Kötelezettségszegési eljárás keretében az Európai Bizottság tavaly júliusban fordult az Európai Unió Bíróságához, mert a testület szerint az olajipari vállalatról szóló privatizációs törvény sérti a szabad tőkeáramláshoz és szabad letelepedéshez való uniós jogot.
A bizottság értékelése szerint az energiaellátás biztonsága törvényes cél és közérdek, valamint indokolhatja a szabad tőkeáramláshoz való uniós jog korlátozását is, de a korlátozásnak arányosnak kell lennie. A testület úgy vélte: az ilyen kivételes hatáskör sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződésben előírt jogszabályokat.
Módosítottak a horvátok
Az uniós bizottság szerint a testület és a horvát hatóságok megvitatták az érintett törvény az uniós szabályokkal való megfeleléséhez szükséges kiigazításokat, amelyet követően Horvátország benyújtotta a módosító tervezetet. A horvát hatóságok emellett a törvény elfogadására vonatkozó határidőt is meghatároztak, amely lehetővé tenné az uniós bizottság aggodalmainak eloszlatását a bírósági ítélet előtt.
Ezek ismeretében az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a törvénymódosítás elfogadásáig felfüggeszti a kereset végrehajtását. Ha azonban a következő hónapokban mégsem sikerül megoldást találni, az eljárás felfüggesztését újravizsgálják.
Összehangolják a jogszabályokat
Horvátország még 2013-ban, az EU-ba való belépése előtt megígérte, hogy összhangba hozza az INA-ról szóló törvényt az uniós jogszabályokkal. A 2002-től érvényben lévő törvény előírja: amíg a horvát állam tulajdoni részesedése az INA-ban eléri vagy meghaladja a 25 százalékot - de nem többségi tulajdonos -, a horvát kormány beleegyezése nélkül az olajvállalat testületei az INA összértékének 25 százalékát meghaladó részvénycsomag eladásáról nem hozhatnak döntéseket vagy köthetnek jogügyleteket.
Az Európai Bizottság 2016 decemberében szólította fel a horvát kormányt a törvény módosítására, de az nem tett lépéseket az ügyben. Ezt követően indított kötelezettségszegési eljárást, majd vitte az ügyet az uniós bíróság elé.
Az INA 44,84 százaléka a horvát államé, 49,08 százaléka pedig a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is.
Az iráni hadsereg átszámítva 9 millió forint vérdíjat tűzött ki amerikai katonák megölésére vagy fogságba ejtésére. 
