6p
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
A Tiszaújvárosban épülő poliol üzem nyersolajból készít műanyagot, így egyszerre két zöld elvárásnak mond ellent. Fosszilis tüzelőt használ fel arra, hogy soha el nem bomló anyagú termékeket állítson elő.
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója

A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.

A fosszilis energiahordozók felhasználásának visszaszorítása az egyik legerősebb közéleti téma manapság a fejlett világban. Újabban azonban talán még ennél is erősebb lett egy másik trend, a műanyagok elleni harc, amely szinte már mozgalmi jelleget ölt. Nem telik el úgy nap, hogy ne hallanánk valamilyen szabályozói vagy ipari hírt arról, hogy a műanyag felhasználását csökkentik. A cégek is győzelmi jelentéseket szoktak kiadni arról, hogy egyre kevesebb műanyaggal oldják meg a működésüket.

Ezt a két fontos trendet azért emeltük ki, mert ezek fényében a Mol új stratégiája különösen érdekessé válik. A társaság ugyanis a hagyományos fő tevékenysége mellett/helyett nagy erőkkel mozdul el a petrolkémia irányába. Ez pedig leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a beérkező nyers kőolajból az üzemanyagok mellett egyre többfajta műanyagipari alapanyagot fog gyártani. Mintha a két említett nagy trendnek tökéletesen ellene menne.

Ennek a stratégiának a legutóbbi és egyik legfontosabb lépése a poliol üzem felépítése Tiszaújvárosban. Ez a projekt jól megmutatja annak a nehézségét, hogy a klímakatasztrófa és a műanyaghulladék elleni harc korában mennyire tud egy ízig-vérig olajvállalat a közvélemény egyre erősödő zöld elvárásainak megfelelni.

Ahhoz, hogy ezt lássuk, először azt kell megnézni, hogy miből mit fog készíteni ez az üzem. A kiindulási anyag természetesen a nyersolaj, amelyről azt érdemes tudni, hogy nagyon sok összetevőből áll, és ezeket a cég a finomítóiban tudja egymástól szétválasztani. Végső soron így készülnek az üzemanyagok is, de még sok minden más, például a műanyagipari alapanyagnak számító propilén is.

A Mol azt mondja, hogy évente 500 ezer tonna polipropilént nyer ki, és ezt jelenleg további átalakítás nélkül értékesíti. A változás most az lesz, hogy a cég több lépcsőt fog magánál tartani a termelési láncban, vagyis az új üzemében továbbalakítja a propilént, mielőtt eladná.

A propilénből egyrészt propilén-oxidot, másrészt propilén-glikolt fog készíteni. Előbbiből a legtöbb esetben olyan poliuretán anyagok lesznek, amelyeket általában ülés- és ágybetétekhez, szigetelőanyagokhoz, járműipari anyagokhoz használnak, utóbbi pedig kozmetikumokban és dohánytermékekben oldó- és nedvesítőszerként, aromákban és rágógumikban pedig hordozószerként jelenhet meg.

Bár kicsit bizarr, hogy kőolajszármazék kerül a rágógumiba és az aromákba, valójában az anyagnak hétköznapi értelemben ekkor már szinte semmi köze nincs a nyersolajhoz.

A Mol azt mondja, hogy a propilén-oxid tonnánkénti ára az elmúlt évtizedben (mai árakon számolva) 750 euróval volt magasabb, mint a sima propiléné. Az üzem 1,2 milliárd euróból épül fel, a magyar állam támogatása 131 millió euró, de a megtérülés mutatóit a Mol üzleti titokként kezeli. Ezek hiányában pedig nem nagyon lehet számolgatni, mert nem tudhatjuk, hogy a propilén mekkora részét fogják végül átalakítani, és azt sem, hogy mi lesz a végtermékek megoszlása. A cég ugyanis azt mondta nekünk, hogy szeretne minél előrébb menni a termelési láncban, azaz minél többfajta anyagot gyártani, és ekkor nagyobb lehet a nyeresége is. A gyár kapacitása a 2021-es induláskor évi 200 ezer tonna lesz.

Rengeteg, egymástól eltérő előrejelzést lehet találni arról, hogy a poliuretán piac mekkora és milyen növekedés előtt áll. A Mol azt mondja, hogy a gazdasági növekedést meghaladó mértékű bővülésre számít. Azért, mert az elmúlt évtizedekben folyamatosan emelkedik a gépkocsikban felhasznált műanyagok mennyisége, az 1970-es évektől máig gyakorlatilag megötszöröződött, miközben a részarány folyamatosan a poliuretánok felé tolódott el.

Ezzel ugyanis kisebb tömegűek az autók, ami hozzájárul az üzemanyag-kibocsátás csökkentéséhez

– írta a cég, és ezzel el is jutottunk a környezetvédelemhez és a klímacélokhoz.

Miért nyit a Mol éppen a műanyagipari alapanyagok felé, amikor most már a csapból is az folyik, hogy a műanyag-felhasználást vissza kell szorítani, más alapanyagokkal kell kiváltani? A cég azzal érvel, hogy a műanyag-felhasználás visszaszorítása az egyszer használatos műanyag termékeknél életbevágó, de a helyzet szerintük még itt sem egyszerű, mert a műanyag kiszorítása más fontos célok elérését, például az élelmiszer-hulladék csökkentését akadályozhatja. A műanyag csomagolás ugyanis növeli az élelmiszerek eltarthatóságát más megoldásokhoz képest.

A kevesebb műanyag ebben az esetben jelenleg több élelmiszer-hulladékot eredményezne, ami szintén nem túl jó irány. Így ezeknél az alkalmazásoknál inkább az újrahasznosíthatóság javítására irányulnak a kezdeményezések

– írta válaszában a cég.

A tartós termékeknél pedig a Mol azzal érvel, hogy a műanyag sok esetben előnyösebb, mint más anyag, például a fém vagy az üveg.

A műanyag termékek szén-dioxid-lábnyoma általában alacsonyabb, mint azoké az anyagoké, amelyekkel kiválthatnánk a használatukat. Ilyenkor a száműzésükkel még nagyobb kihívássá tesszük a szén-dioxid és az egyéb üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló törekvéseket. A műanyagból készülő tartós termékeknél tehát a hulladék megfelelő kezelése a kulcs, nem pedig a használat visszafogása

– érvel a Mol.

A poliuretánnal kapcsolatban azonban van még egy szintén nem elhanyagolható szempont: a kiindulási anyagát kőolaj helyett elő lehet állítani biomasszából is. Hosszabb távon így felmerülhet az a kérdés, hogy például egy prémium termékeket előállító autógyár (amelyből több is van Magyarországon) vevői nyomásra nem ragaszkodik-e majd ahhoz, hogy az autóiban felhasznált ülésbetét ne olajalapú legyen?

A Mol válasza erre a kérdésre az, hogy a bioalapanyagokat is meg kell valahol termelni, és mivel ezekből nagyságrendileg alacsonyabb mennyiségben készíthető poliol, mint a hagyományos úton, óriási pluszterületeket kellene bevonni a földművelésbe, ez pedig nem elhanyagolható környezetterheléssel járna.

Ennek ellenére is érezhető némi arculati csapdahelyzet abban, hogy az olajvállalat mintha cseberből vederbe esne, amikor a benzin és a gázolaj helyett éppen a közellenséggé váló műanyagok irányába lép, ráadásul olyan alapanyaggal, amit a természet évmilliók alatt hozott létre, az ember viszont viszonylag rövid idő alatt kimerít.

A Mol azonban azt mondja, ha a fosszilis nyersanyagot nem energiatermelésre használják, hanem olyan termékek készítésére, amelyek tartósak, ráadásul az újrahasznosításuk is megoldható, akkor elsődlegesen az előállítás folyamata és a felhasználás pozitív hatásai határozzák meg, hogy mennyire tekinthetők zöldnek.

Nem elégetjük a szenet és a hidrogént (vagyis az olajban található anyagok két fő alkotóelemét), hanem építőkockaként használjuk, ahogy a természet is teszi, miközben a könnyebb autó és a jobb hőszigetelés végső soron az energiaigényt mérsékli, csökkentve a földgáz és a kőolaj energiacélú felhasználását

– írták válaszukban.

(G7)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Vállalat Ennél több kell: mire elég a Facebook és a Google által felajánlott pénz a médiában?
Kollár Dóra | 2021. június 13. 17:15
Az egyre növekvő nyomás hatására a Facebook és a Google közel 600 millió dollárt különített el a hírszolgáltatók támogatására világszinten, így több ezer médium kapott pénzügyi és más jellegű, például oktatási támogatást.
Vállalat Milliárdokat von ki Magyarországról a jónevű multi
Csabai Károly | 2021. június 10. 15:24
A 190 hazai üzemanyagtöltő-állomást üzemeltető Shellről van szó, amely csaknem 6 milliárd forinttal szállítja le itteni leányvállalata jegyzett tőkéjét. Mivel utóbbi nyereséggel zárta a 2020-as évét, a csökkentésre nem a veszteség rendezése miatt van szükség, az ominózus tőkét a holland-angol multinacionális társaság kivonja magyarországi cégéből.
Vállalat Aki eddig nem igényelt, elfelejtheti az NHP Hajrát
Privátbankár.hu | 2021. június 9. 15:22
Annyira túlcsordult az igénylés alatt álló NHP Hajrá igénylések összege, hogy aki eddig nem adta le az igénylését, az már szinte biztosan nem fog részesülni a hiteltípusból.
Vállalat 2600 milliárd forinthoz juthatnak a kkv-k 
MTI | 2021. június 9. 14:52
Indul a vállalkozás-fejlesztési program, az első 100 milliárd forint értékű pályázatot pénteken hirdetik meg.
Vállalat 15 milliárdos támogatást kap a ruha- és kreatív ipar
MTI | 2021. június 9. 11:48
Ebből 300 céget tudnak támogatni. 
Vállalat Nem ideális, hogy a Richter egyötöde alapítványoknál van, de ez jobban segít a függetlenség megőrzésében
Privátbankár.hu | 2021. június 9. 10:10
Egyebek mellett ezt is kijelentette Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója a Világgazdaságnak adott interjúban. 
Vállalat Euróban számolva csökkent a DIGI tavalyi árbevétele 
MTI | 2021. június 8. 17:17
A gyenge forint miatt euróban számolva mintegy 8 százalékkal csökkent a Mészáros Lőrinc volt bizalmasa által vezetett 4iG-hez kerülő DIGI Távközlési Szolgáltató Kft. tavalyi bevétele - közölte a cég kedden.
Vállalat 300 millió eurós üzlet: bevásárol a Mol Szlovéniában
MTI | 2021. június 8. 11:16
A Mol-csoport megvásárolja az OMV 120 töltőállomásból álló kiskereskedelmi hálózatát Szlovéniában, a vételár 301 millió euró, a tranzakció versenyhatósági engedélyhez kötött - közölte az olajtársaság kedden.
Vállalat Jelentős bírságot kapott a Google Franciaországban
MTI | 2021. június 8. 08:33
A francia versenyhivatal 220 millió eurós (több mint 76 milliárd forintos) bírságot szabott ki a Google amerikai vállalatra az online reklámpiacon folytatott gyakorlata miatt, és reformokra szólította fel az óriáscéget.
Vállalat 120 ezer önfoglalkoztató kaphat állami segítséget
Privátbankár.hu | 2021. június 8. 08:05
Hiába végeztek sokan olyan tevékenységet, amelynek problémáit a korány is elismerte és bértámogatással segítette. Ha valakinek nem volt alkalmazottja, és önfoglalkoztatóként tevékenykedett, nem kaphatott támogatást. Most azonban 219 ezer forintot igényelhetnek ők is.
Friss
hírlevél
depositphotos