A megkérdezett marketingszakértő szerint érdemes látni, hogy a 2020-as esztendő mintegy 45 százalékos növekedést hozott, amit a 2021-es év további 34 százalékkal tudott támogatni. A webáruházak elsősorban a rendelési gyakoriság növekedésének köszönhetően tehettek szert nagyobb bevételre, de az aktív vásárlói bázis és az átlagos megrendelési érték is nőtt.
Ezzel szemben mostanra egyfajta átrendeződést látunk a vásárlói érdeklődésben. Míg a műszaki termékek piaca sokáig megingathatatlannak tűnt, most azt látjuk, hogy a 2022-es év első félévében mért 14 százalékos e-kereskedelmi növekedés ellenére ez a termékkategória zsugorodott, mintegy 2 százalékkal kisebb bevételt ért el Magyarországon. A gyenge forintárfolyam miatt ez a visszaesés ennél lényegesen nagyobb reál csökkenést jelent.
Persze meg kell jegyezni azt is, hogy egyes termékkategóriák népszerűbbek, mint valaha. A feltörekvő termékek sorában mindenképpen említést kell tenni a gyors felhasználású termékekről, illetve a divatcikkekről és ruhákról. Utóbbiak olyannyira fókuszt élveznek az online térben, hogy hamarosan elérik a műszaki cikkek értékesítési volumenét.
Általánosságban elmondható, hogy a termékek iránti érdeklődés folyamatos változásban van, a magyarországi vásárlói viselkedés egyre inkább hasonlóvá válik a nyugati országokban megfigyelt trendekhez. Az is elmondható, hogy a gyors növekedési potenciállal rendelkező termékkategóriák jelentősen növelhetik a piaci részesedésüket.
A piaci szereplők, illetve marketingszakemberek jellemzően számítanak arra, hogy a magyar tulajdonú webáruházak nagyobb figyelmet fordítanak az exportforgalom kiépítésére. Egyes vélemények szerint egyre több szereplő a saját bőrén tapasztalja, hogy a határokon átívelő kiskereskedelem a saját mozgásterének beszűkülését okozza abban az esetben, ha nem fordít energiát és figyelmet a külföldi terjeszkedésre. Noha a rövidtávú célokat kifejezetten támogatja a méretgazdaságosság – egy kisebb piacon kisebb ráfordítások mellett könnyebb sikerre vinni egy vállalkozást –, a közép- és hosszútávú célok kisebb valószínűséggel valósíthatók meg a beszűkült piacokon.
Szomorú tény, hogy a régiós versenytársak közül a cseh és a lengyel webáruházak és online kiskereskedelemhez kapcsolódó szolgáltatások színvonala és innovatív jellege jelentősen lehagyta a magyarországit. A kritikus hangok gyakran megfogalmazzák, hogy a kereskedők és a szolgáltatók között is minőségi javulásra van szükség annak érdekében, hogy a hazai szereplők versenyképesek lehessenek a nemzetközi porondon. Noha láttunk néhány pozitív esetet az utóbbi egy évtizedben, a magyar szereplők nemzetközi terjeszkedése egyelőre várat magára.
