A nagyobb jövedelműek persze nagyobb arányban költenek luxuscikkekre, de a szegényebb háztartásuk is jövedelmük tekintélyes részét fordítják ilyesmikre a Deutsche Bank Research elemzése szerint, melyet a MarketWatch tett közzé. A leggazdagabb családok, azaz a legjobban kereső egyötöd nagyjából jövedelme 65 százalékát költi luxuscikkekre, a közepes jövedelműeknél ez az arány 50 százalék. A felmérés elég hosszú időszak, az 1984-2014 közti 30 év költekezési szokásait vizsgálta.

Eltérő értelmezés

A legalacsonyabb jövedelműek, azaz az összes kereső egyötöde is mintegy jövedelme 40 százalékát fordította nem alapvető szükségleti cikkekre. Persze jogosan merül fel a kérdés, hogy mit számítanak alapvető szükségletnek, és mi az, ami ezen felül van, így a luxus kategóriába kerül. Példaként azt említik, hogy a McDonald’s-ban enni luxus, a dohányzás viszont szükséglet, ami mai ésszel meglehetősen furcsa megosztás.

A furcsaság azzal magyarázható, hogy a szükségleti cikkeket úgy határozták meg, hogy azokból akkor sem fogyasztunk többet, ha több a jövedelmünk, a luxuscikkek viszont azok, amelyek fogyasztását növeljük, ha nő az elkölthető jövedelmünk. Persze ebből a meghatározásból már logikusabban következnek a felmérés eredményei, nyilván egész más adatokat kapnánk, ha a luxuskategóriába azokat a termékeket sorolnák, amelyeket általában is luxusnak szoktunk nevezni, ami biztos nem a Mekiben való étkezés.

Mindenkinek jól megy

Mindazonáltal azt jól mutatja a felmérés, hogy nagy a jólét, legalábbis Amerikában, hisz a legalacsonyabb jövedelműek sincsenek hónapról hónapra kicentizve, hanem kényelmesen költhetnek olyan dolgokra is, amiről ha kell, könnyen le lehetne mondani. Az amerikai háztartások közepes éves jövedelme (az az összeg, melynél kevesebb, illetve több egyaránt a háztartások felének jut) közel 60 ezer dollár (16 millió forint). Az átlagnak nevezett összeg, amely az összes adat számtani átlaga, ennél jóval magasabb.

Pénzügyi tudatosság

Egy másik felmérés azt vizsgálta, hogyan viszonyulnak az amerikaiak a viszonylag magas kamatozású hitelkártya adóssághoz. 86 százalékuk véli úgy, hogy ha alapvető szükségleti cikkekre vagy szolgáltatásokra kell hirtelen a pénz (váratlan orvosi kiadás, munkanélküliség esete, tönkrement tartós fogyasztási cikk pótlása), akkor ésszerű igénybe venni. Ugyanakkor még többen, 87 százalék mondta azt, hogy nem szívesen adósodna el nem létfontosságú dolgokért, ha azokat nem engedheti meg magának. A 2008-as válság, ami előtt az eladósodás össznépi szokás lett, úgy tűnik, megtette hatását.