Valószínűleg senkit nem fog újdonságként sokkolni, ha azt mondjuk, hogy az elmúlt évek gyógyszeripari slágerei a fogyókúrás gyógyszerek voltak. A piacra elsőként a dán Novo Nordisk érkezett, és a cég elképesztő diadalmenetbe kezdett. A tavaly júniusi csúcsponton a Novo Nordisk nagyjából 615 milliárd eurót ért, ez több volt, mint a teljes dán GDP.
Aztán viszont valami történt, és a cég New York-i tőzsdén forgó részvényeinek árfolyama 2024 szeptembere óta kisebb kiugrásokkal töretlenül esik, és a csúcspontnak számító 142,5 dolláros árról idén július végére 68-69 dolláron látszott stabilizálódni. Aztán jött július 29-e, és egy újabb meredek zuhanás: a nap végére már 55 dollár alatt kereskedtek a részvényekkel, és ez az árfolyam 30-án is tartotta magát. Ez nagyjából 60 milliárd dollárt tűntetett el a cég értékéből néhány óra leforgása alatt.
Az utolsó zuhanás közvetlen kiváltó oka a Novo Nordisk július 29-én kiadott, módosított eredményelőrejelzése volt. A 2025-re vonatkozó korábbi várakozásokkal szemben 13-21 százalékos forgalomnövekedés helyett már csak 8-14 százalékot látnak reálisnak, a működési nyereségre vonatkozó előrejelzést pedig 16-24 százalékról 10-16 százalékra módosították.
Jött egy jobb termék?
A történtek háttere első látásra nagyon egyszerűnek tűnik. A cég amerikai riválisa, az Eli Lilly egyszerűen jobb termékeket gyárt ugyanarra a piacra. Ugyan a Novo Nordisk volt az első, amely engedélyt kapott cukorbetegség, illetve elhízás kezelésére való, szemaglutid hatóanyagú gyógyszereinek forgalmazására az amerikai piacon (az előbbire célzott Ozempic 2017-ben, az utóbbira kifejlesztett Wegovy 2021-ben), az Eli Lilly gyorsan felzárkózott.
Az amerikai gyógyszergyártó hasonló célokra készülő, tirzepatidalapú készítményei, a Mounjaro és a Zepbound nagyjából két évvel később szerezték meg az engedélyeket, mostanra már beelőzték a dán riválisaikat. A keddi Novo Nordisk profitfigyelmeztetés csak a tünet, a betegséget egy másik adat jelzi igazán. Az Iqvia kutatóintézet adatai szerint ugyanis júliusban először fordult elő, hogy a Mounjaro heti 622 ezer gyógyszerfelírással megelőzte a 607 ezerrel álló Ozempicet – a Zepbound pedig már korábban előzte a Wegovyt.
Fotó: Depositphotos
Ennek egyik oka, hogy az Eli Lilly termékei valamivel hatásosabbnak bizonyultak a klinikai teszteken, és valamivel kevesebb, illetve kevésbé súlyos mellékhatásokkal kell számolnia az ezeket fogyasztó, magukat fogyasztani vágyó vásárlóknak. Márpedig ez nem olyasmi, amit egyik napról vagy akár egyik évről a másikra meg lehet oldani: a terméket – pláne egy hosszú engedélyeztetési folyamaton áteső gyógyszert – nem lehet gyorsan lecserélni. (A Novo Nordisk fogyasztószereivel kapcsolatos kockázatokról laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor közölt összefoglalót.)
Rosszul játszották ki a nyerő lapokat
Azonban egyelőre a két cég együtt sem képes kielégíteni a hatalmas keresletet, tehát ezek a marginális különbségek önmagukban nem feltétlenül indokolják a Novo Nordisk problémáit. Adott egy nagyon sok milliárd dolláros piac, és adott két fő szereplő, amelyek nagyjából hasonló termékekkel próbálják kielégíteni a hatalmas keresletet. A Novo Nordisk árfolyama mégis közel a harmadára esett vissza nagyjából egy év alatt, míg az Eli Lillyé csupán 6 százalék körül ér kevesebbet, mint a fogyasztószerek körüli hype csúcsán.
Az elemzők a nagy különbség mögött két fő tényezőt látnak. Az egyik az, hogy a Novo Nordisk súlyos hibákat vétett nemcsak az elmúlt év során, hanem már az Ozempic piacra dobásának idején, sőt az előtt is. A cégnél ugyanis nem számítottak a hatalmas keresletre, és ezért sokáig a töredékét sem tudták kielégíteni az igényeknek, nyitva hagyva az ajtót a konkurenseknek. A Novo Nordisk ráadásul az amerikai piac után más piacokra is elkezdte bevezetni a gyógyszereit, miközben az Egyesült Államokban sem tudta kielégíteni a keresletet.
Amikor az orvosok és a páciensek azzal szembesültek, hogy a Novo Nordisk gyógyszerei elérhetetlenek, replikakészítményekhez, illetve később az Eli Lilly termékeihez fordultak. (Az amerikai szabályozás szerint gyógyszerhiány esetén a hatóságok engedélyezik egy adott készítmény hatóanyagainak felhasználásával replikák készítését – azóta ez az ajtó bezárult, mivel hivatalosan már nem áll fenn hiány e készítményekből.) Hiába futtatta aztán lassacskán fel a termelését a Novo Nordisk, e páciensek már nem tértek vissza.
Fotó: Privátbankár Árfolyamkereső
A másik nagy stratégiai hiba az volt, hogy a Novo Nordisk azt sem ismerte fel, hogy az emberek az egészségbiztosítókat kikerülve, saját zsebükből is hajlandók fizetni ezekért a készítményekért. Miközben az Eli Lilly már 2024 elején beindította a LilyDirect szolgáltatását a szerek közvetlen értékesítésére, a Novo Nordisk csak idén márciusban indította útnak a hasonló NovoCare szolgáltatást.
Marketingben is erősebbnek bizonyult az Eli Lilly. Míg a hagyományosan inzulinkészítményeket gyártó Novo Nordisk az új szerekkel is követte korábbi stratégiáját, amelynek lényege az orvosok klinikai eredményekkel való meggyőzése volt, az Eli Lilly agresszívan, a fogyasztók, influenszerek és hírességek irányából kampányolt.
Kellett egy bűnbak?
Mindezek a ballépések májusban a Novo vezérigazgatójának, Lars Fruergaard Jørgensennek a menesztéséhez vezettek. A július 29-ei kedvezőtlen eredményelőrejelzés mellett az utódlásról is bejelentést tett a cég, a vezérigazgatói posztot ezután Maziar Mike Doustdar fogja betölteni, aki régi motorosnak számít a Novo Nordisknál, hiszen 1992 óta a cég munkatársa.
$NVO new CEO
— The stock broker investor (@teechongyen) July 30, 2025
Meet Mike Doustdar: born in Iran, grew up in the US, studied in Austria — truly international from day one! He kicked off at Novo Nordisk in 1992 answering phones in Vienna… and never looked back.
Mike zoomed through finance and IT, then took on wild markets… pic.twitter.com/RVY7FDp6cQ
Kérdés persze, hogy a fentebb bemutatott hibák mennyire varrhatók Jørgensen nyakába. Utólag egyértelműnek látszik a helyzet, de 6-7-8 évvel ezelőtt nem sokan láthatták előre, micsoda robbanás vár a fogyasztószerek piacára.
„Őrültség lett volna feltételezni” a kereslet ekkora megugrását
– fogalmaz a Financial Timesnak egy a vállalat ügyeire rálátó személy, aki elmondta, hogy a cégnek oka volt óvatosan bánni a készletek és a gyártási kapacitások előzetes felhalmozásával, hiszen ez komoly veszteségeket okozhatott volna.
„Teljesen ismeretlen terepen jártunk”
– teszi hozzá egy másik névtelenségbe burkolódzó bennfentes a közvetlen értékesítéssel és a marketinggel kapcsolatos hibákkal kapcsolatban. Sokak szerint tehát igazságtalan volt Jørgensennel „elvitetni a balhét”.
„Elképesztően sikeres vállalattá váltak. Az előző vezérigazgató lenyűgöző dolgokat csinált. A részvényárfolyammal kapcsolatos minden kritika ellenére, az korábban sokat ment felfelé”
– mondja Gareth Powell, a Polar Capital egészségügyi befektetésekkel foglalkozó alapkezelője.
Lehetőségek, de sötét lovak is vannak
Persze mindez már a múlt. De mit hoz a jövő? Ahogy a Novo Nordisk gyorsan megfordult szerencséje mutatja, ezen a piacon azért senki nem ülhet a babérjain. Ráadásul, mint fentebb is írtuk, a két cég még mindig nem tudja kielégíteni a keresletet, és a világ számos piacán még el sem kezdődött igazán a fogyasztószerek értékesítésének felfutása.
„A piac penetráció tekintetében még mindig aprócska. Úgyhogy, elméletben legalábbis, óriási… lehetőség”
– mutat rá Powell.
A Novo Nordisk új vezérigazgatója is optimista húrokat pengetett kinevezése után.
„Ez egy több mint egymilliárd pácienst és hatalmas, kielégítetlen keresletet rejtő piac. Úgy hiszem, gyártási kapacitásainkkal, tudományos eredményeinkkel, kereskedelmi tevékenységünkkel és márkaismertségünkkel nagyon jól vagyunk pozícionálva”
– fogalmazott Doustdar.
Az elemzők azonban nem feltétlenül osztják ezt az optimizmust. A Novo Nordisk árfolyamának múlt decemberi meredek eséséhez éppen az vezetett, hogy csalódást keltő eredményeket hozott a cég új fogyaszószere, a CagriSema. A szer a klinikai tesztek során átlagosan 23 százalékos súlycsökkentést eredményezett az előzetesen kommunikált 25-tel szemben. A Wegovy átlaga 16, az Eli Lilly-féle rivális, a Mounjaro átlaga pedig 21 százalék.
Novo Nordisk-20% down today.
— Basteph (@Basteph_) July 29, 2025
What a bloodbath.
Company is making a lot of money, healthy finances, making people miraculously slim, and yet, the stock is abhorred.
I feel I should buy a lot of it even if it has me in the red already.@novonordisk pic.twitter.com/4jWBAuoSVW
Ennek ellenére Powell szerint a CagriSema sikeresen léphet a piacra, ha sikerül az orvosok bizalmát elnyernie. Azonban a Novónak mindenképpen tovább kell lépnie, és saját fejlesztésekkel vagy felvásárlásokkal folyamatosan „tölteni a csőbe” az újabb fogyasztószereket. A Novo Nordisk ugyan több ígéretes projektbe is bevásárolta magát, ezek 2030 előtt semmiképpen nem fognak piacon árusítható terméket eredményezni.
A nyomást növeli, hogy az Eli Lily jövőre akár már piacra is lépeht az Orforglipron tabletta formájában, szájon át szedhető fogyasztószerével (a jelenlegi gyógyszereket injekció formájában kell beadni). Amennyiben az új szer mellékhatás-profilja megfelelő lesz, óriásit mehet a piacon, és veszélyeztetheti az injekciós gyógyszerek eladásait is.
A Novo is belekezdett egy engedélyeztetési eljárásba saját tabletta formájú, szemaglutid alapú készítményével, ennek piacra kerülése még bizonytalan. Emily Field, a Barclays elemzője szerint azonban aggodalomra adhat okot, hogy a tabletta-formátum kényelmességét felülírhatja, hogy ezt a szert sem étellel, sem itallal, sem más gyógyszerekkel együtt nem lehet bevenni. A Novónál úgy vélik, ez nem fogja elriasztani a potenciális vásárlókat.
Fotó: Depositphotos
Közben mindkét cégnek arra is érdemes figyelnie, hogy a piac nem marad örökké kétszereplős. Más gyógyszeripari óriások, a Roche, az Amgen és az AstraZeneca is fejleszt rivális készítményeket, és potenciálisan bármelyikben benne lehet egy nagy, a piacot felforgató dobás lehetősége – ahogy persze a csúfos bukás is.
És akkor még ott van a vámháború kérdése is. Az unióban gyártott gyógyszerekre a vasárnap megszületett megállapodás értelmében 15 százalékos vám lép majd érvénybe augusztustól, de bizonyos termékek mentesülnek majd ez alól – de hogy melyek, azt még nem lehet biztosan tudni.
Nehéz tehát előrelátni, mi is történhet a semmiből sokmilliárd dolláros üzletággá avanzsált fogyasztószerek piacán. A bizonytalanságokat jól mutatja, hogy már a piac jövőbeni méretéről is megoszlanak a vélemények. A Morgan Stanley egy május eleji elemzésében 2035-re 150 milliárd dolláros globális piaccal számol, korábbi, 105 milliárd dolláros előrejelzését jócskán megemelve.
A Goldman Sachs elemzői viszont egy május végi elemzésükben 2030-ra 95 milliárdos piacot becsültek – lerontva korábbi, 130 milliárdos előrejelzésüket (2035-re egyébként ők 120 milliárddal számolnak).
Persze ha azt nézzük, hogy 2024-ben 15 milliárd dollárnyi eladást produkált ez a szegmens, akkor mindenképpen hatalmas a növekedési potenciál, csak az a kérdés, hogy melyik lóra érdemes inkább tenni a versenyben.
Doustdar szerint mindenesetre kár lenne leírni a Novo Nordiskot. Amikor kinevezése után néhány órával a megrogyott részvényárfolyamról kérdezték, így felelt:
„Az üzenetem az, hogy ez nem tetszik nekem. Nem tetszik alkalmazottként, nem tetszik megválasztott vezérigazgatóként – és egészen biztosan nem tetszik részvényesként. De nem a kedvezőtlen fordulatok határozzák meg a vállalatok sorsát. Hanem az ezekre adott válaszok.”
(A cikk nagyrészt a Financial Times kiváló összefoglalójára épült.)
Úgy tűnik, Moszkva részéről rendben van a 28 pont. 
