Ha évente 120-150 ezer új autót adnának el, akkor is 20-25 év alatt cserélődne csak le a hárommilliós állomány, és ezzel a szinttel sem növekedne a személyautók száma. Magyarországon száz lakosra 30, Szlovákiában 31, Csehországban 43, Lengyelországban 45 autó jut.
A felmérés szerint a tavaly eladott 53 ezer új autót csökkenteni kell a reexporttal, amelyet 7-8 ezer darabra becsültek a kereskedők. Európában a tavaly eladott 12 millió új autó 8,2 százalékkal kevesebb a 2011. évinél, ehhez képest a magyarországi 17,6 százalékos növekedés a legmagasabb az unióban. Abszolút értékben viszont jól mutatja a lemaradást az, hogy Csehországban 174 ezer új autót adtak el tavaly, de a magyarhoz képest fele lakosú Szlovákiában is 69 ezer kelt el.
Elhangzott, hogy a kereskedők szerint a regisztrációs adó csökkentése nem hozta meg a várt eredményt. Az új autók ára ugyan 3 százalékkal csökkent, de ez nem növelte a keresletet. Ellenben fellendítette a használtautó-importot, és jelentősen mérsékelte a költségvetési bevételt. A használtautó- import jelentős hányada ugyanis a szürke zónában folyik. A megkérdezett kereskedők - a saját cégükre vonatkozóan - átlagosan 2,8 millió forintban jelölték meg a pénzügyi tranzakciós illeték éves összegét. A telekadó pedig főleg a vidéki, nagy telken elhelyezkedő autókerekedéseket sújtja.
A kereskedők bevételének 27 százaléka származik az új autók utáni árrésből. Az értékesített használt kocsik árrése ad mintegy 22 százalékot, míg a bevétel 44 százalékát termelik a javítóműhelyek. A lízing utáni jutalék szinte nullára olvadt.
A kormány június végével kivezeti a védett üzemanyagárakat. Az elmúlt 3 hónap sokba került, havonta 50 milliárdjába fájt a magyar költségvetésnek. 
