A pillanatnyi öröm mindent felülír
A halogatás pszichológiáját többen is kutatják, többek között Dr. Fuchsia Sirois, a Sheffieldi Egyetem professzora. Tőle származik a fenti megállapítás is, miszerint a feladattal kapcsolatos rossz érzések tartanak vissza minket attól, hogy belevágjunk a munkába. Vagyis nem lustaságról vagy valamilyen jellemhibáról van szó, hanem arról, hogy nem hiszünk saját magunkban. Azt gondoljuk, hogy biztosan nem tudunk megfelelni az elvárásoknak, ezért inkább a közösségi médiát böngésszük vagy a kedvenc rendelős oldalunkat, esetleg nekilátunk átrendezni a szekrényt, amit szintén halogattunk már egy ideje.
A hátunk közepére kívánt teendő elhalasztása pillanatnyi megkönnyebbülést okoz, vagyis valamiféle jutalmat kapunk a tettünkért, ez pedig a behaviorista irányzat szerint arra sarkall minket, hogy újra és újra megismételjük ezt a fajta viselkedést. Persze az ezt követő extra stressz és az önostorozás visszatarthatna minket a rossz minta követésétől, de a pillanatnyi öröm mindent felülír.
A halogatás ráadásul egy idő után komolyabb következményekkel is jár: nemcsak a teljesítményünk csökken, hanem a mentális és a fizikai egészségünk is kárát láthatja. A pszichés problémák mellett akár magas vérnyomás, valamint szív- és érrendszeri betegségek is kialakulhatnak.
Hogyan lehet kitörni az ördögi körből?
Ha a halogatás problémáját meg akarjuk oldani, akkor nem lesz elég, ha önuralom tréningen veszünk részt, és az sem, ha letöltjük a legújabb időgazdálkodási appot. A probléma ugyanis az érzelmekben gyökerezik, ezért így is kell kezelni a helyzetet.
Először is érezzünk együtt magunkkal! Egy 2010-es kutatás készítői azt javasolják, hogy legyünk magunkkal szemben elnézőek a halogatásért, ez a megbocsátás ugyanis hatékonyabbá tesz minket a következő nekifutásnál.
Az is hasznos lehet, ha megpróbáljuk megtalálni az adott feladat pozitív oldalát, vagy arra gondolunk, milyen szuper lesz, amikor végre elkészülünk a munkával. Az is hasznos lehet, ha a kedvenc pótcselekvéseink elé akadályt gördítünk, például blokkoljuk a Facebookot, vagy töröljük a játékokat a telefonunkról.
És még valami: Dr. Pychyl szerint a motiváció a cselekvést követi, ezért csak bele kell vágni a feladatba, és az inspiráció is megjön!
Sok eset nem kerül be a statisztikába. 
