Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) térségi szaktanácsadója, Kovács Csaba elmondta: a méhcsaládonkénti átlag akácméztermés mindössze 3-8 kilogramm közötti, az előzetesen becsült 15-20 és a tavalyi 25-30 kilogrammal szemben. "A helyzet nagyon elkeserítő, még az öreg méhészek sem emlékeznek ilyen rossz akácvirágzásra" - mondta.
A szakember elmondta: az áprilisi fagy után az időjárás nagyon kedvezőtlenül alakult a méhészek számára Szabolcsban. A fagy utáni hirtelen meleg miatt korán, május 7-én kezdődött az akácvirágzás, amikorra a méhcsaládok még nem érték el a megfelelő fejlettségi szintet. Az első virágok megjelenését követően mindössze öt napig, május 12-ig tartott egy kisebb gyűjtési szakasz, napi 1-1,5 kilogramm méz került a kaptárakba. Utána viszont jött a lehűlés sok esővel, s a méz inkább fogyott az akácosokba kitelepített méhcsaládoknál.
Kovács Csaba elmondta: a kedvezőtlen időjárásban a kevésbé fagyott, maradék, úgynevezett "elsővirágzásnak" hamar vége szakadt, a méhészek csak a sarjvirágzástól remélhettek nektárhozamot. A sarj akácvirágfürtök - folytatta a szakember - viszont nagy csalódást okoztak, mert nem volt mérhető mézhozamuk. A szabolcsi méhészek egy része nem tudott akácmézet pergetni, s korábban rossz volt a méztermés a repcetáblákon is. A repce több helyen ki sem kelt az őszi csapadékhiány miatt, ahol pedig volt virágzás, ott a kedvezőtlen időjárás akadályozta a mézgyűjtést.
Átlagban mindössze 3-4 kilogrammos lett a repceméz, de tisztán az is kevés méhésznek van, inkább vegyesen, a fűzről és a gyümölcsfákról gyűjtöttekkel együtt pergették a mézmennyiséget.
A szaktanácsadó szerint a 3-8 kilogramm közötti átlag akácméztermésnél többet csak azok a méhészek értek el, akiknek kellően népes méhcsaládjaik vannak és oda települtek ki az öt napig tartó "elsővirágzás" időszakában, ahol az áprilisi fagy csak kismértékben károsította az akácerdőket.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
