Ezek mellett az úgynevezett „fantázianevek” mellett azonban a termék pontos megnevezése is megtalálható, amely valamely jégkrémcsoport nevéből és az ízesítésre utaló szavakból kell álljon, így a vásárló számára egyértelművé válik a termék jellege (például: eper és málna gyümölcsjégkrém, citrom szorbé) - írja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.
Ha a megnevezésben az „…ízű” szót találjuk, az azt jelenti, hogy a jégkrém ízesítése kizárólag aromával történt például málna ízű jégkrém esetén a málna ízt aromával érte el a gyártó. A kizárólag aromát tartalmazó jégkrémek jelölése nem tartalmazhat olyan képet, vagy grafikai elemet, amely a gyümölcstartalomra utal, például a málnaízű jégkrémen nem szabad málnáról grafikai képet elhelyezni.
A vásárlónak a „csokoládés” és a „csokoládé ízű” jégkrém megkülönböztetése gondot okozhat. A két jégrém között az a különbség, hogy a „csokoládés jégkrém” legalább 2% (m/m) kakaót tartalmazó kakaó- vagy csokoládéterméket tartalmaz és nem tartalmazhat kakaó és csokoládé ízű aromát vagy barna színt erősítő színezéket, míg a „csokoládé ízű jégkrém” csak csokoládé ízű aromát tartalmaz.
Ha a jégkrémen a „light” felirat szerepel, ez magyarul megegyezik a „csökkentett ” kifejezésre meghatározott feltételekkel, vagyis ilyenkor utalhat arra, hogy csökkentett energiatartalmú a termék (legalább 30%-kal csökkentett az energiatartalom), vagy utalhat csökkentett zsírtartalomra (legalább 30%-kal csökkentett a zsírtartalma egy hasonló termékhez képest).
Magyarországon, mint minden élelmiszeren kötelező feltüntetni a termék megnevezése mellett a gyártó vagy forgalmazó nevét, a nettó mennyiséget, az összetevőket és a minőség-megőrzési időt. A minőség-megőrzési idő az ép és bontatlan termékekre vonatkozik, melyet -18 oC fokos vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten tárolnak. Felolvadt jégkrémet nem szabad visszafagyasztani.
Amerikai rakétákat gyártanának Magyarországon? 
