<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
1p
Sokaknál kiveri a biztosítékot a lóhús evése, ugyanakkor többen kifejezetten vadásszák a piacokon. Megéri-e vágólovat, csikót tartani? Hogy lehet, hogy bár szabad nálunk lovat vágni, a legtöbb húsüzem mégis Olaszországból vásárol, ráadásul Magyarországról kivitt lovakat? Világszerte évente nagyjából 5 millió lovat vágnak le. Tabu és jó üzlet egyben? A cikk témája többeket érzékenyen érinthet.

A pápa, a konkvisztádorok és francia forradalom

III. Gergely pápa

A lóhús evése nemcsak a magyarokat osztja meg. Szinte az egész világon vannak hagyományai, ugyanakkor több társadalomban, vallásban (a lóhús nem kóser, mert páratlan ujjú patás), kifejezetten tilalom, tabu alá esik. A különböző társadalmak hozzáállása a témához nagyban függ az adott térség történelmétől. Európában a középkorban végig jelen volt a lóhús fogyasztása, annak ellenére, hogy azt 732-ben III. Gergely pápa rendeletben tiltotta meg. Különösen a germán pogány vallási rituálékban jutott szerephez a lóhús, mint áldozati étel. A legerősebb hagyományai mind a mai napig Franciaországban, a Benelux államokban és Olaszországban van a ló evésének, ugyanakkor a brit kultúrában több száz éve nagyon erős tabu övezi azt. (Ezért is volt ott különösen nagy skandalum, hogy a közelmúltban az angliai Tesco bizonyos termékeiben lóhúst mutattak ki.)

Az amerikai kontinensen az európai felfedezők, a konkvisztádorok koráig, tehát a 16. - 17. századig egyáltalán nem volt divat a háziasított lovak levágása, a vadlovakat ugyanakkor minden nép fogyasztotta. A spanyol térhódítás ezeken a területeken együtt járt nagyszámú tenyésztett harci mén betelepítésével, amelyek közül jelentősen vadultak vissza és keveredtek az ottani vadlovakkal. Egyes tanulmányok szerint Chile és Argentína területén ekkor kezdődött a domesztikált hátasok vágása és értékesítése, ami a mai napra több országban is jelentős iparággá nőtte ki magát.

Franciaországban egyértelműen a nagy forradalom után kezdődött a lóhús tömeges fogyasztása. Ennek egyik oka részben az volt, hogy a háborús körülmények között élő, amúgy is nagy számú szegény rétegek megettek mindent ami ehető volt, a másik kifejezetten a tabudöntéssel van összefüggésben. Ugyanis jó lovak tartása a francia forradalomig a nemesség kiváltsága volt, a forradalommal viszont az arisztokrácia nagy része elbukott, a ló onnantól nem számított kiváltságnak. Egyes történelmi tanulmányok szerint a szegényebb franciák kifejezett előszeretettel rendeztek nagy lólakomákat a forradalom utáni években, mintegy paródiát csinálva az arisztokrácia kedvenc ételeiből és a lovaiból.

Forrás: Wikimedia Commons

A két világháború mély nyomot hagyott a lóhús-fogyasztásban, ez Magyarországon is mind a mai napig mélyen áthatja az ezzel kapcsolatos attitűdöt. A frontkatonák, különösen télen ették az elhullott állatokat, de Budapesten is gyakori látvány volt az utcai lóvágás az ostrom alatti éhínség idején. A magyar társadalomban amúgy is erős érzelem fűződik a lovakhoz, a "lovas nemzet" - attitűd miatt, amit ugyan lehet támadni, de tény, hogy a társadalmi tudatba mélyen beleivódott a lovak szeretete, a lovas történelmünk tisztelete. A törvények a mai napig lehetővé teszik a lovak levágását, lóhúst pedig könnyűszerrel beszerezhetünk a boltokban, piacokon, nagykereskedőknél. Ugyanakkor az országban rendszeresen fogyasztott húsok közül érzelmi alapon talán ez a legmegosztóbb.

---- Az öreg ló és a pecsenyecsikó olasz vágóhídra megy ----

Az öreg ló és a pecsenyecsikó olasz vágóhídra megy

Magyarországon elsősorban vékony-, vagy vastagkolbász formában találkozunk a lóhússal, de a nagyobb piacokon rendszeresen futhatunk bele lópárizsiba is. Ebből arra következtethetnénk, hogy a lóhúst kizárólag darálva, erősen fűszerezve, füstölve, hőkezelve érdemes fogyasztani, de ez nem igaz, pusztán a hazai lófogyasztás korlátozódik erre szűk keresztmetszetre. A lóhús ugyan kissé édes, viszont kifejezetten egészséges, a csikók húsa pedig egyes országokban (ne menjünk messze, például Olaszországban) kifejezetten ínyencfalatnak számít. A ló húsa proteinben gazdag, és zsírszegény. Konyhai feldolgozásra kifejezetten alkalmassá teszi a lágysága. Egyes közép-ázsiai, és dél-amerikai országokban kifejezetten az ünnepi étkezés része. A világ nyolc legnagyobb "lóevő"országa körülbelül évi 5 millió hátast fogyaszt el.

Lóhúst hirdető bolt Bécsben /Forrás: Wikimedia Commons/

A magyar - és az európai gyakorlatban is - elsősorban a kiöregedett, beteg állatokat viszik a vágóhídra. Ez a szokás elég széles körben ismert és elfogadott. Ugyanakkor fogyasztói és kereskedelmi szempontból is sokkal kívánatosabb a csikó húsa. Az úgynevezett "pecsenyecsikózás" nálunk is létezik, egyes tenyésztők kifejezetten ráállnak arra, hogy a még szopós csikókat, amelyek még nem legelnek vágásra értékesítik. (Hasonlóan a szarvasmarhánál a borjúhoz, ami még csak tejen élt.)  A vágóhidakról szóló 2005-ös törvény külön rendelkezik a lovak vágásáról olyan nagytestű állatokkal közös cikkelyben, mint a szarvasmarhák és a bivalyok. Az európai szabályok viszonylag humánussá tették az állatok levágását, azokat a mészárszéken el kell különíteni, a taglózást pedig felváltotta a speciális puskákkal való kivégzés, ami a kivéreztetés, tehát a gyakorlati vágás előtt már megöli az állatot úgy, hogy annak szenvedésének ideje a lehető legrövidebb ideig tart. A magyar gyakorlatban azonban nagyon ritka, hogy lovakat hajtanak nagy számban a vágóhidakra. Ennek részben érzelmi, de főleg gyakorlati okai vannak.

Takács Zoltán a Babati és Társa Húsfeldolgozó kereskedelmi igazgatója szerint a lóhús-fogyasztás Magyarországon elsősorban érzelmi okok miatt népszerűtlen. A szakértő szerint eleve sokan nem szeretik az édes húst, másrészt a magyarok kifejezetten érzelmi alapon állnak a lóhoz, annak levágását a társadalom nagy része elítéli, húsából fogyasztani nem hajlandó. Emlékeztetett arra, hogy a vágóhídi gyakorlatról szóló szabályozás nagyon szigorú a különböző fajták vágásával kapcsolatban, így az előírások betartása nagyban megnöveli a vágás és feldolgozás költségét. Emiatt gyakorlatilag nem éri meg idehaza lovat vágni, olcsóbb, ha a hazai kereskedők külföldről szerzik be az árut. A törvény szerint a lovakat nem lehet együtt vágni más fajtával, el kell őket különíteni, és a nyúzást is elkülönítve kell végezni. A magyar vágóhidak többsége szarvasmarhára, sertésre és juhra van bekalibrálva.

Ahhoz, hogy (az alacsony kereslet miatt) kis számú lovat levágják, a mészárszéket át kell szervezni, át kell alakítani, ez pedig pénzbe kerül, ami jelentősen megdrágítja a lovak levágását. Annak a lótulajdonosnak tehát, aki fogyasztásra tenyészt, megéri inkább külföldre vitetni az állatot, olyan vágóhídra, amely kifejezetten lovakkal foglalkozik. A fő cél szinte mindenki számára Olaszország. Az olaszoknál eleve erős hagyományai voltak a lófogyasztásnak, aztán a 2000-es évek elején kitört kergemarha-pánikok miatt megsokszorozódott a kereslet a lóhús iránt. Az olasz húskereskedelemben és a konyhában is széles palettán mozog a lóhús, a speciálisan lovakra kiépült vágóhidakon pedig viszonylag alacsony költséggel lehet vágatni. A hazai tenyésztők és nepperek egybehangzóan állítják, hogy nagyobb tételben megéri kivinni a lovakat, a  húsforgalmazó cégeknél pedig érdeklődésünkre elmondták, hogy az "olasz" lóhús ára nagyjából azon a szinten mozog, mint a szarvasmarháé, vagy a disznóé.

---- A miszter lova lova ----

A miszter lova lova

Forrás: animalaid.org.uk

Éppen ez év elején okozott hatalmas botrányt Nagy-Britanniában és Írországban, hogy a brit Tesco által forgalmazott hamburgerpogácsákban lóhús maradványt találtak. A cég ezzel hatalmas kötényt kapott, az árfolyama jelentősen zuhant a londoni tőzsdén, csak hosszas magyarázkodás és áruvisszahívás mentette a helyzetet. A cég magyarországi részlegének is külön közleményben kellett nyugtatni a felháborodott vásárlókat. Nagy-Britanniában már hosszú évek óta borzolják a kedélyeket az illegális és féllegális lóhús-kereskedelemmel kapcsolatos hírek. Az egyik állatvédő szervezet 2007-ben egy titokban készített, 10 perces sokkoló felvételt mutatott be. Ezen látható, hogy az állatvédelmi előírásokra fittyet hányva, válogatás nélkül lövik fejbe és dolgozzák fel a lovakat. Ráadásul - ahogy az animalaid.org.uk aktivistái felhívják a figyelmet - vegyesen vesznek át és dolgoznak fel pónikat, kiöregedett és fiatal versenylovakat, sőt a felvételek tanúsága szerint vemhes kancát is. A videó készítői szerint az angliai Taunton városában levő mészárszékre lótulajdonosok és dealerek egyaránt viszik a lovakat, darabonként mindössze 300 fontért.

Hasonlóan nagy felháborodást okoztak korábban amerikai televíziók, így a CNN leleplező riportjai az illegális lóhús-kereskedelemről. Dél-Floridában lótolvaj bandák ritkították a helyi gazdák méneseit, egyértelműen feldolgozásra és eladásra szánva azokat. Bár a legtöbb európai országban, de az Egyesült Államokban, és Dél-Amerikában is legális, és széles körben elfogadott a lovak levágása és fogyasztása, mindenhol erős a megosztottság a társadalomban. Az általunk megkérdezett szakértők szerint a magyar gyakorlat tiszta és biztonságos, a híresztelések ellenére a legtöbb kereskedő legális úton szerzi be a húst, a törvények pedig szigorúak. Ehhez képest elég nagy ellenállásba ütköztünk a kutatásunk során.

Eladom a lovamat

Tapasztalatunk szerint idehaza a tabu széles körben áthatja a szakmát, mind a lótenyésztők, mind a forgalmazók részéről. A lótenyésztők szövetsége nem válaszolt a Privátbankár megkeresésére, volt olyan húsfeldolgozó, ahol rövid úton elutasították az interjúkérésünket, akik pedig adtak információt, arra kértek minket, hogy név nélkül beszélhessenek, annak ellenére, hogy állításuk szerint teljesen legális úton szerzik be a lóhúst, elsősorban Olaszországból. A magyar piacon működő cégek stabil keresletet tapasztalnak, az olasz kiszerelés általában 20 kilós egységcsomagokban jön, apróra vágva, feldolgozásra készen. Az ára nagyjából annyi, mint a marhahúsé. A hústartalma meghaladja a 96 százalékot, a maradék a faggyú. A késztermék általában vékony, vagy vastag kolbász (szalámi), párizsi, ló-steaket valószínűleg nem találnánk könnyen.

 

 

Dr. Lami András szabadkígyósi állatorvos, korábbi hatósági állatorvos szerint nagyon kicsi az esély arra, hogy a magyar lovakat ellenőrzés nélkül kicsempésszék az országból. A szakértő a Privátbankárnak elmondta, ahhoz, hogy egy lovat kivigyenek az országból, a járási hatóság útlevelet ad ki, a szállítás másik feltétele pedig egy mikrochip, ami mind a ló, mind a tenyésztő adatait tartalmazza. Beteg ló nem hagyhatja el az országot, három betegségre mindenképpen szűrik az állatokat, ezek a takonykór, a fertőző kevésvérűség és a méneknél a tenyészbénaság. Az útlevél egyik pontjában a tenyésztőnek nyilatkoznia kell, hogy az állat vágásra kerülhet-e, vagy sem. Az állatorvos tapasztalata szerint sokan már a csikó születésekor beírják a papírokba, hogy soha nem lehet levágni, ami akkor is megakadályozza a mészárszéki végzetet, ha a ló már öreg és beteg, így kénytelen végelgyengülésben elpusztulni.

A szakember elmondta, hogy az olasz rendőrség nagyon szigorúan ellenőrzi a közutakon az élőállat-szállítmányokat, mind a papírokat, mind a chipeket. Az útlevél kiállítása állatonként 10 ezer forint körül van, ugyanakkor a szállításért már nem kell fizetnie a tenyésztőnek. Dr. Lami András szerint a hazai piacon jellemzően a régi lókupecekhez hasonló tevékenységet folytató csoportok vásárolják fel a lovakat, így a tenyésztőknek a legkevesebb esetben kell maguknak szervezni a kivitelt és az ahhoz kapcsolódó papírmunkát. A szakember szerint az országba beérkező hússzállítmányok is biztonságosak, a hazai felügyeleti szervek azokat rendszeresen ellenőrzik.

A lovakat levágják, ugye?

Sokaknál kiveri a biztosítékot a lóhús evése, ugyanakkor többen kifejezetten vadásszák a piacokon. Megéri-e vágólovat,

csikót tartani? Hogy lehet, hogy bár szabad nálunk lovat vágni, a legtöbb húsüzem mégis Olaszországból vásárol, ráadásul

Magyarországról kivitt lovakat? Világszerte évente nagyjából 5 millió lovat vágnak le. Tabu és jó üzlet egyben? A cikk témája

többeket érzékenyen érinthet.  
A pápa, a konkvisztádorok és francia forradalom

A lóhús evése nemcsak a magyarokat osztja meg. Szinte az egész világon vannak hagyományai, ugyanakkor

többtársadalomban, vallásban (a lóhús nem kóser, mert páratlan ujjú patás), kifejezetten tilalom, tabu alá esik. A különböző

társadalmak hozzáállása a témához nagyban függ az adott térség történelmétől. Európában a középkorban végig jelen volt a

lóhús fogyasztása, annak ellenére, hogy azt 732-ben III. Gergely pápa rendeletben tiltotta meg. Különösen a germán pogány

vallási rituálékban jutott szerephez a lóhús, mint áldozati étel. A legerősebb hagyományai mind a mai napig

Franciaországban, a Benelux államokban és Olaszországban van a háziló evésének, ugyanakkor a brit kultúrában több száz

éve nagyon erős tabu övezi azt. (Ezért is volt skandallum, hogy a közelmúltban az angliai Tesco bizonyos termékeiben

lóhúst mutattak ki.

Az amerikai kontinensen az európai felfedezők, a kokvisztádorok koráig, tehát a 16. - 17. századig egyáltalán nem volt divat

a háziasított lovak levágása, a vadlovakat ugyanakkor minden nép fogyasztotta. A spanyol térhódítás ezeken a területeken

együtt járt nagyszámú tenyésztett harci mén betelepítésével, amelyek közül jelentősen vadultak vissza és keveredtek az ottani

vadlovakkal. Egyes tanulmányok szerint Chile és Argentína területén ekkor kezdődött a domesztikált hátasok vágása és

értékesítése, ami a mai napra több országban is jelentős iparággá nőtte ki magát.

Franciaországban egyértelműen a nagy forradalom után kezdődött a lóhús tömeges fogyasztása. Ennek egyik oka részben

az volt, hogy a háborús körülmények között élő, amúgy is nagy számú szegény rétegek megettek mindent ami ehető volt, a

másik kifejezetten a tabudöntéssel van összefüggésben. Ugyanis lótartás a francia forradalomig a nemesség kiváltsága volt, a

forradolommal viszont az arisztokrácia nagy része elbukott, a ló onnantól nem számított kiváltságnak. Egyes történelmi

tanulmányok szerint a szegényebb franciák kifejezett előszeretettel rendeztek nagy lólakomákat a forradalom utáni években,

mintegy paródiát csinálva az arisztokrácia kedvenc ételeiből és a lovaiból.

A két világháború mély nyomot hagyott a lóhús-fogyasztásban, ez Magyarországon is mind a mai napig mélyen áthatja az

ezzel kapcsolatos attitűdöt. A frontkatonák, különösen télen ették az elhullott állatokat, de Budapesten is gyakori látvány volt

az utcai lóvágás az ostrom alatti éhínség idején. A magyar társadalomban amúgy is erős érzelem fűződik a lovakhoz, a

"lovas nemzet"-attitűd miatt, amit ugyan lehet támadni, de tény, hogy a társadalmi tudtaba mélyen beleivódott al ovak

szeretete, a lovas történelmünk tisztelete. A törvények a mai napig lehetővé teszik a lovak levágását, lóhúst pedig

könnyűszerrel beszerezhetünk a boltokban, piacokon, nagykereskedőknél. Ugyanakkor az országban rendszeresen

fogyasztott húsok közül érzelmi alapon talán ez a legmegosztóbb.

Az öreg ló és a pecsenyecsikó olasz vágóhídra megy

Magyarországon elsősorban vékony-, vagy vastagkolbász formában találkozuk a lóhússal, de a nagyobb piacokon

rendszeresen futhatunk bele lópárizsiba is. Ebből arra következtethetnénk, hogy a lóhúst kizárólag darálva, erősen

fűszerezve, füstölve, hőkezelve érdemes fogyasztani, de ez nem igaz, pusztán a hazai lófogyasztás korlátozódik erre szűk

keresztmetszetre. A lóhús ugyan kissé édes, viszont kifejezetten egészséges, a csikók húsa pedig egyes országokban (ne

menjünk messze, például Olaszországban) kifejezetten ínyencfalatnak számít. A ló húsa proteinben gazdag, és zsírszegény.

Konyhai feldolgozásra kifejezetten alkalmassá teszi a lágysága. Egyes közép-ázsiai, és dél-amerikai országokban kifejezetten

az ünnepi étkezés része. A világ nyolc legnagyobb "lóevő"országa körülbelül évi 4,7 millió hátast fogyaszt el.

A magyar - és az európai gyakorlatban is - elsősorban a kiöregedett, beteg állatokat viszik a vágóhídra. Ez a szokás elég

széles körben ismert és elfogadot. Ugyanakkor fogyasztói és kereskedelmi szempontból is sokkal kívánatosabb a csikó

húsa. Az úgynevezett "pecsenycsikózás" nálunk is létezik, egyes tenyésztők kifejezetten ráállnak arra, hogy a még szopós

csikókat, amelyek még nem legelnek vágásra értékesítik. (Hasonlóan a szarvasmarhánál a borjúhoz, ami még csak tejen élt.)  

A vágóhídakról szóló 2005-ös törvény külön rendelkezik a lovak vágásáról olyan nagyatestű állatokkal közös cikkelyben,

mint a szarvasmarhák és a bivalyok. Az európai szabályok viszonylag humánussá tették az állatok levágását, azokat a

mészárszéken el kell különíteni, a taglózást pedig felváltotta a speciális puskákkal való kivégzés, ami a kivéreztetés, tehát a

gyakorlati vágás előtt már megöli az állatot úgy, hogy annak szenvedésének ideje a lehető legrövidebb ideig tart. A magyar

gyakorlatban azonban nagyon ritka, hogy lovakat hajtanak nagy számban a vágóhidakra. Ennek részben érzelmi, de főle

gyakorlati okai vannak.

Takács Zoltán a Babati és Társa Húsfeldolgozó kereskedelmi igazgatója szerint a lóhús-fogyasztás Magyarországon

elsősorban érzelmi okok miat tnépszerűtlen. A szakértő szerint eleve sokan nem szeretik az édes húst, másrészt a magyarok

kifejezetten érzelmi alapon állnak a lóhoz, annak levágását a társadalom nagy része elítéli, húsából fogyasztani nem hajlandó.

Emlékeztetett arra, hogy a vágóhídi gyakorlatról szóló szabályozás nagyon szigorú a különböző fajták vágásával

kapcsolatban, így az előírások betartása nagyban megnöveli a vágás és feldolgozás költségét. Emiatt gyakorlatilag nem éri

meg idehaza lovat vágni, olcsóbb, ha a hazai kereskedők külföldről szerzik be az árut. A törvény szerint a lovakat nem lehet

együtt vágni más fajtával, el kell őket különíteni, és a nyúzást is elkülönítve kell végezni. A magyar vágóhidak többsége

szarvasmarhára, sertésre és juhra "van beállítva".

Ahhoz, hogy (az alacsony kereslet miatt) kis számú lovat levágják, a mészárszéket át kell szervezni, át kell alakítani, ez pedig

pénzbe kerül, ami jelentősen megdrágítja a lovak levágását. Annak a lótulajdonosnak tehát, aki fogyasztásra tenyészt, megéri

inkább külföldre vitetni az állatot, olyan vágóhídra, amely kifejezetten lovakkal foglalkozik. A fő cél szinte mindenki számára

Olaszország. Az olaszoknál eleve erős hagyományai voltak a lófogyasztásnak, aztán a 2000-es évek elején kitört

kergemarha-pánikok miatt megsokszorozódott a kereslet a lóhús iránt. Az olasz húskereskedelemben és a konyhában is

széles palettán mozog a lóhús, a speciálisan lovakra kiépült vágóhidakon pedig viszonylag alacsony költséggel lehet vágatni.

A hazai tenyésztők és nepperek egybehangzóan állítják, hogy nagyobb tételben megéri kivinni a lovakat, a  húsforgalmazó

cégeknél pedig érdeklődésünkre elmondták, hogy az "olasz" lóhús ára nagyjából azon a szinten mozog, mint a

szarvasmarháé, vagy a disznóé.

Útlevél, mikrochip, nepperek és lókupecek

Tapasztalatunk szerint a tabu széleskörben áthatja a szakmát, mind a lótenyészutők, mind a forgalmazók részéről. A

lótenyésztők országos szövetsége nem válaszolt a Privátbankár megkeresésére, volt olyan húsfeldolgozó, ahol rövid úton

elutasították az interjúkérésünket, akik pedig adtak információt, arra kértek minket, hogy név nélkül beszélhessenek, annak

ellenére, hogy állításuk szerint teljesen legális úton szerzik be a lóhúst. Dr. Lami András szabadkígyósi állatorvos, korabbi

hatósági állatorvos hosszú évek tapasztalatával rendelkezik a lószállítás ellenőrzéséről.







LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Vásárló Ne maradj le semmi jóról csak azért, mert idős vagy!
Márkázott tartalom | 2021. július 12. 10:02
Emlékszel még a rohanó hétköznapokra? Amikor annak is örültél, hogy egy gyors zuhanyra be tudsz ugrani a kádba, miután mindent elrendeztél a gyerekek és a háztartás körül. Nyoma sem volt ott ülőfürdőnek, nemhogy wellnessélménynek…
Vásárló Biogazdálkodás csalánlé lombtrágyával
Márkázott tartalom | 2021. július 9. 11:12
Tombol a nyár és a hőség, szép fokozatosan érik a zöldség- és gyümölcstermés. De vele együtt a kártevők is felbukkantak, és bizony komoly fejtörést okozhat a kezelésük. Ha Te is az ökológiai szemléletű kertészkedésben hiszel és a növényeidet vegyszermentesen, természetes módon szeretnéd ápolni, akkor a csalánlé lombtrágya nagyon is hasznos lehet számodra. Cikkünkben a gyógynövények erejére felesküdött szakértő, a KE-shop.hu csapata van segítségünkre a részletekkel.
Vásárló Új világ jön a kocsmákban augusztustól
MTI | 2021. július 8. 11:41
Augusztus 1-től új szabályok alakítják a vendéglátóhelyek italbeszerzéseire vonatkozó szerződéseket, illetve a beszállítók kiválasztását. A Gazdaság Versenyhivatal arra hívja fel az érintett vendéglátósok figyelmét, hogy időben készüljenek fel a jogszabályi változásokra.
Vásárló Drágább a dinnye, mint tavaly – mennyiből hozható ki egy családi nagybevásárlás?
Gáspár András, Valkai Nikoletta | 2021. július 7. 16:06
A júniusban mért kiugró éves áremelkedési adat után a júliusi jobban belesimul az elmúlt hónapokban megszokott trendbe – legalábbis ezt tapasztaltunk mostani Árkosár-felmérésünk alkalmával. Összeválogattunk egy kisebb gyümölcskosarat is: megnéztük, mit okozott az árakban a tavaszi fagy. Ami már most biztosra vehető: 25-30 százalékkal többe kerül a görögdinnye, mint egy éve.
Vásárló Fokozódó verseny és egyre nagyobb potenciál az e-kereskedők előtt
Márkázott tartalom | 2021. július 7. 13:14
Évről évre erősödő piac jellemzi a hazai e-kereskedelmet. 2020-ban az online piac gyakorlatilag három évet lépett előre, ami elsősorban a pandémia nyomán megváltozott vásárlói viselkedésnek tudható be – fogalmaz a megkérdezett marketingszakértő. Kihívások és lehetőségek várnak a hazai kereskedőkre, a formálódó piacon senkinek sincs bérelt helye.
Vásárló Vidd át kedvenc képed bármilyen felületre – Most egyszerűbb, mint valaha
Márkázott tartalom | 2021. július 6. 12:21
  Hogy ez mit is jelent? Veled is történt már olyan, hogy egy adott képet szerettél volna viszontlátni kedvenc tárgyadon, bútorodon, esetleg egy saját kezűleg készített ajándékon, de sehogy sem sikerült lerajzolnod vagy inkább bele sem kezdtél? Mi tudunk erre egy megoldást, és most meg is osztjuk veled. 
Vásárló Hasznos tanácsok a műfű lerakásához
Márkázott tartalom | 2021. július 5. 10:31
A műfű lerakása nem nehéz feladat, azonban van néhány tanács, melyeket érdemes megfogadni a tökéletes végeredmény érdekében. Mutatjuk, hogy melyek ezek! A műfű telepítése nem véletlenül népszerű, ha zöldfelület kialakításáról van szó. Hova kerülhet? Tulajdonképpen bárhova, csupán a fantázián múlik. Lényegében olyan helyekre, ahol a természetes fű nem tudna kinőni, kerülhet például erkélyre vagy teraszra.
Vásárló Ezt tanultuk meg a koronavírus alatt! - Mit mond a marketing ügynökség?
Márkázott tartalom | 2021. július 4. 15:18
2019-ben még elképzelhetetlen volt, hogy 2020 lesz az az év, amikor leáll az egész világ. A koronavírus megbénított a járvány első hullámában szinte minden vállalatot, azonban az azóta eltelt év rengeteget tanított a cégeknek az online marketingről. Másfél éve van jelen az életünkben a koronavírus, és bár a nyár és az oltások a szabadsággal kecsegtetnek, nem árt visszatekinteni az elmúlt időszakra és leszűrni belőle a tanulságokat.
Vásárló Finom lekvárok a KolbászPosta.hu-tól
Márkázott tartalom | 2021. július 4. 10:00
A nagyi házi készítésű lekvárjai gyerekkorunk nyarainak csodáit idézik. Egy ismerős illat és íz évtizedek múltán is képes előcsalogatni belőlünk a mama lekvárjainak emlékét.  Ma is sokan készítenek házi lekvárokat, dzsemeket sárgabarackból, szamócából, meggyből, bozdából, málnából, csipkebogyóból, birsalmából, erdei gyümölcsökből vagy áfonyából, amik édességét a gondosan válogatott, érett gyümölcsökhöz adagolt ízesítőkkel érhetjük el, de minőségi lekvárok készen is kaphatók.
Vásárló Milyen szíjat válasszak az Apple Watch okosórámhoz?
Márkázott tartalom | 2021. július 2. 12:49
  Bizony olyan nagy már a választék, hogy nehéz dönteni. Az okosórák az utóbbi években felváltották a hagyományos társaikat, és a szíjakat olyan könnyű cserélni, mintha egy karkötőt vennénk fel. Mégis, szeretnénk, ha a karkötőnk hosszú távon is kiszolgálna minket, ellenálló legyen, és jól is érezzük magunkat benne!
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos