A készítők kiemelték, hogy Magyarországon folytatódtak a támadások a demokratikus intézmények ellen, a kormány szövetségesei a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvánnyal és az állami hirdetések elosztásával még szorosabb kontroll alá vonták a médiapiacot. A lakosság jelentős részéhez nem jutnak el kritikus információk.
Mit gondolnak a magyarok a médiáról?
A felmérés szerint az összes vizsgált ország közül Magyarországon az egyik legalacsonyabb a média iránti bizalom (28 százalék), ennél is alacsonyabb (20 százalék) azok száma, akik szerint a média megfelelően számoltatja el a hatalmon lévőket.
Mint írják, a megkérdezettek szerint az RTL Klub a leghitelesebbnek, a TV2 a legkevésbé hitelesnek tartott hírforrás. A hírfogyasztók 37 százaléka oszt meg híreket, 23 százalékuk kommentál is, viszont mindössze 7 százalék fizet online tartalomért.
A 75 ezer ember megkérdezésével, 38 országban végzett felmérés alapján az látszik, hogy a médiafogyasztási szokások elsősorban a fiatalabb, magasabb iskolázottsággal rendelkezők körében változtak meg.
A megkérdezettek egyre fontosabbnak tartják azt, hogy hiteles forrásokból tájékozódjanak, és mindemellett egyre jobban aggódnak amiatt is, hogy álhírek és féligazságok terjednek, 55 százalékuk nevezte ezt jelentős problémának. A megkérdezettek negyede egyre inkább olyan hírforrásokból tájékozódik, amiket „megbízhatónak” tartott, és 24 százalék pedig abbahagyta a „kétes hírű” médiumok olvasását. (Fontos megjegyezni, hogy a jelentés készítői a „megbízható” és „kétes hírű” kifejezések értelmezését a válaszolókra bízták, így ezek szubjektív vélemények.)
A való élet hat a médiafogyasztásra is
Érdekesség, hogy azokban az országokban, ahol előfordult mostanában, hogy álhírekkel próbálták manipulálni a szavazókat, például Brazíliában és Tajvanon, ott sokkal figyelmesebbé váltak az olvasók, és több mint harmaduk már nem oszt meg akármilyen híreket anélkül, hogy leellenőrizné azok eredetét.
Nem igazán sikerül beindítani a feliratkozós modellt
Ahogy azt már korábban is említettük, a magyarok elenyésző része fizet csak hírtartalomért, és világszinten is hasonló tendencia látszik – alig sikerült növekednie az előfizetők számát tekintve az ilyen formátummal dolgozó lapoknak. Leginkább a skandináv országokban tűnnek vevőnek erre az emberek (Norvégiában 34, Svédországban 27 százalék ad erre ki pénzt), de például Amerikában 2017 után ismételten stagnált az előfizetések aránya. Szintén fontos tényező, hogy egy felhasználó jellemzően csak egy médiumra fizet elő. Ugyanakkor Rasmus Kleis Nielsen, a Reuters Institute feje, és a jelentés egyik szerzője szerint:
"A jó hír az, hogy azok az oldalak, akik igazán minőségi, jó, megbízható anyagokat gyártanak, szépen lassan, de egyre nagyobb sikereket érnek el. A rossz hír viszont az, hogy az internetezők jelentős része úgy gondolja, hogy amit az oldalak elé tesznek, az se nem értékes, se nem megbízható."
Csak példaként: a megkérdezett norvégok 70, míg az amerikaiak 50 százaléka fut bele rendszeresen fizetőkapukba böngészés közben, és a szakemberek szerint a jövő egyik kihívása az lehet, hogyan állítsák meg a blokkolt tartalmak által eltántorított olvasók elvándorlását, különösen azok körében, akiket nehéz bevonni, vagy nem engedhetik meg maguknak, hogy fizethessenek.
Már a harmadik G7-es állam döntött így. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
