A Groupama Biztosító megbízásából készített országos reprezentatív kutatást az NRC Marketingkutató, amely alapján elkészült Magyarország friss kórképe. A válaszokból kiderült: a magyar lakosság leginkább a daganatos betegségektől fél, a válaszadók 69 százaléka sorolta ezt a betegségkört a három legfélelmetesebb betegség közé. A daganatos betegségeken kívül jelentősen kevesebben tartanak az egyébként szintén rettegett betegségnek számító szívinfarktustól vagy az agyvérzéstől (46-46%), a tipikusan az idősebb korosztályt érintő Alzheimer-kór, a cukorbetegség és a Parkinson-kór pedig a lakosság 14-24 százalékában vált ki komolyabb félelmet.
A magyarok háromnegyede érintett
A daganatos betegségeket övező félelem sajnos nem alaptalan: a felmérésünkből kiderült, hogy a magyarok 76 százaléka érintett valamilyen formában a betegségben. Szomorú adat, hogy a magyarok kétharmada vesztette el szerettét, ismerősét a betegségben, ugyanakkor optimizmusra ad okot, hogy a magyarok 40 százaléka ismer olyan személyt, aki sikeresen felépült a betegségből – ismertette a kutatás további eredményeit Oláh Attila, a Groupama Biztosító Kockázati- és Személybiztosítási főosztályvezetője.
A kutatás azt találta, hogy a nők nagyobb arányban érintettek a kérdésben, és feltehetőleg ebből is adódóan jobban félnek a rákos megbetegedéstől, mint a férfiak: míg a férfiak 60 százaléka, addig a nők 78 százaléka sorolta a legrettegettebb betegségek közé.
Mi fontos a gyógyuláshoz?
A kutatás kitért arra is, hogy az emberek szerint mi jelenti a legnagyobb segítséget a gyógyulás során. A legfontosabb tényező az idő: a válaszadók kb. hattizede szerint az, hogy a gyanú felmerülése és a diagnózis felállítása már a kezdeti stádiumban megtörténjen, talán a legfontosabb lépés a gyógyulás felé. Az időben történő reagálás mellett a megkérdezettek nagyon fontosnak tartják még, hogy a beteg jó szakemberhez kerüljön, a legmodernebb eszközökkel végezzék nála a diagnosztizálást és a leginkább megfelelő terápiát kapja. Ugyanakkor az emberek azzal is tisztában vannak, hogy mennyire meghatározó a gyógyulás folyamatában a beteg megfelelő együttműködése, elkötelezettsége is. A kutatásból jól látszik, hogy a válaszadók 81 százaléka tartja kiemelten fontosnak, hogy mindenki saját maga is tegyen a gyógyulásért, pl. életmódváltással.
Sajnos az, hogy ki, mikorra kap időpontot, nagymértékben a szerencsétől, a pillanatnyi állapottól, esetleg a hálapénztől függhet, mivel jelenleg a várólisták nemcsak az egyes vizsgálatok, hanem az intézmények és régiók esetén is lényegesen eltérnek. A diagnózis felállításának teljes folyamatát nézve pedig további kritikus kérdés, hogy a vizsgálat elvégzésének az időpontjához képest milyen időtartamon belül készül el a lelet – ez ugyanis az esetek egy részében hosszabb várakozást igényel, mint a vizsgálatra történő várakozás időtartama.
Nem világos, hogy melyik oldalon harcolnak. 
