A döntést Gwynne Shotwell szerdán Washingtonban jelentette be, és jóllehet nem részletezte a korlátozás jellegét, elmondta, hogy a Starlink által biztosított technológiát eredetileg sosem offenzív célokra szánták, a megállapodás elsősorban humanitárius célokat szolgált. Mindazonáltal hozzátette: elfogadták, hogy az ukrán hadsereg is igénybe veszi a rendszert kommunikációs célokra.
A technikát viszont az ukrán erők az orosz hadállások elleni dróntámadásokra is felhasználták, ez pedig ellenkezik a vállalat és Kijev között született megállapodással - jelentette ki újságíróknak. Múlt héten közzétett Twitter-üzenetében Musk maga is leszögezte: nem fogják engedni, hogy az ukrán csapatok nagy hatótávolságú dróncsapásokat hajtsanak végre a technológia segítségével.
A drónoknak fontos szerepük van a tavaly február óta tartó harcokban, Ukrajna elsősorban az orosz hadállások felderítésére, légitámadásokra, valamint az orosz fél irányából érkező dróncsapások elhárítására használja őket.
Oroszországot ugyanakkor az a bírálat érte, hogy megpróbálja megzavarni a Starlink jeleit. Shotwell ezzel kapcsolatban azt mondta, nem tudják, van-e összefüggés a Starlink szolgáltatásának tavaly év végén tapasztalt akadozása és az orosz próbálkozások között.
Musk már napokkal a háború kezdete után küldött Starlink műholdas vevőegységeket Ukrajnába, és azóta ez a rendszer jelent Ukrajnának alternatív megoldást a mobiltelefontornyok működtetésére, amikor az orosz légicsapások okozta áramkimaradások hosszabb ideig tartanak.
Az üzletember októberben azt mondta, már mintegy 25 ezer terminált helyeztek el Ukrajnában. Megerősítette, hogy az orosz haderők ezt a rendszert is igyekeznek megsemmisíteni, ezért hatalmas erőforrásokat kellett a védelmére fordítani, ennek ellenére a siker nem garantált. Egyúttal arra kérte az amerikai kormányt, hogy vegye át a Starlink műholdhálózat üzemeltetésének költségeit a háború sújtotta kelet-európai országban.
(MTI)
A katolikus egyházfő áldást osztott.
