A rezsicsökkentés után másfél évvel a települések jó részén nőtt a kéményseprés díja. Ilyen például Budapest, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr, Nyíregyháza, Kecskemét, Székesfehérvár, Szombathely, Sopron, Veszprém vagy Hódmezővásárhely és vonzáskörzetük. Egerben hasonló döntés várható – értesült a Népszabadság. Az intézkedést a helyhatóságok finoman szólva nem verik nagydobra: jellemző módon a legnagyobb sajtót a közülük egyedül ellenzéki irányítású Szeged kapta.
A fővárosi díjak átlag 28 százalékkal emelkedtek – közölte a Népszabadsággal a BVK Holding Buda pesti Városüzemeltetési Központ Zrt.- nél. Érvelésük szerint január 1-jétől a kéményseprők kötelezően ellátandó feladatai 43 százalékkal bővültek. A többletszolgáltatások mértéke jelentősen meghaladja a díjváltozásét - szögezték le, hozzátéve, hogy a többletfeladatok a szakemberállomány 85 fős bővítését és szerszámmal ellátását is szükségessé teszi.
Szegeden a kéményseprés drágulásának mértékét szakértők mintegy húsz százalékra teszik. Egerben az előző szolgáltató levonult, az új még nem seper, az önkormányzat tájékoztatása szerint január végén tárgyalják "az új sormunkanemek rendeletbe való felvezetését". Veszprémben a közületi díj a lakosságinál nagyobb mértékben nő. A polgármesteri hivatal a lapnak "csekély vagy semmilyen mértékű" növekedésről számolt be, de a VKSZ Veszprémi Közüzemi Szolgáltató vezetője a Veol.hu tudósítása szerint emelésről beszélt. Ezt szintén a többletfeladatokkal, illetve az emiatt felvett több tucat új munkatárssal indokolta.
Szolnok, Békéscsaba, Zalaegerszeg és Salgótarján térségében a lakossági díjak se nem nőttek, se nem szaporodtak. Miskolcon (ahol az önkormányzat nem nyilatkozott), Kaposváron és Szekszárdon csak a közületeket terhelik, mert a lakossági díj már meghaladná törvényi szintet. Ez igaz több nem emelő városra is, Pécsen pedig hasonló okokból csak bizonyos lakások díja nő.
A rezsicsökkentés miatt más, tevékenységükkel felhagyó szolgáltatók területét is át kellett venniük, amin százmilliós a veszteségük – nyilatkozták egyes cégeknél. Ennek oka az, hogy a díjak 2013-as megfelezése a tönk szélére sodorta az ágazatot. A most megfogalmazott többletfeladatokat tehát működőképességük veszélyeztetése nélkül nem végezhetnek el ingyen – igaz, mások ezt vitatják.
Az érintett önkormányzatok lapunknak a legváltozatosabb szófordulatokkal éltek az emelést elpalástolandó. Egy helyütt azt mondták, a tarifa nem változott, de nem is maradt szinten. Másutt úgy fogalmaztak, az ár nem emelkedik, csak átalakul. Sokan jellegzetes hatósági éllel a lépést kötelezőnek nevezték, noha ez csak a többlettevékenységre igaz.
Németh Szilárd: ez törvénytelen
A Fidesz rezsibiztosa viszont mindezekről látszólag nem értesült. Legutóbbi rezsitájékoztatóján Németh Szilárdot - miután sokadszorra emlékeztetett, hogy a fővárosban másfél éve 44 százalékkal csökkentek a kéményseprési díjak, de vannak olyan települések is, amelyeknél ez a szám elérte a 90 százalékot – a Népszabadság újságírója szembesítette az emelésekkel. Erre láthatóan megütközve úgy válaszolt, a törvény ilyen lépést nem engedélyez, így "bejelenteni bármit lehet, de realizálni ezt nagyon nehéz lesz". Az önkormányzatok ugyanakkor arról tájékoztattak, hogy a díjemelés előtt szándékaikról szabályszerűen értesítették a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot, amely nem támasztott kifogást. A szervezetnél az elmúlt két év során 16 önkormányzat 25 díjtételét véleményezték, melyek közül kettőt tartalmi, ötöt formai okokból utasítottak el, elsőfokú hatóságaik döntéseiről pedig nem állt módjukban beszámolni. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal - hangsúlyozva illetéktelenségét az ügyben - közölte: a díjat a törvény rögzíti, ettől az eltérés jogszabálysértő.
Brüsszel szorosabbra fűzi a viszonyt két európai miniállammal. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
