Valami tényleg megváltozott: új szelek fújnak a vállalatfelvásárlásoknál is

Mindenhol jó, de a legjobb otthon

There’s no place like home – ez volt a mottója az Allen & Overy legfrissebb negyedéves M&A (Mergers & Acquisitions, egyesülések és felvásárlások) jelentésének. Ennek hátterében az áll:  2019-ben a határokon átívelő tranzakciók értéke 27 százalékkal csökkent 2018-hoz képest. A világon mindenütt a nagy belföldi tranzakciók uralták a piacot, és a 10 legnagyobb értékű tavalyi ügylet mindegyike egy adott országon belül valósult meg. A globális trendek alapján az ügyletek értéke 7 százalékkal, míg volumene 10 százalékkal csökkent, ám 2019 még így is az elmúlt évtized harmadik legerősebb évének számít a tranzakciók értékét és negyediknek a tranzakciók számát tekintve.

Európában jelentős visszaesés mutatkozik, a piac 2017 óta most a leggyengébb – a tranzakciós érték alapján mindössze 18 százalékkal részesedik a globális ügyletekből. Ázsia sem teljesített ilyen rosszul 2014 óta. A közel-keleti és afrikai térség (MENA) a regionális növekedés motorjaként 134 százalékkal nőtt a tranzakciós ügyletérték alapján, bár a jelentésből kiderül, hogy ez elsősorban a Saudi Aramco és a SABIC fúziójának köszönhető.

Európán belül a közép-kelet-európai térségben továbbra is megvalósult néhány nagyobb tranzakció. A társaság közleményében a Vodafone Csoport 18,4 milliárd eurós ügyletét emelik ki, amelynek keretében a Vodafone felvásárolta a Liberty Global német-, cseh- és magyarországi, valamint romániai kábeltévés társaságait – ez az a Vodafone-UPC-üzlet, amiről sok szó esett a hazai sajtóban is, és mostanra ért el addig, hogy a UPC márkanév a kábeltévé-üzletágban is kikopik, helyette a Vodafone TV márkanévvel kell megbarátkozniuk az ügyfeleknek.

Top 5, Magyarország: az ingatlanpiactól az olajmezőn át a telekommunikációig

Az öt legnagyobb értékű, magyar érintettségű felvásárlási tranzakció közül kettő az ingatlanszektorban valósult meg az Indotek csoporthoz köthetően: az egyik a Klepierre csoport tulajdonában lévő társaságok felvásárlása, melynek keretében a Corvin Plazát, a Duna Plazát, a Győr Plazát és a Miskolc Plazát is bekebelezte a cég, a másik pedig a Sofitel szálloda megszerzése. Volt ezen kívül egy jelentős Mol-akvizíció (közel 500 milliárd forint értékű részesedés-szerzés egy azeri olajmezőben és olajvezetékben), a már említett Vodafone-Liberty Global tranzakció, valamint az állam 25 százalékos tulajdonrész-szerzése a Telenorban az Antenna Hungárián keresztül.

Az Allen & Overy háttérbeszélgetésén a hazai piaci tanulságokról Lengyel Zoltán beszélt – értelemszerűen azon tranzakciók alapján, amelyekben a társaság is közreműködött. A társaság partnere elmondta: 2018 az M&A tranzakciók szempontjából extrém módon eladóbarát volt - szinte azt kérhettek a szerződésekben az értékesítők, amit akartak. Ez mostanra a visszájára fordult: a vevők sokkal többet érhettek el a tárgyalásokon, visszaszereztek bizonyos területeket.

Új jelenség 1: ez már a válság szele?

hirdetés

Az Allen & Overy partnere arról beszélt: 2019-ben csökkent az aukció típusú értékesítések száma, és visszafogottabb lett az aukciók intenzitása, a versengés is. Lengyel Zoltán szerint az is látszik, hogy a private equity cégek várakozó álláspontra váltottak, mert túl drágának találták a lehetséges felvásárlási célpontokat. Ez azt jelenti, hogy a magántőke-alapok már nem feltétlenül látják az elvárt megtérülést az új befektetésektől, a cégérték-növekedés tempójának lassulására vagy megtorpanására számítanak.

A Privátbankár.hu/Mfor.hu kérdésére megerősítette: ez egy új jelenség, ami 2019-ben jelentkezett először, és arra utal, hogy a befektetők a ciklus végének közeledtét érzik. Azt azért még korai lenne állítani, hogy nyakunkon a válság: a fejekben már ott van, hogy hamarosan a fellendülés végéhez érhetünk, de a vörös lámpák még nem gyulladtak ki – mondta a szakember. Azt is felidézte: a globális adatok kapcsán van olyan értelmezés, miszerint az Egyesült Államokban is azért kellett lezárni a nagy összegű dealeket, mert közeleg az emelkedő ciklus vége, most kellett túlesni a tervezett tranzakciókon.

Új jelenség 2: ha egy csapat fehér férfi megy prezentálni, nem biztos, hogy lesz deal

A tapasztalatok szerint az M&A szektorban, a magántőke-beruházásoknál is előtérbe került az ESG-szemlélet - ez az Environmental, Social, Governance szavakból alkotott betűszó azt jelenti, hogy megvizsgálják az egyes befektetések környezetre, társadalomra gyakorolt hatását, valamint az adott vállalat vállalatirányítási folyamatait, viselkedését. Egyre fontosabb szempont a várható megtérülés mellett, hogy a befektetés célját jelentő cég fenntartható módon működjön, társadalmi felelősségvállalással. A profiton túli szempontok egyre erőteljesebben jelennek meg, a nagy cégeknél alapvető elvárás a nemek közti egyenlőség, a gender equality – ha egy bemutatkozó prezentációra egy tanácsadó cég egy olyan csapatot küld, amely kizárólag fehér férfiakból áll, azzal könnyen elkaszálhatja a megállapodást.

Az, hogy a fenntarthatósági szempontok a befektetéseknél sokkal hangsúlyosabbak lettek, Lengyel Zoltán szerint nem csak múló hóbort: egyrészt Nyugaton ez már 20 évvel ezelőtt sem ment ritkaságszámba, másrészt pedig valóban látszik egy tartósnak ígérkező szemléletváltás.

2020-ban még kitart a lendület?

A 2020-as kilátásokat illetően Richard Browne, az Allen & Overy M&A divíziójának globális társvezetője elmondta: „Az, hogy a piac a makrogazdasági problémák miatt jelentkező aggodalmak ellenére is még mindig ennyire erős, azt bizonyítja, hogy a befektetők többsége nem nyugtalankodik. Lehet, hogy a következő év majd jobban próbára teszi a türelmüket, ám arra számítunk, hogy ha nem lép fel jelentős politikai vagy gazdasági sokkhatás, a befektetők aktívak maradnak.”

Lengyel Zoltán kérdésre válaszolva elmondta: a magyar M&A piacon új szereplők is megjelennek, és mivel a családi vállalkozásoknál a generációváltás kérdése egyre égetőbb lesz, sokan azonban még mindig halogatják a staféta átadását, a következő években ezen a téren biztosan felpörög a piac. Az ingatlanpiacon végbement szédületes boom egyes hazai szereplőket annyira megerősített, hogy már a régióban is befektetési célpontokat keresnek; az energetikában viszont a nagyon erős szabályozás mellett az fékezheti a piacot, hogy nem pontosan ismeretesek az állami szándékok - de globálisan is igaz, hogy a szabályozói kérdések jelentik a legnagyobb kihívást a vállalatfelvásárlásoknál.

Ami az élettudományi és az egészségügyi szektort illeti: itt globálisan messze az átlag fölött bővült a tranzakciók értéke 2019-ben, Magyarországon azonban elriaszthatják a külföldi befektetőket az erősen szabályozott környezet mellett a meddőségi klinikák állami tulajdonba vételéhez hasonló sztorik is.