Ahogy arról lapunk is írt, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) július végén indított gyorsított ágazati vizsgálatot a kerámia-falazóelemek hazai piaci folyamatainak feltárása érdekében.
A nyilvános társadalmi konzultáció után a hatóság közzétette honlapján a vizsgálat eredményeit összefoglaló, 44 oldalas jelentését.
Az ágazati vizsgálat az értéklánc minden szintjére kiterjedt, így a GVH egyaránt vizsgálta
- a téglagyártók,
- a piacon jelentős szerepet betöltő beszerzési tárulások,
- az építőanyag kiskereskedők
- és a kivitelezők piaci magatartását.
Mint írják, a versenyhatóság az eljárás során meghallgatta a különböző szereplők véleményét a piaci folyamatokról, illetve ütköztette az eltérő szakmai álláspontokat. A GVH emellett országszerte helyszíni kutatásokat folytatott, számos céget pedig adatkérésben keresett meg.
Az ágazati szereplők társadalmi konzultáció során tehettek észrevételt a vizsgálat eredményeit összegző, nyilvános jelentéstervezetre. A cégek visszajelzéseit a GVH beépítette téglapiaci jelentésébe: a vállalkozások észrevételei is megerősítették a versenyhatóság korábbi következtetéseit.
Nemhogy nőttek, csökkentek az árak
A vizsgálat megállapításai szerint nem tapasztalható érdemi áremelkedés a kerámia-falazóelemek körében a gyártói szinten, sőt, 2021-ben inkább csökkentek az árak, mintsem nőttek.
"Figyelemre méltó, hogy más építőipari alapanyagokkal összehasonlítva, amelyek kapcsán esetenként kiugró áremelkedés figyelhető meg, a hazai alapanyagból, Magyarországon működő gyárak által előállított kerámiafalazóelem termékek vonatkozásában az árak a vizsgált időszakban lényegesen kisebb mértékben változtak".
"Az ágazati vizsgálat során feltárt információk és átvizsgált megállapodások alapján az látszik, hogy az egyes építőanyag-kereskedések saját maguk döntenek a termékeik árazásáról és az átaluk forgalmazott termékkörről, így elképzelhető, hogy nem minden terméket lehet mindegyik tüzépen megvásárolni" - írja a hatóság.
Nem árt körülnézni a piacon
Összefoglalójuk szerint a GVH által elvégzett árelemzések azt mutatták, hogy az árak nagyon heterogének a tüzépek között. Így egyes esetekben valóban lehetnek jelentős drágulások egyes kiskereskedőknél – a GVH-hoz benyújtott panaszok vélelmezhetően ilyen tapasztalatokon alapultak –, de összességében nem ez a jellemző. Az ágazati vizsgálat eredményeképpen az mindenképpen rögzíthető, hogy érdemes több kereskedőt is felkeresni az építkezőknek és több helyről árajánlatot kérni.
Az építkezőket közvetlenül kiszolgáló tüzépek vagy beszerzési társulások nagyobb volumen esetén kedvezményesebben tudnak rendelni a gyártóktól, ez pedig fogyasztói árelőnyökhöz is vezethet – azaz a vevők végső soron olcsóbban juthatnak a téglatermékekhez. A GVH ezért felhívja a piaci szereplők figyelmét arra, hogy beszerzési társulásba tömörülve képesek a leginkább ellensúlyozni a jelentősebb gyártók nagyobb alkuerejét.
A GVH a vizsgálat során a gyártói szinten feltártak alapján arra jutott, hogy a piaci koncentráció (kevés, jelentős méretű piaci szereplő) ellensúlyozható, illetve a versenyt fokozni lehet a hazai gyártás bővítését támogató állami ösztönzőkkel.
Drágult a fuvar és a logisztika
A GVH szerint a fogyasztók által észlelt, a téglaipari termékek árának a szokásos, elmúlt évekhez hasonló mértéket meghaladó emelkedése a növekvő fuvar- csomagolási és logisztikai díjak miatt lehetséges, hiszen a végfelhasználó jellemzően szállítással együtt vásárolja meg a kerámia-falazóelemeket. Tehát míg maguk a termékek lényegében nem drágultak, a növekvő kapcsolódó költségek miatt mégis tapasztalhat áremelkedést a fogyasztó – zárult a hatóság összefoglalója.
Digitális cenzúra a válság közepén.
