A Heinrich Böll Alapítvány szervezésében készült jelentés szerint különösen gyorsan növekedett és okoz komoly problémát a marha-, disznó- és szárnyashús fogyasztásának mértéke. A globális mezőgazdaság az egyik legnagyobb teher a környezetre: és hogy valójában mekkora, azt az új "húsatlasz" teszi nyilvánvalóvá. A számos grafikát és adatot tartalmazó tanulmány többnyire elrettentő képet fest a világ élelmiszeriparáról - olvasható a Der Speigel német hetilap online kiadásában.
A Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) számításai szerint tavaly több mint 300 millió tonna húst termelt az emberiség, az egy főre jutó fogyasztás átlagosan 42,5 kilogramm volt. Bár egyelőre különbségek vannak a gazdagabb, illetve a szegényebb országok között, utóbbiak gyorsan felzárkóznak. Míg 2006-ban egy fejlődő ország lakója átlagosan 30,7 kilogramm húst fogyasztott, 2012-ben már 32,7 kilogrammot. Az ipari országokban a húsfogyasztás ugyanakkor 81-ről 79 kilogrammra csökkent.
Erős nyomás a környezeten
Nemcsak a harmadik világ, hanem az ipari országok számára is terhet jelent a húselőállítás: növényfajok tűnnek el, a talajvizet trágya, gyom- és rovarirtó szerek szennyezik, a nagyüzemekben tömeges méretekben használnak antibiotikumot. Németországban például egy kiló hús előállításához átlagban 170 milligramm antibiotikumot használnak fel, ez az érték világszerte a legmagasabbak közé tartozik. Ennek hatására növekszik az antibiotikum-rezisztencia, ami Európa-szerte évente 25 ezer ember halálát okozza.
Az istállókban persze semmi esetre sem kívánatos az antibiotikumok alkalmazása, bár azt, hogy a keletkező kórokozók emberek halálát okoznák, a legtöbb kutató teljesen valószerűtlennek tartja. A konyhai higiénia szabályait betartva a hús megsütésével jelentéktelenné csökken a kórokozók veszélye. Az olcsó steak ideje azonban hamarosan lejárhat. Hiszen nemcsak az emberek húséhsége növekszik, hanem maga az emberiség is - leggyorsabban azoknak a fejlődő országoknak a lakossága, amelyeknek húsfogyasztása növekszik. A szakemberek szerint a jövőben így akár újra luxuscikké válhat a sült hús.
És a többi élelmiszer? Jönnek az éhséglázadások?
Ugyanakkor a FAO szerint decemberben mérséklődtek a globális élelmiszerárak, és nyugalmasabb időszak következik. A szervezet által minden hónapban kiszámított élelmiszerár-index decemberben 209 pont volt, 2 ponttal, azaz 1 százalékkal alacsonyabb, mint az előző hónapban és 3 százalékkal kisebb, mint 2011 végén. A FAO indexében szereplő árucikkek közül főként a növényi olajok és a gabonafélék árának mérséklődése idézte elő a decemberi csökkenést, ami már harmadik hónapja tart.
Mindamellett a FAO elemzői megjegyezték: az árak a következő hónapokban a mostani viszonylag magas szinten fognak stabilizálódni, de a piac valószínűleg nyugodtabb lesz, mint tavaly, amikor a nyári drágulás miatt komolyan lehetett tartani a 2008-ashoz hasonló, halálos áldozatokat is követelő élelmiszerválság kirobbanásától.
Lemondott Evika Silina lett miniszterelnök, miután politikai válság alakult ki az Oroszországba tartó ukrán drónok lett területre tévedése miatt. 
