől idézve azt mondta: "a szó veszélyes fegyver". Ma a kommunikáció fertőzéssé vált, annyira gyorsan terjednek az üzenetek. Éppen emiatt történt az, hogy az üzenetek a 21. századra leegyszerűsödtek. Míg a 20. század reklámjai összetett üzeneteket hordoztak, ma már csak logókban gondolkodnak a cégek, ezeket csomagolja be a marketing, de az üzenet egyszerű. Mérő László ezeket nevezi mémeknek, ezeket küldjük és fogadjuk folyamatosan.

Mérő László

Király István, Vodafone Magyarország Zrt. vállalati szolgáltatások üzletág vezérigazgató-helyettese arról tartott előadást, hogy hogyan kommunikálnak a gépek. A gépek közötti kommunikáció a telekommunikáció fejlődésének köszönhető, amikor ugyanis a telekommunikáció egyre olcsóbbá kezdett válni, teret nyert az M2M (machine-to-machine), vagyis a gépek közötti kommunikáció.

Király István

Ez azt jelenti, hogy az üdítőautomata, szól, hogy kifogyott a kóla, így ezt sokkal rövidebb idő alatt pótolni lehet. Egy másik példát említve: az M2M segítségével a Vodafone budapesti központjából irányítják az összes boltjuk hőmérsékletét és míg korábban 20 nap volt kiállítani számlákat, ma gépek közötti kommunikációnak köszönhetően ez 3 napra csökkent, hiszen valós időben megtudunk kapni minden szükséges információt. A Vodafone kutatásából kiderült, hogy ennek előnyeit a cégvezetők többsége már felismerte, így óriási növekedés várható ezen a területen. Megtudtuk azt is, hogy az M2M-et kiemelt területnek tartják a cégek. A megkérdezettek 86 százaléka szerint az M2M-technológia releváns az adott vállalat számára, 79% egyetért abban, hogy 10 éven belül minden eszköz képes lesz kapcsolódni egymáshoz és a cégvezetők többsége úgy véli versenyelőnyhöz juthat az M2M-nek köszönhetően.

Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója a mezőgazdaság területéről hozott példát, amelyen keresztül elmagyarázta, mi is az az M2M. A mezőgazdaságban nagyon fontos szerepe van az M2M-nek a helymeghatározás szempontjából. A gépek, amelyeket a mezőgazdaságban ma használnak, 2,5 centiméteres pontossággal tudják követni a nyomokat, így nem hagynak ki csíkokat és nem mennek kétszer ugyanazon a soron. Mindezt sötétben is tudják csinálni, ha lejtőn kell aratni, a gépek nem csúsznak le, ha mégis akkor korrigálni tudják.

Az erőgépek és a munkagépek kommunikációjának köszönhetően, a gépek tudják, hogy kell-e trágyázni, vetni, permetezni, és azt is, hogy melyik területeten mennyit, ha például belvizes a terület, kevesebbet vetnek a gépek. Ha aratás közben a gép megtelik, szól a traktornak, amelybe menet közben képes át tenni a terményt. Mindez nem csak azért jó, mert megkönnyíti a gazdák munkáját, gyorsabbá válik a folyamat, de a környezetet is kevésbé terheli, nem kerül túl sok trágya a földbe, nem pazarolják el a vetőmagot ott, ahol nem kellene, nem marad termés a szántóföldön.

Itt a negyedik ipari forradalom

Monostori László

Monostori László, az MTA SZTAKI igazgatója a kiber-fizikai rendszerekről (CPS) beszélt, amelyek elvezetnek minket a negyedik ipari forradalomhoz. A CPS-ek tulajdonképpen olyan számítógépek, amelyek a fizikai világgal intenzív kapcsolatban vannak. A virtuális és a fizikai világ egyre közelebb kerül egymáshoz, a felhőknek köszönhetően már majdnem összeért a két világ, és nem kizárt, hogy hamarosan össze is fog.

Kürti Tamás, a Kürt Zrt. intézményvezetője és tulajdonosa előadásában elmondta, hogy amikor a 80-as években szétvált az informatika és az elektronika, az együtt járt azzal, hogy a kikerült a rendszerből a minőségbiztosítás. Ma az a kérdés, hogy az egyének elfogadják-e ezt a kockázatot, alkalmazkodnak-e, együtt élnek-e ezzel. El fogadjuk-e azt, hogy gépek vezetik majd az autóinkat és azt, hogy a mobilokat az emberekbe építik. A másik fontos kérdés az, hogy a jogrendszerünk tud-e igazodni ehhez az elképesztő változáshoz.

Kürti Tamás

Rab Árpád, az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ igazgatója szerint az az egyik legfontosabb kérdés, hogy az emberiség, mint faj hogyan tud alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz. Két grafikont mutatott a közönségnek, az elsőből az derült, hogy még sosem volt annyira alacsony az erőszak a világban, mint napjainkban, a másik grafikon alapján pedig az emberek várható élettartama a duplájára nőtt az elmúlt 500 évben. Ezek alapján azt állapította meg, hogy egyelőre jól megy az alkalmazkodás és úgy tűnik jó úton haladunk.

Rab Árpád

Átalakul azonban a tudásunk és a tanulás is: korábban sok mindent megtanultunk, amire azt gondoltuk, hogy majd egyszer szükségünk lesz rá, ma már nem így tanulunk, hiszen minden információ azonnal elérhető az internetnek és a mobiloknak köszönhetően. Amit ma tanulnunk kell az a rendszer ismerete, az, hogy hogyan találjuk meg az információt, és az is fontos, hogy meg tudjuk állapítani, hogy az információ helyes-e, ehhez pedig fejlett forráskritikára van szükség. Ebben azonban sajnos még nagy lemaradásban vagyunk.

Az előadások után kerekasztal beszélgetésen a szakemberek arról beszéltek, hogy hány évig élnek majd a ma születő gyerekek? Hányan leszünk a földön? Mit fogunk enni? Lesz elég táplálék akkor is, ha tovább nő a népességszám? Hogy fognak működni a társasházak, milyen energiát fogunk használni? Fog még a lakosság a jövőben áramért fizetni? És mit érdemes ma tanulni, hogy lehet elhelyezkedni? Ha érdeklik ezek a témák, itt olvashat róluk bővebben>>