A belvizes területek közel fele mezőgazdasági területet érint, ami késlelteti a tavaszi munkálatok megkezdését - mutat rá Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztályvezetője. Az ebből adódó károk növelik a fajlagos költségeket és ezzel együtt a terményárakat, ennek mértékét azonban nehéz megbecsülni, mivel az árakat alapvetően a világpiac határozza meg.
Tresó István szerint a belvízzel borított területek közel fele, mintegy 71 ezer hektár mezőgazdasági terület, ezért egyre fokozottabb figyelem irányul a károk enyhítésére. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a belvíz miatt a tavasszal elvégzendő munkákat később lehet elkezdeni, így a szokottnál jóval rövidebb idő áll majd a gazdák rendelkezésére. A következő hetek időjárása – a csapadékos időszak elhúzódása, illetve az ezt követő felmelegedés mértéke – tehát kulcsfontosságú lesz a mezőgazdasági termelők számára.
Kérhetnek kárenyhítést
A főosztályvezető emlékeztetett, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium már bejelentette: a mezőgazdasági termelők igénybe vehetik a kárenyhítő alapot a belvízkárok enyhítésére. Ennek ellenére a termelésből ideiglenesen kieső területek, illetve az esetlegesen alacsonyabb termésátlagok hatással lehetnek a terményárakra. Ennek mértéke azonban még kérdéses, mivel a mezőgazdasági termékek árait kevésbé a hazai piac, sokkal inkább a világpiac mozgatja.
A tárca szerint a belvízkár definíció alapján a belvíz miatt bekövetkezett, legalább 30 százalékos mértékű hozamcsökkenést okozó kár tekinthető belvízkárnak. A belvízkár szempontjából a káresemény időpontjának azt kell tekinteni, amikor a növények esetében első alkalommal észlelték a káreseményt.
A kérelmeket csak a gazdasági év végén, a betakarítás után lehet benyújtani. A kárenyhítő juttatás 2014 elején felhasználható forrásösszege a mezőgazdasági termelők által befizetett - idén már a nagyvállalatok befizetéseit is tartalmazó - kárenyhítési hozzájárulásból, az azzal legalább megegyező mértékű költségvetési támogatásból és az alapban a korábbi években felhalmozott összegből tevődik össze. Az alapban a jövő év elején ezért várhatóan közel 9 milliárd forint kárenyhítési forrás áll majd rendelkezésre.
Megbecsülni sem tudják a károkat
A szaktárca érvelése szerint a belvíz okozta károk mértékét előzetesen nem lehet megbecsülni, hiszen a termelők a károkat a napokban kezdték el bejelenteni. A károk mértékének meghatározásánál további lényeges szempont, hogy a mezőgazdasági területen belül mekkora az őszi vetések területe, illetve meghatározó a vetések vízborítottságának időtartama.
A Vidékfejlesztési Minisztérium felhívja a mezőgazdasági termelők figyelmét, hogy minden lehető eszközzel segítsék a belvíz mihamarabbi elvezetését. A rendbe tett csatornák, és vízelvezető árkok nagyban hozzájárulhatnak ugyanis a felesleges csapadékvíz elvezetéséhez, a talaj előkészítési munkák mielőbbi megkezdéséhez, a károk által érintett gazdaságok helyzetének javításához.
Az Egyesült Királyság 2030-ig a GDP 2,5 százalékára növeli védelmi kiadásait. 
